A jelenlegi parlament már nem dönt az Alkotmánybíróság hiányzó két tagjáról, ahogy a testület ügyrendjéről sem, és várhatóan a mulasztásos alkotmánysértések döntő többségével sem foglalkozik már! Paczolay Péter a Taláros Testület elnöke szerint mégsem ezek a legnagyobb hiányosságok, hanem azt, hogy a népszavazásra vonatkozó szabályok újragondolására még csak kísérletet sem tett a jogalkotó. Paczolay Péter szerint az Országgyűlés súlyos mulasztása, hogy nem bővítette ki a törvény által rögzített 11 tagúra az elmúlt másfél évben kilenc fővel működő testületet. Hozzátette: információi szerint már össze sem hívják az alkotmánybírákat jelölő bizottságot, miután teljesen eredménytelen volt annak működése.

Mint mondta, „Bihari Mihály újrajelölésén állt meg ez a folyamat”, mivel a Fidesz–KDNP ismét őt jelölte volna, de az MSZP soraiban a javaslat a legmerevebb elutasításba ütközött. Az elnök az elődje elleni „sajátos bosszúhadjárat másik dimenziójának” nevezte, hogy bár eddig valamennyi alkotmánybíró kivétel nélkül megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjét, Bihari Mihálytól ezt a kormány megtagadta.

Szólt arról, hogy a testület 9 fővel is működik, de 8 fővel határozatképes, így két alkotmánybíró betegsége vagy akár a teremből való távozása időlegesen határozatképtelenséget idézhet elő.

Közlése szerint a határozatok számában ugyan nem látszik a kisebb létszám, de ez annak köszönhető, hogy olyan eljárási és a döntéseket gyorsító intézkedéseket vezettek be, amelyektől azt várták, hogy teljes létszám esetén húsz százalékkal növeli a befejezett ügyek számát.

Az Ab elnöke előrevetítette: nem csak alkotmánybírákat nem választ már a jelenlegi parlament, de a testület ügyrendje sem fog az Országgyűlés napirendjére kerülni, és szerinte a több mint húsz, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértésből is legfeljebb csak egy-két esetben döntenek. (A szeptemberi adatok alapján 21, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés írható az Országgyűlés rovására, ezek közül 18 esetben a mulasztás orvoslására előírt határidő is lejárt.)

A mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértések közül kiemelte a választójogi törvényt. A jövő évi választásokra utalva azt mondta: a parlament belecsúszott abba az időszakba, amelyben az Európa Tanács ajánlása szerint már nem ajánlott a jogszabály módosítása. Az ET a választásokat megelőző egy évben határozta meg ezt az időtartamot.

Paczolay Péter szerint ha a választási körzetek aránytalanságára vonatkozó szabályt az Ab 2005-ben megsemmisítette volna, akkor már lenne új szabályozás. „Így, hogy csak mulasztást állapított meg, ki tudja meddig még változatlanul marad az 1990 elején megállapított beosztás” – fogalmazott. Hozzátette: a testületbe való 2006-os belépése óta azt az álláspontot képviseli, hogy az Ab ne szaporítsa a mulasztásos alkotmánysértések számát, ahol megsemmisíteni is lehet. Szerinte az Ab kezében levő „legerősebb fegyver” a törvények megsemmisítése.

Azzal kapcsolatban, hogy az idén novemberben lesz húsz esztendeje annak, hogy az első alkotmánybírákat megválasztották, Paczolay Péter kiemelte: húsz év alatt sok tapasztalatot szereztek. Hozzátette: vannak időszakok, amikor az Ab a figyelem középpontjában áll, és vannak, amikor kevésbé. Ez indoklása szerint az ügyektől, a törvényhozástól is függ. Utóbbi kapcsán kitért arra, hogy ha a törvényhozás "meglehetősen takaréklángon működik, mint az utóbbi egy-két évben", ez meglátszik az Ab ügyein is. "Nem lehet ott ügyet indukálni, ahol tulajdonképpen a törvényhozás inkább csak a minimális feladatát teljesíti" – mondta.

Az Ab hatásköreiről szólva arról is beszélt, hogy a testület közigazgatási bíróságként jár el többek között helyi, önkormányzati rendeletek felülvizsgálatánál. Az Ab elnöke szerint szerencsésebb volna, ha ezeket a jogalkotó a rendes bíróságok hatáskörébe utalná.

