Tucatjával zörgetnek ajtójukon a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Megszűnt már az úgynevezett populáris akció, vagyis az a lehetőség, hogy bárki bármelyik jogszabály elemzését kérje az Alkotmánybíróságtól. Az új szabályok szerint jelenleg normakontrollt kérhet a kormány, az országgyűlési képviselők legalább egynegyede, a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke és az ombudsman.
Az állampolgárok is kérhetik azonban a testülettől azon rendelkezésnek a vizsgálatát, amely közvetlenül kötelezi őket valamire, vagy amit ügyükben a bíróság vagy a hatóság alkalmazott. Ehhez járul a három éve bevezetett fölöttébb népszerű intézmény, vagyis az olyan alkotmányjogi panasz, amelyet a bíróság ítélete miatt nyújthatnak be az érintettek.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének tárgyalandó témái
Bányaszolgalmi jog – közigazgatási határozat felülvizsgálata
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/D. § (2) és (3) bekezdései, valamint a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.084/2014/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az ügy előzményeként az indítványozó tulajdonában álló földterület alatt – annak megvásárlása előtt – földgáz szállítóvezetéket helyeztek el. A támadott rendelkezések következtében az ügyben eljárt hatóság üzemeltetési szolgalmi jogot állapított meg a földgáz-vezeték vonatkozásában, amely érintette az indítványozó tulajdonában álló földterületet is. A szolgalom jog megállapítását követően a hatóság az indítványozót a szolgalmat zavaró ingatlanjai elbontására kötelezte. Az indítványozó ezt követően bírósághoz fordult.
Az indítványozó előadja: a bírói döntés következtében tulajdonosi részjogosítványait nem tudja gyakorolni, a korlátozás megfelel az Alkotmánybíróság által kialakított „klasszikus kisajátítás” fogalmának. Hozzáteszi: a bíróság – a támadott jogszabályi rendelkezésekre hivatkozással – kártalanítását is kizárták, ezért az ítélet sérti a jogállamiság elvét, sérti a tulajdonhoz való jogát is. (Indítvány.anonim.pdf.)
Állami tulajdonú földek értékesítése, hasznosítása
A „Földet a gazdáknak!” program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1666/2015. (IX. 21.) Korm. határozat 1. pont e)–j) alpontjai és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése, 29. § (2)–(3) bekezdései, 32. §-a, valamint 33. § (2) bekezdésében „és a közreműködő kormányhivatal” szövegrész elleni utólagos normakontroll vizsgálata.
Az országgyűlési képviselők egynegyede a „Földet a gazdáknak!” program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát, közzétételükre, illetve kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kezdeményezte. Az indítványozók álláspontja szerint mind a kormányhatározat, mind pedig a kormányrendelet támadott rendelkezései törvény alatti szabályozási szinten nem szabályozható, illetve törvényellenes rendelkezéseket tartalmaznak, mivel részben a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény sarkalatos rendelkezéseivel, részben annak egyszerű többséggel elfogadott rendelkezésével tételes ellentétben állnak, az Alaptörvény alapján kizárólagos törvényalkotási tárgykörbe tartozó rendelkezéseket állapítanak meg. (Indítvány: anonimizált.pdf.)
Gazdasági társaság kényszertörlése
A cégnyilvánosságról, a bírósági végrehajtásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó bíró szerint az Alaptörvény XXVI. cikke (1) bekezdését sérti a Ctv.-nek az eljárás megindításakor hatályos 118. § (8) bekezdése, amely a közzétételtől számított 15 napon belül enged fellebbezést a törlést elrendelő végzéssel szemben, a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő. Érvelése szerint az eltiltás olyan súlyos jogkövetkezmény, amely az eltiltással érintettek életkörülményeit jelentősen befolyásolják, ezért a tisztességes eljárásban biztosítani kell az eltiltást kimondó határozattal szembeni hatékony jogorvoslati lehetőséget. Álláspontja szerint azzal, hogy a támadott rendelkezés a kényszertörlési eljárásban a postai kézbesítést nem írja elő, annak ellenére, hogy az érintett a székhelyén/lakóhelyén elérhető lenne, sérti a fél jogait. Előadja továbbá, hogy az igazolás lehetőségének kizárása is az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe ütközik, ha a bírósági határozat kézbesítését a jogszabály szerint nem kell megkísérelni, ugyanis a gazdasági társaság tagjaitól nem várható el a Cégközlöny napi figyelése. Érvelésében az előadó bíró hivatkozik az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatára és a következetes bírói gyakorlatra is. (Indítvány.anonim.pdf.)
