A kormány határozottan elutasít minden olyan megnyilatkozást, amely kétségbe vonja a magyar uniós elnökség cselekvőképességét és az elnökségi feladatok korlátozásának lehetőségét veti fel – közölte a Külügyminisztérium. Bírálta az európai baloldalt, és védelmébe vette a magyar kormányt Andreas Mölzer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője egy szerdán Bécsben kiadott közleményében.
Werner Hoyer német külügyi államminiszter tegnap jelentette ki: a német kormány ellenzi, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökeként keleti partnerországokkal médiaügyekről tárgyaljon. A politikus szerint Magyarország jobban tenné, ha a tárgyalásokat ezekről a kérdésekről például Fehéroroszországgal vagy Ukrajnával átengedné az Európai Bizottságnak. Hoyer ezt a magyar médiatörvénnyel indokolta, amely szerinte a médiát szigorú állami ellenőrzésnek veti alá.
A Külügyminisztérium közleményében emlékeztet: elkészült a médiatörvény hivatalos angol fordítása, amelyet mind a magyar külképviseletek, mind a Magyarországra akkreditált diplomáciai képviseletek megkaptak. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elküldte a törvény szövegét Neelie Kroes európai uniós biztosnak, kérve a bizottság állásfoglalását, kifejezve a további egyeztetés szándékát. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár ugyanezt jelzi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaügyekkel foglalkozó megbízottjának – tették hozzá.
A közlemény szerint a kormány várja annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet az Európai Bizottság a megküldött törvényszöveg ismeretében lefolytat, ugyanakkor elkötelezett uniós elnökségi programjának végrehajtása mellett.
Semmilyen módon nem merült fel a kormány hét eleji ülésén a médiatörvény megváltoztatásának szükségessége. A kabinet tagjai megerősítették, hogy egy „ízig-vérig” európai jogszabályról van szó – jelentette ki a miniszterelnök szóvivője..
Szijjártó Péter azt mondta, a médiatörvény minden egyes fontos pontja megtalálható más európai uniós tagállamok hasonló jogszabályaiban. A médiatörvény erősíti a tisztelet kultúráját, a gyermekek jogainak és az emberi méltóságnak a védelmét is – tette hozzá. Véleménye szerint a törvény szempontjából új időszámítás kezdődik azzal, hogy a szöveget lefordították angol nyelvre. Ez ugyanis lehetőséget ad arra, hogy mindenki megismerje a jogszabályt, aki eddig külföldön írt és beszélt róla – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, „azok a rendkívül vaskos és veretes vélemények, amelyek eddig külföldön a magyar médiatörvényről megjelentek”, azelőtt láttak napvilágot, hogy a jogszabályt lefordították volna angolra.
A szóvivő megjegyezte, ha a szöveg ismeretében is vannak - ezúttal már konkrét - kérdéseik az eddig kritizálóknak vagy azoknak, akik eddig még nem nyilvánultak meg az ügyben, állnak a rendelkezésükre. „Készséggel állunk rendelkezésére az Európai Uniónak is akármilyen szinten, akármilyen módon merül fel az igény a konzultációra” – fűzte hozzá Szijjártó Péter. Szerinte ha valaki áttekinti az elmúlt egy-két hét politikusi megnyilatkozásait az EU-ban a médiatörvénnyel kapcsolatban, azt láthatja, hogy az unióban is ugyanolyan módon, pártalapon folynak a viták, mint Magyarországon vagy bármely más ország belpolitikájában.
Emlékeztetett rá, hogy hétfőn több sajtótermék „üres vagy üresnek tűnő címlapján hirdette a sajtószabadság megszűnését”, ám azokat kinyitva azt látni, hogy az eddiginél is jóval nagyobb lendülettel kritizálják, gyalázzák a kormányt, annak politikusait, és tehetik ezt bármilyen probléma vagy szankció nélkül. „Tehát a sajtószabadság halálát hirdető orgánumok azóta megírt cikkei, tudósításai adják a bizonyítékát annak, hogy ez a médiatörvény, amely január 1-jén hatályba lépett, semmilyen módon nem sérti, sőt erősíti és támogatja a sajtó, a média szabadságát. Ha ez nem így lenne, akkor nyilván olyan gyalázkodó írások nem jelenthetnének meg háborítatlanul ezekben a médiumokban, amelyek most meg tudnak jelenni” – mondta Orbán Viktor kormányfő szóvivője.
Arra a felvetésre, hogy hiányos a médiatörvény angol fordítása, Szijjártó Péter az MTI hírét ismertette, amelyben a médiahatóság arról tájékoztat, először a törvény lényegi részét fordították angolra. Azzal kapcsolatban, hogy a német külügyi államminiszter keddi kijelentése szerint a német kormány ellenzi, hogy Magyarország EU-elnökként a keleti partnerországokkal médiaügyekről tárgyaljon, a szóvivő azt mondta: világos szabályok szólnak arról, ki mit és hogyan képviselhet az Európai Unióban. Szijjártó Péter az ügyben José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének szerdai nyilatkozatát nevezte irányadónak. (José Manuel Barroso azt mondta, a médiatörvénnyel kapcsolatban felmerült kérdések megvilágítását, továbbá a kételyek eloszlatását reméli a magyar hatóságok részéről. Kijelentette: nem lehet előre ítélkezni a törvényről folytatott konzultációk eredményeiről.)
Az MTI azon felvetésére, hogy a francia kormány szóvivője kedden azt mondta, Franciaország azt szeretné, „módosítsák” az új magyar médiatörvényt, Szijjártó Péter közölte: „a nyilatkozatban szereplő állítások tényszerűen nem felelnek meg a valóságnak. Ez a médiatörvény semmilyen módon nem korlátozza a sajtószabadságot”.
Mölzer: Aki kritikát gyakorol, annak tényszerűen kell azt tennie
Bírálta az európai baloldalt, és védelmébe vette a magyar kormányt Andreas Mölzer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője. „Nem szabad boszorkányüldözést folytatni az év eleje óta EU-elnök Magyarország ellen” – írta a jobboldali populista párt küldöttségvezetője. „Az Európai Unió politikailag korrekt erkölcscsőszeit nyilvánvalóan az zavarja, hogy Budapesten nem szocialista, hanem jobboldali, konzervatív kormány van hivatalban” – vélekedett a politikus.
A baloldal támadásai Magyarország és Orbán Viktor ellen különös demokráciafelfogásról tanúskodnak – áll a közleményben. Az EP-ben a pártcsoportokon kívüli képviselők közé tartozó politikus rámutatott, hogy a Fidesz és a miniszterelnök demokratikus úton került hatalomra. „Ahelyett, hogy tiszteletben tartanák a magyarok döntését, most kampány folyik az ország és kormánya ellen” – írta Mölzer. Az FPÖ-s európai uniós képviselő párhuzamot vont a bírálatok és a között, amikor 2000-ben az akkori EU-tagországok kormányai diplomáciai szankciókat alkalmaztak Ausztria ellen, amiért a keresztény gyökerű Osztrák Néppárt (ÖVP) Wolfgang Schüssel vezetése alatt koalícióra lépett az FPÖ-vel.
Lehet az Orbán-kormány egyes intézkedéseit, mint például a médiatörvényt illetően – írta Mölzer – a legkülönfélébb véleményeket alkotni, de „aki kritikát gyakorol, annak tényszerűen kell azt tennie”. Az olyan „verbális kirohanásokat”, mint Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszternek Orbán Viktort Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökhöz hasonlító kijelentése, Mölzer szerint határozottan el kell utasítani.