Az alkotmányjogi panasz intézményével, vagyis azzal a lehetőséggel összefüggésben, hogy az egyén a saját peres ügyében, a bíróság döntésével szemben az Ab-hez fordulhat, Paczolay Péter közölte: ez az első évtized erős törekvése volt a testület részéről a Legfelsőbb Bírósággal szemben, s ebből utóbbi álláspontja került ki győztesként a törvényhozó előtt. Hozzátette: e hatáskör bevezetését a mai testület már nem erőlteti. Azt azonban kedvezőnek ítélte, hogy az állampolgárok megtámadhatják a jogszabályokat, közlése szerint a beadványok háromnegyede ilyen jellegű. Mint fogalmazott, ez lehetőséget biztosít arra, hogy a polgárok kontrollt gyakoroljanak a jogrendszer egésze fölött.

Az ügyek számáról azt mondta: amíg 2000 körül ez a szám 1000 alatt volt, az idén már eddig több mint 1200 beadvány érkezett a testülethez. Az Ab elnöke szerint emögött új jelenségek figyelhetők meg. Példaként említette, hogy 2007-től kezdve jelentősen nőtt a bíróktól érkező beadványok száma.

Szólt arról is, hogy az Ab-t elárasztják a népszavazási ügyek, és megismételte az elnökké választása óta nyilvánossá vált álláspontját, miszerint „a magyar alkotmányos rend legelkeserítőbb pontjának” tartja azt, amivé a népszavazás intézménye lett. (Az elmúlt években a sör ingyenessé tételére, az államforma királysággá változására, a kormányfő rollerrel való közlekedésére vonatkozó kérdéseket is népszavazásra bocsátottak volna kezdeményezők.)

„Semmilyen indulatot nem érzek az Országgyűlés iránt se a bíróválasztás, se az ügyrend, se a mulasztások miatt, de ebben az egy pontban kifejezetten felelőtlenségnek tartom azt, hogy még csak kísérletet se tesznek a népszavazásra vonatkozó, részben alkotmányi szabályozásnak az újragondolására" – mondotta Paczolay Péter, akinek a közlése szerint vannak olyan teljes ülési napok, amikor csak ilyen ügyekkel foglalkozik a testület.

Demonstrációt szerveznek az Alkotmánybíróság épülete elé az egységes gazdaságtámogatási rendszer (SPS) bevezetését támogató agrárszervezetek, így fejezve ki elégedetlenségüket az AB mutatott döntésképtelensége miatt az ügyben. Az agrárszervezetek tervezett tüntetéséről a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége tájékoztatta. A tiltakozó akcióban részt vevő 17 szakmai és érdekképviseleti szervezet közös állásfoglalás szerint nehéz a bizonytalansággal együtt élni. Nehéz elfogadni, hogy az Alkotmánybíróság, mivel több, mint egy éve képtelen dönteni az ügyben, mégis arra kényszerít több tízezer, az állásáért, megélhetéséért, jövőjéért aggódó gazdálkodót, hogy bizonytalanságban éljen. Az állásfoglalás emlékeztet: az Alkotmánybíróság több mint egy éve tartja bizonytalanságban a hazai agrártársadalmat, több mint egy éve fosztja meg a gazdálkodókat a legalapvetőbb joguktól, attól, hogy időben megismerjék és felkészülhessenek a rájuk váró tennivalókra. Ezt a halogató politikát a jövő heti tiltakozásban résztvevő 17 szakmai és érdekképviseleti szervezete elfogadhatatlannak tartja, ezért döntött a demonstráció megtartásáról. A tüntetés szervezői hétfőn – november 16-án – Budapesten sajtótájékoztatót tartanak, ahol bővebb információt adnak a demonstráció részleteiről.