Személyhez fűződő jog megsértése
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.677/2013/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó és házastársa között házassági bontóper volt folyamatban, amelynek során - az indítványozó szerint - a házastársa a magánlevelezését (elektronikus leveleket) mások számára hozzáférhetővé tette, ezzel megsértette személyhez fűződő jogait.
Az indítványozó szerint a másodfokú bíróság az első fokon eljáró bíróság ítéletét helybenhagyva megsértette a magánszférához, a magántitok továbbá a levéltitok védelméhez, illetve a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő, az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerint biztosított alapjogait. (Indítvány.pdf.)
Vénalenyomat rögzítése
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 72. § (2) bekezdés b) pontja, a 72/A. § (2) bekezdése, és a 72/B. § (2) bekezdésének e) pontja, továbbá a 72/B. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó előadja: a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó mértkőzéseire éves bérletet váltott, amelyhez szurkolói kártya kiváltása is szükséges. A szurkolói kártya megvásárlásakor a sportról szóló törvény támadott rendelkezései alapján vénalenyomatot is vettek melyet eltárolt a tornaklub, és a beléptetéskor vénaszkennerrel a tenyérlenyomattal összevetette. Véleménye szerint az alapjog korlátozásához előírt törvényi szabályozás feltételeinek önmagában nem felel meg az, hogy a biometrikus adatok kezelését a sportról szóló törvény szabályozza. Állítja: az alapjog sérelme, korlátozása csak akkor elfogadható, ha a korlátozás, illetve az adatkezelés megfelelő garanciáit is rögzíti a törvény. Továbbá biometrikus azonosítás nélkül is garantálható a békés szurkolók biztonsága, alapjogsérelem nélkül.
Az indítványozó szerint a törvény alkalmazása révén sérült az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe foglalt alapvető jogok korlátozásáról szóló elv, a VI. cikk (1) bekezdésébe foglalt magánélet védelméhez való joga, és a VI. cikk (2) bekezdésébe foglalt információs önrendelkezéshez való joga is. (Indítvány.anonim.pdf.)
Közérdekű adatok megismerhetőségének kizárása
A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 5. §-a utólagos normakontroll vizsgálata, kihirdetésének visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó országgyűlési képviselők által sérelmezett rendelkezés a Paksi Atomerő bővítésének megvalósításával összefüggő valamennyi „üzleti adat”, „műszaki adat” és „döntés megalapozását szolgáló adat” közérdekű adatként történő megismerését – a nemzetbiztonságra és a szerzői jogok védelmére hivatkozva –- az azok keletkezésétől számított harminc évre kategorikusan, kivételt vagy mérlegelést nem tűrően kizárja.
Az indítványozók szerint a sérelmezett rendelkezése ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapvető joggal és a 39. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. (Indítvány.pdf.)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának tárgyalandó témái
Végrehajtási eljárás megszüntetése, felmerült költségek viselése
A Veszprémi Törvényszék 2.Pkf.21.262/2014/7. számú végzése, valamint a Veszprémi Járásbíróság 1901-21.Vh.488/2013/20. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint az eljárt bíróságok végrehajtási eljárás során született támadott döntései valótlan, iratellenesen tényálláson alapulnak. Az eljárt bíróságok támadott döntéseikben egyrészt a végrehajtási eljárás során felmerült költségek viselése, valamint a végrehajtási eljárás megszüntetése körében előterjesztett kérelmét nem a tartalma szerint bírálták el, másrészt nem rendelkeztek a fellebbezési eljárás során felmerült költségek viseléséről sem. (Indítvány.pdf.)
Sajtó-helyreigazítás eljárási szabályai
A Szegedi Ítélőtábla Pkf.II.21.063/2014/2. számú végzése, valamint a Kecskeméti Törvényszék 8.P.21.882/2014/6. számú végzése, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 344. § (3) bekezdése és 345. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó perbeli felperes előadja: az első fokon eljárt bíróságnak a kitűzött tárgyalásra szóló idézését 24 órával a tárgyalás kitűzött időpontja előtt kapta kézhez, aminek következtében a kitűzött tárgyaláson nem tudott megjelenni, ezért az első fokú bíróság - tekintettel arra, hogy az alperes sem tudott a tárgyaláson megjelenni – a pert megszüntette, a másodfokon eljárt bíróság támadott határozatában pedig a permegszüntető végzést helyben hagyta.
