„A legsúlyosabb, hogy a hatalom birtokosai a társadalom belső megosztottságát, az egymással szembeni gyűlöletkeltés direkt és indirekt módszereit alkalmazzák” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Szembeállítanak határon túli magyart az anyaországban élő magyarral, nyugdíjast az aktív dolgozóval, cigányt a magyarral, fiatalt az időssel – tette hozzá.

„Március 15-én minden magyarnak egyetlen magyarrá kellene összeolvadni, együtt kellene, hogy dobbanjon a szívünk” – mondta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kereszténydemokrata elnöke. A politikus szerint az 1848-as ifjak tetteinek hátterében neveltetésük, szüleik, tanáraik lelke, a kor meghatározó magyar politikai elitjének hite rejlett.
A mai Magyarországon a hatalom birtokosainak legsúlyosabb vétke, hogy nem összefogják, hanem megosztják a nemzetet – jelentette ki Simicskó István.
    
Mint mondta: a magyar nemzeti létet és megmaradást illetően a 24. órában vagyunk, ma nem az elnyomók seregei veszélyeztetik nemzetünk jövőjét, ehhez ma elég a globalizmus leple alatt beérkező kozmopolita szemlélet, s e szemlélet haszonélvezőinek aljas tevékenysége. Szavai szerint e veszélyek – felismerhetőségének nehézsége miatt – talán még komolyabbak, mint amilyenek leselkedtek a magyar nemzetre 1848-49-ben.
    
Simicskó István hangsúlyozta: a márciusi ifjak felismerték az akkori Magyarország gondjait és részt is vettek ezek megoldásában. Tudták, hogy az ördög győzelméhez egyetlen dolog szükséges, hogy a jó emberek tétlenül tűrve sorsukat ne cselekedjenek, ám ők nem a lemondást, a meghunyászkodást, a megalkuvás választották, hanem óriási hittel, erővel, meggyőződéssel, bátorsággal álltak ki az igazságért, a magyar szabadság ügyéért.
    
Hiába a történelmi helyzet, ha kishitű, jövőjükben nem bízó, hazájukat kevésbé szerető, vagy egyáltalán nem szerető, a „tanuljunk meg kicsik lenni” szemlélet uralkodik el a fiatalok körében – mondta Simicskó István.  
    
Molnár Béla, a KDNP alelnöke, országgyűlési képviselő Petőfire emlékeztetett, aki 160 éve ugyanúgy elégedetlen volt, mint mi most. Ugyanúgy mint ő, mi is többet és jobban akarunk – vont párhuzamot az 1848-as idők és jelenünk között a politikus.
    
Szavai szerint bár 161 év telt el, de ugyan olyan a magyar, ugyan olyan a sorsa. A történelem mintha ismételné önmagát – vélekedett.
    
Mint mondta, „mi is úgy érezzük – mint Petőfi és jurátus barátai –, hogy nem élünk meg abból, ami ma történik ebben az országban”, mert aki ma jobbat akar, az csak szélmalomharcot vívhat.
    
Az idegen hatalmak, legyenek azok a Habsburgok vagy a nemzetközi globalizáció, épp úgy fojtogatnak minket, mint Petőfi idejében. Mindenkire szükség van a magyarság fennmaradása érdekében, együttes erővel nagy feladatot kell a nemzetünkért végrehajtanunk – mondta végezetül Molnár Béla.

  ,,Uraim! A haza veszélyben van!”
– Ünnepi megemlékezés a Győr-Moson-Sopron megyei Szárföldön

Ezrek szavalják ezekben a napokban a Nemzeti dalt. Ezrek mondják ki Petőfi nagyszerű mondatát: „Talpra magyar! Hí a haza!” És nagyon sokan lesznek ezen az ünnepen, akik a valóságban, vagy gondolatban mindenképpen hozzáteszik: ,,A haza veszélyben van", hiszen látják, „miként áll a hon" – jelentette ki ünnepi beszédében Firtl Mátyás, Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat közgyűlés alelnöke, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője a Szárföldön tartott ünnepségen.

Firtl Mátyás beszédének elején Kossuth Lajos szavait idézte: ,,A haza veszélyben van!" Önök látják, miként áll a hon. Mint mondta: a nemzet ünnepén szerte a világban ezer és ezer településein idézik fel a március 15-ei nap történéseit. Ezrek szavalják ezekben a napokban a Nemzeti dalt. Ezrek mondják ki Petőfi nagyszerű mondatát: ,,Talpra magyar! Hí a haza!"És nagyon sokan lesznek ezen az ünnepen, akik a valóságban, vagy gondolatban mindenképpen hozzáteszik: „A haza veszélyben van", hiszen látják, ,,miként áll a hon."

