Devizahitel átváltása. Bányaszolgalmi jog. Életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolása. Kötelező védőoltás. Személyi szabadság megsértése. Tucatjával zörgetnek ajtójukon a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a legközelebb tárgyalandó indítványok.
Devizahitel átváltása
Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 10. §-a alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó annak megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés, vagy a Ptk. 523. § (1) bekezdése szolgálja-e az adós érdekeit a jóhiszeműség és a tisztesség elve alapján, figyelemmel a joggal való visszaélés tilalmára.
Álláspontja szerint amennyiben a támadott jogszabályi rendelkezés hatályban marad, úgy az a tárgyi hitelszerződésével összefüggésben az alaptőke olyan mértékű emelkedését eredményezi, amely sérti a beadványában hivatkozott alapvető jogait..(Indítvány.pdf.)
Bányaszolgalmi jog, - közigazgatási határozat felülvizsgálata
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/D. § (2) és (3) bekezdései, valamint a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.084/2014/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az ügy előzményeként az indítványozó tulajdonában álló földterület alatt - annak megvásárlása előtt - földgáz szállítóvezetéket helyeztek el. A támadott rendelkezések következtében az ügyben eljárt hatóság üzemeltetési szolgalmi jogot állapított meg a földgáz-vezeték vonatkozásában, amely érintette az indítványozó tulajdonában álló földterületet is. A szolgalom jog megállapítását követően a hatóság az indítványozót a szolgalmat zavaró ingatlanjai elbontására kötelezte. Az indítványozó ezt követően bírósághoz fordult.
Az indítványozó előadja: a bírói döntés következtében tulajdonosi részjogosítványait nem tudja gyakorolni, a korlátozás megfelel az Alkotmánybíróság által kialakított "klasszikus kisajátítás" fogalmának. Hozzáteszi: a bíróság - a támadott jogszabályi rendelkezésekre hivatkozással - kártalanítását is kizárták, ezért az ítélet sérti a jogállamiság elvét, sérti a tulajdonhoz való jogát is. (Indítvány.anonim.pdf.)
Életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolása
A Kaposvár MJV Önkormányzatának a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 7/2013. (III. 4.) rendelete 7. § (3) bekezdése elleni utólagos normakontroll vizsgálata, alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz vizsgálata.
Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint az önkormányzat akkor, amikor az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolását, illetve elhelyezését tiltja és szankcionálja, azzal lényegében az életvitelszerű közterületi tartózkodást bünteti a közösségi együttélési szabályok megsértése címén a teljes közigazgatási területén.
Az alapjogi biztos szerint az Ör. 7. § (3) bekezdése ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével és a II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való joggal.. (Indítvány.pdf.)
Kötelező védőoltás
A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.28.274/2014/11. számú ítélete, továbbá az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény és az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. ESzCsM rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó előadja: kiskorú gyermeke számára a 18/1998. NM rendelet alapján kötelező MMR oltás készítéséhez elhajtott emberi magzat sejtjeit használják fel, amely számára, mint apa számára erkölcsileg elfogadhatatlan. A beoltás előtt lelkiismereti kifogást terjesztett elő a Népegészségügyi Intézetnél, tájékoztatást kért a Védőoltási Tanácsadónál. Nem a védőoltás szükségességét vitatja, hanem az oltóanyag összetételével kapcsolatos erkölcsi aggálya, világnézeti meggyőződése miatt alternatív vakcinát kívánt igénybe venni. Saját költségen kutatta fel és engedélyeztette az OGYI-nél alternatív hatóanyagú, nem humán sejtsoron előállított (japán) oltóanyagot. Ezzel párhuzamosan az ügyben a kormányhivatal első- és másodfokon is kötelezte az indítványozót a védőoltás beadatására, a jogerős közigazgatási határozattal szemben beadott keresetét a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította arra hivatkozással, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (1) és (3) bekezdése lelkiismereti okot nem rögzít.
Az indítványozó előadja továbbá: az ESzCsM rendelet 3. § (5) bekezdése és a Gytv. 1. § 23. pontja együttes alkalmazása sértik az Alaptörvény VII. cikke szerinti lelkiismereti- és vallásszabadsághoz fűződő jogát, mivel annak gyakorlását nem teszik lehetővé. Álláspontja szerint mind a bírósági ítélet, mind az ítéletben alkalmazott jogszabály alaptörvény-ellenessége alapjog sérelmet okozott számára. (Indítvány_anonim.pdf.)
Személyi szabadság megsértése
A Fővárosi Törvényszék 27.Bf.XXII.7290/2014/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó az ügy előzményeként előadja: a terhére rótt bűncselekmény helyszíne egy gyárépületben volt, ahol a bérlő jelentős bérleti díjat halmozott fel. Az indítványozó az épületet lezárta, amelybe a bérlők képviselői erőszakkal hatoltak be. Az indítványozót emiatt személyi szabadság megsértésének bűntette miatt szabadságvesztésre ítélték.
Az indítványozó állítja: az ellene lefolytatott eljárás sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti pártatlan bírósági eljárás lefolytatásához való alapvető jogát, mivel az ellene folytatott eljárásban minden lehetséges fórumon jelezte, hogy az ellene feljelentést tevő sértettek bűncselekményeket követtek el. Álláspontja szerint az eljárás során sem az ügyész sem a bírák nem tartották be a törvényi rendelkezéseket, ezért az eljárás nem volt pártatlan. Az eljárás kizárólag a személyét terhelő körülményekre korlátozódott. Az eljárás, és a támadott bírói döntések emiatt sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.. (Indítvány.pdf.).
