Alkotmánybíróság: szemben az árral

Tucatjával zörgetnek ajtójukon a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a legközelebb tárgyalandók serege.
 

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének tárgyalandó témái

Devizahitel átváltása

Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 10. §-a alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó annak megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés, vagy a Ptk. 523. § (1) bekezdése szolgálja-e az adós érdekeit a jóhiszeműség és a tisztesség elve alapján, figyelemmel a joggal való visszaélés tilalmára.
Álláspontja szerint amennyiben a támadott jogszabályi rendelkezés hatályban marad, úgy az a tárgyi hitelszerződésével összefüggésben az alaptőke olyan mértékű emelkedését eredményezi, amely sérti a beadványában hivatkozott alapvető jogait. (Indítvány.pdf.)

Bányaszolgalmi jog, - közigazgatási határozat felülvizsgálata

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/D. § (2) és (3) bekezdései, valamint a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.084/2014/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az ügy előzményeként az indítványozó tulajdonában álló földterület alatt - annak megvásárlása előtt - földgáz szállítóvezetéket helyeztek el. A támadott rendelkezések következtében az ügyben eljárt hatóság üzemeltetési szolgalmi jogot állapított meg a földgáz-vezeték vonatkozásában, amely érintette az indítványozó tulajdonában álló földterületet is. A szolgalom jog megállapítását követően a hatóság az indítványozót a szolgalmat zavaró ingatlanjai elbontására kötelezte. Az indítványozó ezt követően bírósághoz fordult.

Az indítványozó előadja: a bírói döntés következtében tulajdonosi részjogosítványait nem tudja gyakorolni, a korlátozás megfelel az Alkotmánybíróság által kialakított "klasszikus kisajátítás" fogalmának. Hozzáteszi: a bíróság - a támadott jogszabályi rendelkezésekre hivatkozással - kártalanítását is kizárták, ezért az ítélet sérti a jogállamiság elvét, sérti a tulajdonhoz való jogát is. (Indítvány.anonim.pdf.)

Állami tulajdonú földek értékesítése, hasznosítása

A „Földet a gazdáknak!” program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1666/2015. (IX. 21.) Korm. határozat 1. pont e)–j) alpontjai és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése, 29. § (2)–(3) bekezdései, 32. §-a, valamint 33. § (2) bekezdésében „és a közreműködő kormányhivatal” szövegrész elleni utólagos normakontroll vizsgálata.

Az országgyűlési képviselők egynegyede a "Földet a gazdáknak!" program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát, közzétételükre, illetve kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kezdeményezte. Az indítványozók álláspontja szerint mind a kormányhatározat, mind pedig a kormányrendelet támadott rendelkezései törvény alatti szabályozási szinten nem szabályozható, illetve törvényellenes rendelkezéseket tartalmaznak, mivel részben a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény sarkalatos rendelkezéseivel, részben annak egyszerű többséggel elfogadott rendelkezésével tételes ellentétben állnak, az Alaptörvény alapján kizárólagos törvényalkotási tárgykörbe tartozó rendelkezéseket állapítanak meg. (Indítvány. anonimizált.pdf.)

Gazdasági társaság kényszertörlése

A cégnyilvánosságról, a bírósági végrehajtásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró szerint az Alaptörvény XXVI. cikke (1) bekezdését sérti a Ctv.-nek az eljárás megindításakor hatályos 118. § (8) bekezdése, amely a közzétételtől számított 15 napon belül enged fellebbezést a törlést elrendelő végzéssel szemben, a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő. Érvelése szerint az eltiltás olyan súlyos jogkövetkezmény, amely az eltiltással érintettek életkörülményeit jelentősen befolyásolják, ezért a tisztességes eljárásban biztosítani kell az eltiltást kimondó határozattal szembeni hatékony jogorvoslati lehetőséget. Álláspontja szerint azzal, hogy a támadott rendelkezés a kényszertörlési eljárásban a postai kézbesítést nem írja elő, annak ellenére, hogy az érintett a székhelyén/lakóhelyén elérhető lenne, sérti a fél jogait. Előadja továbbá, hogy az igazolás lehetőségének kizárása is az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe ütközik, ha a bírósági határozat kézbesítését a jogszabály szerint nem kell megkísérelni, ugyanis a gazdasági társaság tagjaitól nem várható el a Cégközlöny napi figyelése. Érvelésében az előadó bíró hivatkozik az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatára és a következetes bírói gyakorlatra is. (Indítvány.anonim.pdf.)

Gyülekezéshez való jog

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.46.622/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: békés jellegű rendezvényt kívánt tartania gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-a alapján. A rendezvényt azonban a Rendőrség a 01000/54162-4/2014. számú határozatával megtiltotta, amely elleni felülvizsgálati kérelmét pedig a bíróság elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a gyülekezési joga bejelentés szerinti gyakorlását megtiltó rendőrségi határozat elleni felülvizsgálati kérelme elutasításával, a tiltás hatályban tartásával a bíróság az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében garantált gyülekezési jogát közvetlenül sértő döntést hozott.(Indítvány.pdf.)

