Aki valóban segíteni akar a menekülteken, az a segélyszervezeteken keresztül segítsen, amelyeknek évtizedes tapasztalatuk van, ismerik a rendelkezéseket és együtt tudnak működni a hatóságokkal – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Karitatív Tanács tagjaival folytatott megbeszélés utáni sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
Balog Zoltán kiemelte: a megbeszélésen két dolgot kért a tanács tagjaitól: segítség a menekülteket eljutni a befogadó állomásokra és koordinálják a segíteni akarók munkáját. Hozzátette: Magyarország minden az Európai Unió és a magyar törvények által előírt segítséget megad a menekülteknek, migránsoknak, csak éppen a menekültek nem jutnak el azokra a helyekre, ahol ezt megkapnák, részben a „tájékoztatás zavarossága, manipuláltsága miatt, részben azért, mert nincs meg a kellő tájékoztatás".
A miniszter szólt arról is, hogy a Karitatív Tanácsot két hónappal ezelőtt hívta össze először Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár először, hogy egyeztessenek a menekültek segítéséről, azóta pedig folyamatos, napi szintű a kapcsolat a kormány és a karitatív szervezetek között.
Hozzátette: a magyar államnak kötelessége az ország határaink a megvédése, és Magyarország belső stabilitásának fenntartása, de hogy ez a munka „ne csak rendészeti feladat legyen", hanem ezen belül humanitárius feladatokat is tudjon végezni, ebben nagyon nagy segítséget nyújtanak Karitatív Tanács segélyszervezetei.
Soltész Miklós elmondta: évek óta dolgoznak közösen a karitatív szervezetekkel. „Sok katasztrófában segítettünk együtt, de ez a mostani munka nem hasonlítható egyetlen korábbihoz sem. Ha az eddigi munkákat rövidtávfutáshoz hasonlítjuk, úgy ez a mostan nem is csak maratoni futás, hanem szupermaraton" – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez rendkívüli kitartást igényel a segélyszervezetek részéről. Az államtitkár ezután arra kérte a segélyszervezetek vezetőit, hogy egyenként számoljanak be sokszor nem annyira látványos, de nagyon fontos és szervezett munkájukról és terveikről.
Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány elnöke ismertette, hogy a szeretetszolgálat elsősorban menekült családok átmeneti elhelyezésével és egészségügyi ellátásával foglalkozik, és a jövőben is ezt fogja tenni. Ezt európai uniós, állami, illetve saját forrásból finanszírozza. Egy menekült ellátására naponta 2500 forintot tudnak fordítani. Tervezik egy egészségügyi konténert felállítását, hogy a hideg idő beálltával ne az utcákon, tereken kelljen végezniük az egészségügyi ellátást.
Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója elmondta, hogy a katolikus egyház segélyszervezete három befogadó állomáson, a fóti gyermekotthonban, a nagyfai és a kiskunhalasi befogadó táborokban van jelen. Elsősorban a családoknak és gyermekeknek segítenek adományokkal, illetve lelki gondozással.
Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke arról számolt be, hogy a „sokrétű feladat minden részében jelen vannak" munkatársaik. Hozzátette: munkájuk leglátványosabb része az utcai segítségnyújtás. Két hónapja nyújtanak orvosi segítséget a budapesti Keleti pályaudvarnál, Szegeden és Győrben. Emellett a befogadó állomásokon is segítenek adományokkal, illetve krízisszállást is fenntartanak.
Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója ismertette: szervezetük 2014 decembere óta Szeged környékén az Országos Rendőr-főkapitánysággal együttműködve kifejezetten gyermekeknek és családoknak nyújt pszichoszociális támogatást. Szólt arról is, hogy júniustól a röszkei táborban is ugyanezt teszik. A Nemzetközi Vöröskereszt Föderáció anyagi támogatásával napi 24 órában közel 200 önkéntesük dolgozik Röszkén. Hozzátette, hogy ez a tevékenység nem látványos, hiszen a rendőri intézkedés helyszínén segítenek, de fontos.
Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke elmondta: két hónapja végeznek széles körű munkát a debreceni befogadó állomáson. Orvosi segítséget nyújtanak, nőgyógyászuk és gyermekorvosuk állandóan ügyel és rendszeresen segít az ott lévőkön, valamint lelki segítségnyújtást is végeznek. Emellett segítenek az utcákon és a Keleti pályaudvarnál is. „Tolmácsok segítségével, szeretettel és alázattal igyekszünk ezek felé az emberek felé fordulni" – fogalmazott.
A jövőben a déli határra visznek egy mobil, bárhová telepíthető orvosi állomást orvossal, ápolóval.
Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója arról számolt be, hogy mivel a rendkívüli helyzet rendkívüli lépéseket igényel, ezért a nemzetközi szövetségükhöz fordultak támogatásért. Ezt a segítséget megkapva „erősíteni tudják" eddigi munkájukat. „Eddig két befogadó állomáson dolgoztunk, a jövőben három-négy állomáson fogunk segíteni. Emellett a jövőben a tranzitzónákban szeretnék segíteni az „információs munkát".
