Lukács Tamás a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában a nemzeti ünnepen történt elképesztő eseményekre hívta fel a figyelmet. A politikus többek között az iránt érdeklődött, milyen szabályt sértett az a két fiatal, aki „Felelős kormányt Buda-Pesten” feliratú transzparenssel némán állt az állami ünnepségen.
Lukács Tamás kijelentette, az ünnep értékelésekor érdemes más szempontokat is figyelembe venni, s feltétlenül szólni kell a felelős kormányzás minimumáról. Mint mondta: „egy felelős kormány tiszteletben tartja a törvényeket. Egy felelős kormány tudja, hogy minden eszközzel meg kell védenie az emberi jogokat. Egy felelős kormány tudja, hogy nem a hatalom-, hanem az emberek érdekében kell kormányoznia. Egy felelős kormány tiszteli az alkotmányosságot és az állampolgári jogokat.”
Lukács Tamás sajnálkozva jegyezte meg, hogy a liberális képviselők nem emelik fel szavukat az ellen, hogy a kormány őrző-védő szolgálatokkal láttat el közfeladatokat, annak ellenére, hogy az adatvédelmi biztos 2008-as jelentésében azt írta, hogy álláspontja szerint komoly alkotmányos aggályokat vet fel az a gyakorlat, hogy egyes állami vagy önkormányzati rendezvények biztosítását az állam személyi és vagyonvédelmi tevékenységet folytató, úgynevezett őrző-védő magánvállalkozásokra bízza. A képviselő emlékeztetett rá, hogy az ombudsman e jelentésében ajánlásokat is megfogalmazott a rendőrségnek, de úgy tűnik, hiába, mert az ajánlásból semmit nem tartottak be.
A kereszténydemokrata politikus döbbenetesnek nevezte, hogy a híradó felvételein annak lehetettünk szemtanúi, hogy az egyik ünnepi rendezvényre siető családtól az őrzővédő kft tagjai elkobozták gyermekük cumisüvegét. A kormánypárti képviselőkhöz fordulva megjegyezte: „úgy látszik, önök már a csecsemőtejtől is félnek”.
Lukács Tamás arra is kiért, hogy az adatvédelmi biztos meghatározta, azt a – strassburgi bírói gyakorlatból ismert – négy kritériumot, amikor is emberi jogok korlátozhatók. Mint mondta, egy demokratikus jogállamban meg kell határozni a korlátozás legitim célját, s a cél eléréséhez alkalmazott eszközöknek szükségesnek és arányosnak kell lenniük
Az a transzparens, amelyre az volt írva: Felelős kormányt Buda-Pesten milyen törvényt, vagy szabályt sértett? Ha semmilyet, akkor milyen jogon intézkedett a rendőrség? – tette fel a kérdést, s hozzáfűzte, ha – húsz évvel a rendszerváltozás után – Magyarországon nem lehet felelős kormányzást követelni, akkor veszélyben van a jogállam, s elvárja, hogy a liberális politikusok tiltakozzanak ez ellen.
Lukács Tamás kétségbe vonta, hogy megáll a beavatkozás szükségességének és arányosságának elve, amikor a rendőrség előállítja a „Gyurcsány takarodj” mondatot skandálókat. Szerinte a követelés stílusát ugyan lehet vitatni, de tartalmát aligha, hiszen legyen a tőzsde, a vállalkozók, az egész ország a miniszterelnök távozására, az ország vezetésében óhajtott változásra vár.
A politikus a kormánypárti képviselőkhöz intézve szavait kijelentette: „ha méltó ünneplést kérnek, mi azt kérjük ne tessenek félni. Önök féltek 1972-ben a Nemzeti Múzeumnál, amikor Hűség a néphez, hűség a párthoz feliratok alatt ünnepeltek, féltek 1973-ban, amikor a csepeli munkásőröket vezényelték ki az ünneplők közé, féltek 1989-ben. Mi nem féltünk, mert tudtuk, hogy a végjátékot látjuk. Hozzátette: 2006 októbere óta legfeljebb csak az egyenruhák minőségében történt változás, de mi most sem félünk, mert tudjuk, a végjáték elkezdődött.
A gyülekezési joggal, a véleménynyilvánítási- és sajtószabadsággal, a személyes szabadsághoz való joggal, a tisztességes eljáráshoz való joggal, továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásságok gyanúja miatt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálatot indított.
Szabó Máté egyebek mellett arra keresi a választ, hogy március 15-én az állami szervek, különösen pedig a rendőrség miként biztosította a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot és a sajtó szabadságát. A tavalyi tapasztalatok miatt különös figyelmet fordít az ombudsman egyes állami és önkormányzati megemlékezésekre, valamint a tüntetésekre történő beléptetés kérdésére. Ugyancsak vizsgálja, hogy megfelelt-e az jogszerűség, szakszerűség és arányosság követelményének a kényszerítő eszközök alkalmazása, illetve azok indokolatlanul érintettek-e olyan embereket, akik nem vettek részt rendbontásban – teszi hozzá.
Az ombudsman vizsgálja továbbá, hogyan hatottak a közelmúltban hatályba lépett jogszabályok az alapvető jogok gyakorlására és biztosítására. Az ombudsman az elmúlt évben munkatársaival csaknem valamennyi nagyobb budapesti közterületi rendezvényt a helyszínen követett nyomon. Befejezéséhez közeledik ez a gyülekezési jogi projekt, amelynek eredményeit a biztos a közeljövőben foglalja össze.
A jövőben pedig az esemény jellegétől függően dönt arról, hogy munkatársaival melyik rendezvényt vizsgálja személyesen is. Az idei március 15-én a személyes jelenlét hiánya nem akadályozza a vizsgálat lefolytatását, az a beszerezhető információk és megkeresések alapján előre láthatólag elvégezhető. Nagymértékben segíthetnek azonban az érintett személyek és sajtószervek azzal, hogy panaszaikat, tapasztalataikat, továbbá hang- és képfelvételeiket megosztják az ombudsmannal.