XVI. Benedek pápa üzenetben fordult a londoni G20 csúcs résztvevőihez, arra bátorítva az államokat és nemzetközi szervezeteket, hogy közösen keressenek megoldást a nemzetközi méreteket öltött világválságra. El kell kerülni a nacionalista vagy protekcionalista megoldásokat – figyelmeztetett a pápa a Gordon Brown brit miniszterelnökhöz címzett üzenetben.
A Szentatya március 30-án levelet küldött Gordon Brown brit miniszterelnöknek az április 2-án kezdődő londoni G20-as csúcstalálkozó alkalmából. A pápa felidézte a brit vezető nemrégiben tett vatikáni látogatását. Gordon Brown az audiencia során ismertette a londoni tanácskozás célját: sürgősen koordinálni kívánják a szükséges intézkedéseket a pénzügyi piacok stabilizálására és képessé akarják tenni a vállalatokat és családokat a mély recesszió időszakának átvészelésére. Mindezt annak érdekében teszik, hogy visszaállítsák a fenntartható növekedést a világgazdaságban; hogy megreformálják és alapvetően megerősítsék a globális kormányzás rendszereit; valamint, hogy biztosítsák a hasonló válságok elkerülését a jövőben.
XVI. Benedek levelében rámutatott, hogy a jelenlegi globális válságból való kivezető utat csak együttesen lehet elérni, elkerülve minden olyan megoldást, amelyet nacionalista önzés és protekcionizmus jellemez. Utalt afrikai útjára és kiemelte, hogy a londoni csúcstalálkozón a Szahara alatti Afrikát csak egyetlen ország és néhány regionális szervezet képviseli majd. Mély megfontolásra ösztönzi a pápa a tanácskozás résztvevőit, mivel azok szenvedik el leginkább a válság következményeit, akik a politikában legkevésbé kapnak hangot. Figyelembe kell venni a multilaterális mechanizmusokat és struktúrákat, amelyek az ENSZ és társult szervezeteinek része, annak érdekében, hogy minden ország hangját meghalljuk és biztosítsuk, hogy mindenki támogassa a G20-as találkozók által hozott intézkedéseket.
Majd a Szentatya egy másik témát ajánlott a G20 országok tanácskozásának figyelmébe. A pénzügyi válságok akkor alakulnak ki, amikor a gazdasági szektorban dolgozók elvesztik a pénzügyi rendszerek működésébe vetett bizalmukat. A pénzügy, a kereskedelem és a termelési rendszerek emberi alkotások. Ha vak hit tárgyává válnak, magukban hordozzák saját hanyatlásuk gyökereit. Az egyetlen valós és szilárd alap az emberi személybe vetett hit – figyelmeztetett a pápa. Ezért a válság megoldására irányuló intézkedéseknek biztonságot kell kínálniuk a családoknak és stabilitást a dolgozóknak. Továbbá megfelelő szabályok és ellenőrzések által vissza kell állítani az etikát a pénzügyi világban.
Nem a fejlesztési segélyek vagy a külső adósságállomány eltörlése a legszegényebb országok számára idézték a válságot. Ezek az alapvető igazságosság szerint nem válhatnak a krízis áldozataivá. A válság kulcseleme az etika hiánya a gazdasági struktúrákban. Ez arra tanít bennünket, hogy az etika nem egy külső eleme a gazdaságnak, hanem belső része és a gazdaság nem működhet etikai összetevő nélkül – mutatott rá a Szentatya. A személybe vetett megújított hit hasson át minden lépést, amely a válság megoldása felé vezet. Ezt úgy alkalmazhatjuk legjobban a gyakorlatban, ha bátran és nagyvonalúan megerősítjük a nemzetközi együttműködést, amely képes előmozdítani az igazán humánus és átfogó fejlődést. A személybe, elsősorban Afrika és a szélsőséges szegénység által sújtott más régiók legszegényebbjeibe vetett hitre van szükség, ha valóban le akarjuk küzdeni a válságot egyszerre és mindenki számára.
Végül XVI. Benedek csatlakozott azokhoz, akik osztoznak abban a meggyőződésben, hogy a szélsőséges szegénység eltörlése 2015-ig marad az elsődleges fontosságú feladat korunkban.
Gordon Brown brit miniszterelnök március 31-én válaszlevelet küldött a pápának. Ebben csatlakozik a Szentatya felhívásához és megjelöli a konkrét irányvonalakat megoldások számára.