Az ünnepek alkalmával olyan tettekre, eseményekre emlékezünk, amelyek jövőnkre építve változtatták meg az egész magyarság, az egész nemzet életét. Olyan tettekre, amelyek alapvetően alakították sorsát közösségünknek. Ezek a tettek: Szent István államalapítása, 1848 forradalma és 1956. Ezek azok a zsinórmértékei történelmünknek, azaz olyan erkölcsi követelményeket elénk állító események, amelyhez jelenünket, tetteinket, magunkat mérnünk kell – mondta Firtl Mátyás

„Március 15-e a Nemzeti dallal, a 12 ponttal, Kossuthnak az országgyűlésben elhangzott beszédeivel, a függetlenségi nyilatkozat gondolataival méri meg jelenünket, mér meg minket ma. Megméri közösségeinket. Megméri vezetőinket.

Ma igazán az 1848-as eszmék beteljesedését lenne jó együtt ünnepelni, méltóságteljes, vidám megemlékezéseken. Csakhogy, 161 év elteltével a mai magyar valóságra a Kossuth kiáltása érvényes: Uraim! A haza veszélyben van!” – jelentette ki a politikus

Firtl Mátyás hangsúlyozta, a haza veszélyben van ott ahol a vezetők félnek a nemzeti ünneptől. A haza veszélyben van ott, ahol a vezetőket védeni kell az emberektől a közös ünnepen! A haza veszélyben van ott, ahol az ünnep nem a haza fölemelkedéséről szól. A haza veszélyben van, ott, ahol az idegen érdek szerinti cselekvés előbbrevalóbb a hazában élő emberek érdekeinél.

Kossuth kiáltása egyben kérdés is. Mi a haza? A haza az a hely, ahol otthon érzem magam, ahol otthonom, megélhetésem, munkám van, ahol jövőt látok a gyermekeimnek unokáimnak, ahol tisztességes munkával tisztességesen megélhetést tudok biztosítani családomnak, ahol elesettségemben van akire számítanom. És mi a veszély? Az, amikor az emberek egyéni élete a létalapjaiban rendül meg, amikor munkája, megélhetése válik bizonytalanná, amikor a rengeteg felhalmozott államadósság ellenére sem az önkormányzatoknak, sem az egészségügyi, sem a szociális célokra, betegeire, elesettjeire, iskolákra, meg kultúrára kiváltképpen nem jut pénz. Amikor az ország sorsával együtt bizonytalan az egyén sorsa – mondta a képviselő.

Ha jelenünket 1848-hoz mérjük, akkor azt kellene mondanunk, hogy 1848-hoz hasonlóan ma olyan erőtérben éljük életünket, amelyben minden a változást akarja – jelentette ki a politikus. Hozzáfűzte: „Erőteret mondtam, de mára már odajutott Magyarország, hogy sokkal erőtlenebb annál, mint amilyen a rendszerváltást követően bármikor is volt. Nincs erőtér, hanem a nemzet és a hatalomhoz görcsösen ragaszkodó vezetői között légüres tér van. Ma abban az állapotban vagyunk, amikor már a léterőnk van veszélyben.”

Gazdaságunk, oktatásunk, egészségügyünk, nyugdíjrendszerünk, vállalkozásaink, pénzünk, munkahelyünk, gyermekeink jövője ma már nem reformokon múlik – mint 1848 előtt –, hanem gyökeres és azonnali változáson – hangsúlyozta Firtl Mátyás. Azon, hogy a világban bekövetkezett változásokhoz képest, mi magunk képesek vagyunk-e időben cselekedni, akkor, amikor érezzük, látjuk, hogy átalakulnak az évtizedes szerkezetek, amikor újra kell fogalmazni és alkotni céljainkat, lehetőségeinket, jövőnket? – tette fel a kérdést.
Az 1848-as forradalmat és szabadságharcot megelőző reformkor a változtatás jegyében zajlott, ma pedig a változtathatatlanság szelleme nehezedik ránk – mondta a kereszténydemokrata politikus.

„1848 üzenete az, hogy a mi magunk lehetőségeit mi magunk teremtjük, a változásról is mi magunk dönthetünk. 1848 ünnepe megmér: Alkalmasak vagyunk-e, kellőképpen felkészültek vagyunk-e a feladatra? Kellőképpen aktívak és rátermettek-e vagyunk-e arra, hogy a saját érdekeink, a gyermekeink és unokáink jövője érdekében az elmúlt hét évhez hasonlóan ne hagyjuk szembehazudni magunkat a hatalom által? Erős Magyarország nélkül nincsenek erős települések, és nincs erős ember sem. A 7 éve beindult, és azóta folyamatos erkölcsi, gazdasági hanyatlásnak és romlásnak egy új kormány, egy új irány vethet véget. Közös mély erkölcsi megújulásra van szüksége az országnak” – hangsúlyozta.