Az indítványozó szerint a bírósági eljárás nem biztosította számára, hogy az ügyet tisztességes, nyilvános tárgyaláson, és ésszerű határidőn belül bírálják el. Állítja: a hivatkozott, sajtó-helyreigazítási perben született bírósági döntések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, valamint ellentétesek az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakkal. Kezdeményezi, hogy a támadott bírósági döntések felülvizsgálatára irányuló eljárásban az Alkotmánybíróság az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti, jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját érintő vizsgálatot is folytassa le. (Indítvány.pdf.)
Felszámoló ellen előterjesztett kifogás
A Kúria felülvizsgálati ügyben meghozott Gfv.VII.30.212/2014/10. számú, a Gfv.VII.30.212/2014/11. számú kijavító végzéssel együttesen érvényes végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Előzménye: az indítványozó – hitelező – kifogást terjesztett elő a felszámolási eljárás során a felszámoló kifizetésre vonatkozó intézkedésével szemben: Álláspontja szerint – a felszámolónak az Áfa visszatérítésből származó összeg kiutalására vonatkozó intézkedése jogszabálysértő, mivel az adóhatóság által az adós részére visszautalt áfa bevétel nem a zálogjoggal terhelt zálogtárgy értékesítése során befolyt vételár, így kérte a sérelmezett intézkedés megsemmisítését és az eredeti állapot helyreállítását. A Debreceni Törvényszék végzésében a kifogásnak helyt adott, a felszámoló intézkedését megsemmisítette. A fellebbezést követően a Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta és a felszámolót további intézkedés megtételére kötelezte. A jogerős végzés ellen a felszámoló és a beavatkozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Kúria a jogerős végzés felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva a kifogást elutasította.
Az indítványozó szerint a Kúria ítélete a Cstv. vonatkozó rendelkezéseivel ellentétes, a Kúria nem jogalkalmazási, hanem a Cstv. szabályait felülíró jogalkotási tevékenységet végzett, így a végzés sérti a tulajdonhoz való jogot, a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot, az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett közbizalmat és a bírói függetlenséget. (Indítvány.anonim.pdf.)
Külföldi rendszám, és jármű okmányának elvétele
A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló CLXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) és c)pontja, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 97. § (1) bekezdés b)pontja és a 98. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Előzmény: ellenőrzése során az eljáró rendőri szerv az indítványozó a német rendszámú lakóautójának okmányait elvette, és a rendszámát levette. A gépjárművet azóta sem tudja használni.
Az indítványozó álláspontja szerint a rendőri intézkedés és a támadott rendelkezések megsértették az Alaptörvény II. cikkébe foglalt emberi méltósághoz való jogát, mert korlátozták a házastársával együtt abban, hogy a szabadságát akarata szerint felhasználhassa, a XIII. cikkébe foglalt tulajdonhoz való jogát, mert korlátozták a lakóautója használatában, a IV. cikkébe foglalt szabadsághoz való jogát, és a XXVII. cikkébe foglalt szabad mozgáshoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jogát is, mert semmilyen jogorvoslattal nem tudott élni a hatósági korlátozás ellen. (Indítvány.pdf.)
Elővásárlási jog termőföldön
A Kúria Pfv.VI.20.931/2013/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó szerint a Kúria ítélete ellentétes az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőség elvével, valamint a B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével és a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás elvével, mert a Kúria olyan jogkérdésben döntött, amelyben – felülvizsgálati kérelem hiányában - nem hozhatott volna döntést. A Kúria ítélete sérti továbbá az indítványozó tulajdonhoz való jogát, mert annak nyomán az indítványozó elesett a már egyszer jóhiszeműen, az elővásárlási joga gyakorlásával megszerzett tulajdonától. Nézetes szerint a Kúria ítélete azért is sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert önkényesen és tévesen értelmezte a jogszabályokat és egyes jogintézményeket. (Indítvány.anonim.pdf.)