Személyhez fűződő jog megsértése

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.677/2013/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó és házastársa között házassági bontóper volt folyamatban, amelynek során - az indítványozó szerint - a házastársa a magánlevelezését (elektronikus leveleket) mások számára hozzáférhetővé tette, ezzel megsértette személyhez fűződő jogait.
Az indítványozó szerint a másodfokú bíróság az első fokon eljáró bíróság ítéletét helybenhagyva megsértette a magánszférához, a magántitok továbbá a levéltitok védelméhez, illetve a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő, az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerint biztosított alapjogait. (Indítvány.pdf.)

Pótmagánvád elutasítása

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 3.B.1763/2013/2. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 31.Bpkf.6301/2014/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó dr. Lenhardt Balázs Péter országgyűlési képviselővel szemben - a Kárpát Őrei Mozgalom és a Gárdaszövetség által a Külügyminisztérium elé szervezett tiltakozó rendezvényen megtartott beszédével összefüggésben - közösség elleni izgatás bűntette miatt tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségnél.

A Főügyészség a nyomozást megszüntette. A nyomozás megszüntetése ellen az indítványozó panaszt nyújtott be a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályán, amely azonban a jogorvoslati kérelmet elutasította, arra hivatkozással, hogy a feljelentő nem sértett. 
Ezt követően az indítványozó pótmagánvádat terjesztett elő, szintén elutasításra talált.

Az indítványozó álláspontja szerint megsértették az Alaptörvény IX. cikkébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jogát. (Indítvány. anonim.pdf.)

Felmentés jogellenességének megállapítása

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése, valamint a Fővárosi Törvényszék 49.Mfv.631.087/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság az ügyében visszaható hatállyal alkalmazott egyes jogszabályi rendelkezéseket, ezért megsértette a jogbiztonság elvét. (Ind.kieg.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának tárgyalandó témái.

- A Kúria Gfv.VII.30.320/2014/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Csődeljárás.  Indítvány.anonimizált.pdf.)

– A Fővárosi ítélőtábla 2.Pf.20.002/2014/5. számú ítélete, valamint a Székesfehérvári Törvényszék 32.P.21.963/2012/18. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Személyhez fűződő jog megsértése, demonstráció. Indítvány.pdf.)

– A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 23.K.32.051/2014/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Pénznyerő automaták üzemeltetése. Indítvány.anonim.pdf.)

– A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 104/A. §-a, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (1) bek. e) pontja, a Szolgálati Bíróságok Ügyrendje 10. § (4) bek. 2. bekezdése, valamint a Bírák Etikai Kódexe 6. cikk 5. pontja elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.(Szolgálati Bíróságok Ügyrendje, Bírák Etikai Kódexe. Indítvány.pdf.)

– A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.325/2014/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata. (Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.IV/2160/2015.)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának tárgyalandó témái.

– A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata. (Özvegyi nyugdíj. Indítvány.pdf.)

– A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § c) pontja elleni bírói kezdeményezés vizsgálata. (Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata.Indítvány:anonimizált.pdf.)

– A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 2014. március 15. napjától hatályos 30. § (1) bekezdése „a gyermek 2010. január 1. és 2010. december 31. között született, és” szövegrésze elleni bírói kezdeményezés vizsgálata. (Apasági vélelem érvényesülése, gyermek névviselése.  Indítvány.anonimizált.pdf.)

– A Kúria Mfv.I.10.403/2014/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Felmondás jogellenessége. Ind._kieg._anonimizált.pdf.)

A Kúria Pfv.VI.21.543/2014/6. számú részítélete, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.329/2013/5. számú részítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.(M7-es autópálya továbbépítése,  feltűnő értékaránytalanság, adásvételi szerződés. Indítvány.pdf.)

– A Kúria Mfv.I.10.454/2014/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Munkaviszony jogellenes megszüntetése. Indítvány.anonimizált.pdf.)

- A Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SzfF.1/2015/6. számú határozata elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Fegyelmi eljárás bíró ellen.Indítvány.anonimizált.pdf.)

– A Kúria Pfv.II.21.594/2014/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Kiskorú elhelyezése. Indítvány.pdf.)

– A Kúria Bfv.I.1456/2014/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Büntetés kiszabása. Indítvány.anonimizált.pdf.)

– A Budapest Környéki Törvényszék 5.Pf.21.249/2014/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Kötbér, fegyverek egyenlősége, ártatlanság vélelme. Indítvány.anonimizált.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának tárgyalandó témái.

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés g) pontja, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvény 9. § (2) bekezdése, valamint a Kúria Pkf.IV.24.622/2014/2. számú végzése Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. (Per megszüntetése eljárás alatt. Indítvány.pdf.)

– A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 194. § (2) bekezdése, valamint a Kúria Mfv.II.10.043/2014/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Szolgálati jogviszony megszüntetése. Indítvány.pdf.)

- A Kúria Gfv.VII.30.305/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.(Kötbér megfizetése. Indítvány.pdf.)

– A Kúria Pfv.IV.21.093/2013/5. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.(Üzleti titok megsértése. Indítvány._anonim.pdf.)

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hosszúhetény
Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Kisirtáspuszta
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!