Párhuzamot vonva a rendszerváltozás és az 1848-as események között a politikus egy korabeli tudósításból idézett: ,,Sortűz nem dördült, vér nem folyt Pest utcáin. Egy pöccintés elég volt: felemelte szavát a nemzet, csak meglendültek az öklök s a korhadt rend kártyavárként omlott össze. Akiknek érdekük lett volna védeni a belülről szétrohadt társadalmi rendszert, azok is hallgattak. Korcs társadalomnak korcsok a vezetői, a hivatalnokai, lakájai. A hatalom urai reszketni méltóztattak, s ahogy tudták, mentették irhájukat. Az ostobák szipákoltak, a gazemberek összeharácsolt vagyonkájukat menekítették, az okosabbja tudta: törvénytelen, népellenes, hazug uralmuk véget ért. Legjobban még akkor járnak, ha báránybőrbe bújnak és felajánlják szolgálataikat az új rendnek”.

Napjainkról szólva feltette a kérdést: „törvénytelen, népellenes, hazug uralmuk véget ért?"
Beszédének végén Firtl Mátyás ismét Kossuth Lajos szavait idézet: „Uraim! A haza veszélyben van!”.

Miskolcon a Fidesz és KDNP politikusai idén sem vettek rész a hivatalos városi rendezvényeken, vagyis nem ünnepeltek együtt a szocialistákkal.

Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően az ünnep elő napján, vagyis március 14-én a Fidesz és a KDNP városi képviselői végigjárták Miskolc ’48-as emlékhelyeit és elhelyezték nemzeti nagyjaink szobra, síremléke előtt a megemlékezés koszorúit. Ezután a Petőfi téren került sor a forradalom és szabadságharc 161. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségre. Először Dr. Nagy Kálmán, a KDNP országgyűlési képviselője mondott ünnepi köszöntőt: szerinte, ahogyan a márciusi ifjak akarták a változást, úgy várja most is a magyarság a változás lehetőségét a jelenlegi kilátástalan helyzetből. Petőfi Sándor gondolatait idézte meg műsorában Tolcsvay Béla előadó- és Nemcsák Károly színművész, majd a Fidesz-KDNP Európa Parlamenti listáját vezető politikus lépett a színpadra. Schmitt Pál beszédében 1848. március 15-ről, mint a magyarság legnagyobb ünnepéről beszélt, melynek gondolatiságát a mai modern, változó világban fontos igazán újraértelmezni és az egymást követő nemzedékeknek újra megtanulni. Az ünnepi beszédek után – melyeknek vissza-visszatérő eleme volt a változtatás, egy új irányba fordulás fontossága – a megjelentek elhelyezték az emlékezés virágait. A KDNP Miskolc Városi Szervezete nevében Garamvölgyi Attila, Molnár Péter, Feledy Péter és Zólyomi Péter koszorúzott.

Március 15-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a történelmi Abaúj-Torna vármegyében található Komjáti községben rendezett ünnepség szónoka Molnár Péter, a KDNP miskolci elnök-frakcióvezetője volt. Komjáti központjában, a szoborparkban Szaló József polgármester köszöntötte az egybegyűlteket és elmondta köszöntő beszédét. Ebben 1848 vívmányait méltatta. Molnár Péter ünnepi beszédében a magyar történelmi múltat idézte, s kiemelte 1848-at és az azt megelőző reformkort. Véleménye szerint a hit, a tenni akarás vezérelhette Széchenyit, Kossuthot és Petőfit is. 1848 egy győztes forradalom – hangsúlyozta Molnár Péter, hiszen, bár leverték a szabadságharcot, de az áprilisi törvények vívmányait már nem lehetett visszavonni. Elődeink változtattak: a düledező feudalizmus helyett felépítették a polgári Magyarországot. Arra is rámutatott a miskolci KDNP elnök, hogy van aktualitása, van üzenete ’48-nak. Össze kell fogni, hinni kell a magyar jövőbe és változtatni kell most is. Most nem kell forradalom, nem kell harc, csak az előttünk álló egy esztendőben kétszer is élni lehet és élni kell alkotmányos jogunkkal és kötelezettségünkkel… És olyanokat kell Magyarország vezetésére választanunk, akik nem nemzet és ország romboló politikát folytatnak, hazug politikával nem megosztják a társadalmat, hanem a reformkori „Haza és haladás” jelszavát követve építkezni akarnak a magyarság érdekében.