Az előterjesztés szerint az alkotmánymódosítást követő egy éven belül meg kellene alkotni a szükséges választójogi törvényeket is. A jelenlegi 386 fős parlamenti létszám rontja a munka hatékonyságát, költséges és más országokhoz képest is magas - mondta Répássy Róbert. Hozzátette: az egy éves határidő alkotmányos kényszert jelentene, és elősegítené a pártok konszenzuskeresését. A képviselő azért is időszerűnek nevezte a megegyezést a választójogi törvényről, mert az Alkotmánybíróság előírta a választókerületek arányosítását.

Répássy Róbert szerint szükség lenne az önkormányzati testületek létszámának csökkentésére is, de ehhez a morális alapot a parlamenti létszám csökkentése teremtené meg. Emlékeztetett arra, hogy a két évvel ezelőtt benyújtott Fidesz-KDNP képviselői indítvány napirendre kerülését 59 esetben utasította el az MSZP-SZDSZ-többség, és a sajtóhírek szerint ezúttal is csak azért engedték a napirendre kerülést, hogy a plenáris ülésen szavazhassák le.

– Egyetlen terület van, amelyre a GDP-növekedésnél többet kell fordítani, ez az oktatás, a képzés, kutatás-fejlesztés – jelentette ki Gyurcsány Ferenc kedden a parlamentben, az MSZP által kezdeményezett Magyarország megújításának lehetséges irányairól szóló politikai vitanapon. A miniszterelnök szerint a többi területre a GDP növekedési ütemének megfelelően lehet majd költeni, vagy legfeljebb csak a reálértéket őrzik majd.

Rubovszky György (KDNP) felszólalásában azt emelte ki, hogy pártja szerint jelen pillanatban nincs kormányprogram. Azáltal, hogy nincs koalíciós kormány, azáltal a 2006-os kormányprogram már nem érvényes - jelentette ki. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett arra: a KDNP törvényjavaslatait a családi adózásról, valamint a nyugdíjreformról a kormánypárti képviselők tárgysorozatba sem engedték venni.

Soltész Miklós, a KDNP másik vezérszónoka azt hangsúlyozta: az elmúlt öt évben a kormánynak nyolc programja jelent meg. Évente két új programmal áll elő a kormány, ami véleménye szerint kiszámíthatatlan az ország, a nyugdíjasok, és a gazdálkodók számára is. Mint mondta, a kormány nem vállalta a megmérettetést, hogy a Megegyezés programról szavazzon a parlament, ez pedig szerinte azt jelenti, hogy komolytalan az egész, és „kidobhatják a kukába”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a KDNP hónapokkal ezelőtt benyújtotta a nyugdíjreformról szóló elképzeléseit, de ezzel nem foglalkozott a kormány.

Kitért arra, hogy ha a kormány nem erősíti meg a családokat, akkor 20-30 év múlva teljesen bizonytalanná válik a nyugdíjrendszer. Emlékeztetett arra is, hogy a kormány ettől az évtől kezdve nyolc százalékkal csökkentette a nyugdíjba menők nyugdíját.

Soltész Miklós arról is beszélt, nem tudni, hogy a pénzügyi válság miatt mi lesz azokkal a befizetésekkel, amelyeket a magánnyugdíj-pénztárak kezelnek. Csak ebben az évben, az év első felében, 180 milliárd forintot veszítettek a magánynyugdíj-pénztári tagok - tette hozzá.

– Hat év szocialista kormányzás után, a Megegyezés program megszületése után elmondhatjuk, hogy az ország minden szempontból rosszabb helyzetben van, mint 2002-ben volt - mondta a Fidesz frakcióvezetője az MSZP által kezdeményezett, "Magyarország megújításának lehetséges irányairól" szóló politikai vitanapon, kedden a parlamentben. Navracsics Tibor elemzőktől és szakértőktől idézve pocséknak, hiteltelennek, kockázatosnak és menekülési kísérletnek nevezte a miniszterelnök Megegyezés programját. A fideszes frakcióvezető kifejtette: a kormánynak április 30. óta, az SZDSZ koalícióból történt távozása óta nincs programja, „érezte ezt Gyurcsány Ferenc is, amikor előállt a Megegyezéssel”.

A kormány és a MÁV vezetése úgy döntött, hogy 400 ezer forint gyorssegélyben részesíti a hétfői monorierdői vonatbalesetben elhunytak családtagjait - jelentette be Puch László, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkára kedden a parlamentben, napirend előtt. Az Országgyűlés hétfőn egy perces néma felállással emlékezett meg a baleset áldozatairól.
    
Karsai Péter (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gyümölcstermesztés súlyos válságban van. Felhívta a figyelmet arra, hogy például a szőlőt kilogrammonként 50-60 forintért veszik át a termelőktől, ami szavai szerint az önköltség csupán felét, kétharmadát felezi.

Medgyasszay László (KDNP) arról beszélt, hogy az állatorvosok között heves vita zajlik az eboltással kapcsolatos, ebenkénti 260 forintos igazgatási szolgáltatási díj befizetése körül. Hozzátette: meglepte, hogy az igazgatási szolgáltatási díj még nem szűnt meg. Gőgös Zoltán azt válaszolta, hogy az igazgatási szolgáltatási díj lesz a fedezet, amíg kiépül az egyedi nyilvántartás a településeken. (A felszólalásról bővebben itt.) 

Az MSZP szerint támogatható a Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA) szóló törvénymódosító javaslat, a Fidesz szerint viszont nem, mert az bebetonozza a jelenlegi státuszokat; erről a két párt vezérszónoka beszélt kedden az Országgyűlésben, az előterjesztés általános vitájában.

Az országgyűlés 368 igen szavazattal (ellenszavazat és tartózkodás nélkül!) megszavazta az e-Befogadás problémáinak  megoldásáról rendelkező két Országgyűlési Határozatot. Létrehozták az eseti e-Befogadásügyi Eseti Bizottságot, meghatározva annak feladatait, és deklarációt fogadtak el az e-Befogadás magyarországi kezelésének alapelveiről. A világ egyetlen országgyűlése sem rendelkezett eddig az e-Befogadási problémák (digitális szakadék, -írástudás, és -esélyegyenlőség) megoldásáról.