A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával és katonai tiszteletadással kezdődött meg a vasfüggöny átvágásának 20. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéssorozat szombaton Budapesten, a Kossuth Lajos téren. A zászlófelvonáson a magyar közjogi méltóságok mellett jelen volt számos magas rangú külföldi vendég is. A lezárt Kossuth Lajos térre a meghívottakon és a sajtó előzetesen akkreditált munkatársain kívül mást nem engedtek be.
A többi volt szocialista országnak is megvan a maga határnyitása, ám az Ausztria és Magyarország közötti határnyitásnak lettek olyan következményei, amelyek közvetlenül hozzájárultak Németország egyesítéséhez és Európa újrarendeződéséhez. Ez adja meg a mostani évforduló nemzetközi jelentőségét, emiatt kézenfekvő a közös ünneplés – mondta a köztársasági elnök a vasfüggöny átvágásának 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen, a Parlamentben.

Az 1956-oshoz hasonló vérrontás elkerülése volt az egyik legerősebb közös álláspont az ellenzék és a kommunisták között a '89-es határnyitásnál – emlékezett vissza a húsz éve történtekre, mint az akkori kerekasztal-tárgyalások egyik résztvevője.

Sólyom László külön kiemelte, hogy 1989-ben nemcsak az NDK-s polgárok menekültek Magyarországra, hanem a Romániában élő csaknem kétmilliós magyar kisebbség egy része is, akik elviselhetetlen nemzetiségi elnyomásnak voltak kitéve.

Európa egységesüléséhez mindig kellett egy nagy vízió, amely népeket ragadott magával. A háború után a tartós béke ígérete, a régi ellentéteken való felülemelkedés; húsz évvel ezelőtt a kettészakítottság megszűnése, az európai értékrend uralma az egész kontinensen. Mai közös ünneplésünk azt a kérdést veti fel: megbecsüljük-e, nem tékozoljuk-e el ezt a húsz évvel ezelőtti nagy ajándékot?"  – zárta beszédét Sólyom László.

Szili Katalin a határnyitás huszadik évfordulója alkalmából rendezett szombati parlamenti emlékülésen úgy fogalmazott: a vasfüggöny átvágásának pillanata messze túlnőtt egy kormányzati döntésen, mögötte álltak a formálódó ellenzéki erők, a teljes magyar közélet, vagyis a magyar nép. 1989. június 27. olyan hozzájárulás lett az európai és az egyetemes szabadság és demokrácia ügyéhez, amelyre akkor és most joggal lehetünk büszkék – tette hozzá az Országgyűlés elnöke.

Barack Obama szerint 1989. június 27. történelmi fordulópont volt; az Egyesült Államok elnöke ezt a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulója alkalmából a magyar népnek írt levelében jelentette ki. A szombati parlamenti emlékülésen felolvasott levélben Barack Obama úgy fogalmazott: kevés ilyen nagy jelentőségű dátum van, amikor a világ szemtanúja lehetett annak, ahogy az emberi szellem legyőzi a balsorsot, és a remény, a szabadság ereje győzedelmeskedik a zsarnokság és a kudarc felett. Az Ausztriát és Magyarországot elválasztó szögesdrótkerítés békés lebontása, valamint az osztrák és a magyar kormány bátor döntése a határ megnyitásáról előkészítette a szabadság térnyerését a szomszédos országokban is – írta.

– Egész Európa számára történelmi jelentősége van az 1989-es esztendőnek, és Magyarország különleges szerepet játszott az eseményekben – jelentette ki Heinz Fischer osztrák államfő.

– A magyar szolidaritás felejthetetlen marad, mondta 1989 decemberében Helmut Kohl akkori német kancellár, amikor köszönetét fejezte ki az NDK-s állampolgárok kiengedéséért, ezért a bátorságért most újra elismerését szeretné kifejezni – közölte Horst Köhler német államfő.

Burgenland tartomány Magyarországgal együtt a határáttörés helyszínén, a magyar–osztrák határon ünnepelte június 26-án a határnyitás 20. évfordulóját. Az este fél 8-kor kezdődő ünnepség diszvendége volt Sólyom László köztársasági elnök és Heinz Fischer osztrák szövetségi elnök, valamint részt vett többek között Firtl Mátyást, Sopron országgyűlési képviselője (KDNP), és dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere is.
 
Sólyom László közölte: kedves gesztus, hogy ennek az ünnepnek az előestéjén Burgenland tartomány is megemlékezik a határ megnyitásáról, azon a helyen, ahol augusztus 19-én a Páneurópai Pikniken hatszáz NDK állampolgárnak sikerült átjutnia a határon. Ma, itt, azt ünnepeljük, hogy bátor embereknek, spontán, civil kezdeményezéseknek mennyire fontos szerepe volt a rendszerváltásban és ezen belül a határ megnyitásában.

Több kiállítás is látható az évforduló alkalmából a fővárosban, az emléknapot pedig díszelőadás zárja a Magyar Állami Operaházban, ahol beszédet mond Bajnai Gordon magyar és Jan Fischer cseh miniszterelnök.

Háttér

1989. május 2-án Hegyeshalomban nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a 350 kilométer hosszú magyar-osztrák határon megkezdődött az elektromos határzár felszámolása. Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter Sopronnál személyesen is átvágta az vasfüggönyt.

1989. augusztus 19-én tartották meg az osztrák–magyar határon, Sopron közelében az ún. Páneurópai Pikniket. A két ország beleegyezésével ehhez szimbolikusan egy határátkelőt nyitottak Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) és Sopronkőhida (Steinambrückl) között három órányi időtartamra. A békedemonstráción több mint 600 NDK-állampolgár használta fel a vasfüggöny megnyílásának rövid pillanatát arra, hogy nyugatra szökjön.

A vasfüggöny lebontásának emlékére 1991. augusztus 24-én emlékoszlopot avattak a Hegyeshalom és Nickelsdorf közötti senki földjén. A vasfüggöny nyomvonalán ma turistaút van.