Az Országgyűlés 2008. október 20-án fogadta el az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működéséről szóló törvényt. Ez a jogszabály és az azóta megjelent végrehajtási rendeletek a szakértők szerint megteremtik egy kiszámítható, egyes növény- és állattenyésztési ágazatok speciális helyzetét is figyelembe vevő, a fennmaradásukat elősegítő támogatási rendszer kialakításának a lehetőségét. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) – annak ellenére, hogy máig nem született döntés az ügyben – még július végén levélben tájékoztatja az Európai Unió illetékeseit arról, hogy Magyarország áttér az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) alkalmazására - mondta a levél elküldését követően Forgács Barnabás, az FVM közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára az MTI-nek. Azt, hogy Magyarország 2010. január 1-jével az agrártámogatásban az új szisztémát akarja alkalmazni, augusztus 1-jéig kellett jeleznie az EU-nak. Az áttérésről hosszú hónapokon keresztül politikai és szakmai vita folyt, a kormány júliusban döntött az SPS 2010. január 1-jei bevezetéséről.

A szuperbruttóval, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó, január elsején hatályba lépő törvénymódosításokkal kapcsolatban több indítvány is érkezett az Alkotmánybírósághoz.

A szuperbruttó jövedelemadó-alap meghatározása a vizsgált jogszabály szerint azt jelenti, hogy az adóalap részévé válik a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási járulék is.

Az egyik indítványozó, Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint az szja-alap ilyen módon való kiegészítése olyan tételeket vonna be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek.  

Az Alkotmánybíróság (Ab) november 17-én (kedden) 10 óra 30-kor nyilvános teljes ülésen hirdeti ki a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek (szuperbruttó), valamint a közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15. § (3) bekezdésének (parkolással kapcsolatos szabályozás) alkotmányosságát vizsgáló két határozatát.

Az Ab elé kerül a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2007. évi CXXIV. törvény 3. §-ának alkotmányosságával összefüggő határozattervezet.

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 343/2009. (VII. 22.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a gázszolgáltatás háztartási (lakossági) fogyasztói számára a szolgáltatás igénybevételének szüneteltetéséhez ne kelljen a mérőórát leszereltetni?”

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 24/2009. (I. 30.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a forint alapú, ingatlan vásárlási célú hitelek (ideértve az ingatlanra kötött jelzáloghiteleket is) előtörlesztési díjának mértékét a hitelező ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerződés aláírását követően?”

Kifogást adtak be az Országos Választási Bizottság 22/2009. (I. 30.) OVB határozata elleni. Az OVB hitelesítette a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a forint alapú, ingatlan vásárlási célú hitelek (ideértve az ingatlanra kötött jelzáloghiteleket is) kezelési költségének mértékét a hitelező ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerződés aláírását követően?”

Kifogásban kérdőjelezték meg az Országos Választási Bizottság 23/2009. (I. 30.) OVB határozatát. Az OVB hitelesítette a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a forint alapú, ingatlan vásárlási célú hitelek (ideértve az ingatlanra kötött jelzáloghiteleket is) kamatát a hitelező ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerződés aláírását követően?”

Napirendre kerül az a határozattervezet, amely az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXII. törvény 22. § (2) bekezdése „határozott kérelmet” szövegrészének, továbbá a 48. § (1) bekezdése „akinek jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be,” szövegrészének, valamint a 48. § (2) bekezdése „jogerős határozat kézbesítéséről számított hatvan napon belül” szövegrészének alkotmányosságát veszi górcső alá.

Szó lesz a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. § (5) bekezdésének alkotmányosságáról.

Megtámadták a Polgári perrendtartásról szóló 156. § (3) bekezdésének és a 209. § (1) bekezdésének, továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásról szóló 1997. évi LXVI. törvény 13. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.

Egy indítványozó a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 17. §-ának alkotmányosságát kérdőjelezte meg.

Megvitatják azt a határozattervezetet, amely a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossága kapcsán készült.

Megtárgyalják a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (4) bekezdésének alkotmányosságát elemző határozattervezetet.

Kedden a testület 10 óra 30-kor nyilvános teljes ülésen hirdeti ki a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek (szuperbruttó), valamint a közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15. § (3) bekezdésének (parkolással kapcsolatos szabályozás) alkotmányosságát elemző két határozatát.

Megbeszélik a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 16. § (2) és (3) bekezdés, valamint a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezetet.

Napirendre tűzik a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 118/A. § (5) bekezdése és 125. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Megvizsgálják a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 35. pontjának alkotmányosságát.

Megkérdőjelezték a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 2006. április 15-ig hatályban levő 27. § (2)-(3) bekezdéseinek alkotmányosságát.

A keddi teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.