Alig másfélszáz lelket számláló település Gadács Somogy megyében. Mindenki ismer mindenkit. Az éves szinten 23 millió forintból gazdálkodó önkormányzat segélyezési rendelete kimondja: átmeneti segélyben azt a személyt lehet részesíteni, aki „önhibáján kívül került létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe.” A rendelet szerint „önhibának minősül, ha a kérelmező vagy családja a házukhoz tartozó kertet nem művelik, a kérelmező vagy családtagjai rendszeresen élvezeti terméket fogyasztanak (feketekávé, cigaretta, alkohol), vagy felelőtlen, költekező életmódjuk miatt a család gazdasági létalapját elvonják”.

Megnéztük, hogy mire költjük a köz pénzét! - mondja Szabó László polgármester. –  Segély csak annak jár, aki „önhibáján kívül" kerül a „létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe.” A képviselő-testület azért változtatta meg, és kötötte ezt az önhibán kívüli eshetőséghez, mert abból indult ki, hogyha maga az érintett nem tesz meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy élethelyzete javuljon, akkor ne kaphasson a közpénzből sem. Azok, akinek térdig ér a gaz a kertjükben, vagy esténként kollektíven a verandán pöfékelnek, akiknek van pénze italra vagy cigarettára, játékgépre, miért kapjanak szociális segélyt?

Sérelmezve, hogy nem kapott segélyt, a Somogy Megyei Bíróságon megtámadta a képviselő testület döntését. 2008. április 8-án az „ügyet” tárgyaló bíró az eljárást felfüggesztette és az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a rendelet kifogásolt szövegrészének alkotmányellenes megállapítását és megsemmisítését.

A Taláros Testület friss határozata szerint alkotmánysértő a gadácsi önkormányzat dohányosokat, kávézókat, italozókat, játékgépekre költő és kertjüket nem művelőket segélyből kizáró rendelete, mert „túlterjeszkedett a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény keretein.”  Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa (Holló András, Kiss László és Kovács Péter) április 21-én hozott döntése szerint Gadács Község Önkormányzata Képviselőtestületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2008. (VI. 16.) rendelete 16. § (1) bekezdésének „önhibáján kívül” szövegrésze és a 16. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisítette. A határozat megállapította: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény nem adott felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok az átmeneti segély igénylésének törvényi feltételeit bővítsék. Márpedig a vitatott rendelkezésekben a képviselőtestület az átmeneti segély megállapítását egy további feltételhez, az általa önhibaként meghatározottak hiányához kötötte. A szabályozás így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, amely kimondja: „A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”

Lengyel Antal körjegyző: –  A bíróság azt kifogásolta, hogy szigorúbbak vagyunk, mint a szociális törvény. Annak betűje szerint csak a jövedelmet lehet vizsgálni, és egy szint alatt meg kell ítélni a segélyt. A helyi rendeletet hozó képviselők azonban úgy gondolták, hogy egyesek ne füstöljék el a közpénzt. Aki változtat az életvitelén természetesen jogosult a segélyre. Ha kézhez vesszük az Alkotmánybíróság határozatát, annak fényében kénytelenek leszünk felülvizsgálnunk a helyi rendeletet

Szabó László polgármester az Alkotmánybírósági határozata ellenére úgy véli: segélyt csak a valóban rászorulóknak kell adni!  Olyanokra, akik azonnal a kocsmába viszik a pénzt, vagy feketemunkával ugyan jutnak jövedelemhez, ám azt sem a családjukra fordítják, nem lenne szabad közpénzt áldozni.  „Bízom abban, hogy minden józan gondolkodású ember egyetért velünk, és abban is, hogy lesznek mások is, akik követik a példánkat” – mondta a polgármester, majd megjegyezte: akkor még talán a törvényhozók is megváltozatnák a véleményüket ebben a kérdésben!

A szociális támogatások kapcsán egyébként más önkormányzatok is mutattak bizonyos kreativitást. Az elsők között volt a Borsod megyei Monok, ahol már tavaly közmunka végzéséhez kötötték volna a segélyt. Az ottani szabályozást akkor sokan támadták, és a jogértelmezés a mostanihoz hasonló volt: egyetlen helyhatóság sem írhatja felül saját rendeletével a törvényeket. Ám az idén módosították a szociális törvényt, és januártól a támogatásra szorulók - feltéve, hogy alkalmasak rá - mégis kötelezhetők munkavégzésre.

Kedden 11 órakor nyilvános teljes ülésen hirdeti ki az Alkotmánybíróság a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló, az Országgyűlés 2008. december 15-i ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányosságával kapcsolatos határozatát.  Sólyom László köztársasági elnök 2009. január 5-én küldte el véleményezésre a törvényt az Alkotmánybírósághoz. A jogszabály alapján a rendőrség, illetve a polgári bíróság kitilthatja a hozzátartozóival szemben erőszakot alkalmazó személyeket a közösen használt ingatlanból. Az államfő indítványa szerint a törvény nagyon tágan határozza meg a hozzátartozó és az erőszak fogalmát is. A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvénynek ezek a szakaszai részben értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok, részben pedig aránytalanul korlátozzák a tartózkodási hely szabad megválasztását. Az Alkotmánybíróság március végén kezdte tárgyalni a határozattervezetet, és azt áprilisban kétszer is napirendjére tűzte.

Négyen támadták meg az Alkotmánybíróságon a határidő lejártáig azt az országgyűlési határozatot, amelyben a parlament elrendelte a Seres Mária által a képviselői költségtérítésről kezdeményezett népszavazást. Az Alkotmánybíróság jognyilatkozatot kér, hogy hozzájárulnak-e nevük közzétételéhez – jelentette be Sereg András, a Testület sajtófőnöke.  

Az Országgyűlés április közepén 360 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, három tartózkodással rendelte el Seres Mária magánszemély által kezdeményezett népszavazást. A népszavazásra feltett kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?” A határozatot április 17-én tették közzé a Magyar Közlönyben, attól számítva nyolc napon belül lehetett benyújtani kifogást. Sereg András elmondta még: az Alkotmánybíróság a beadványokat soron kívüli eljárásban tárgyalja, döntés május-június fordulóján várható.

Az Alkotmánybíróság hétfőn foglalkozik az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága által benyújtott, a vizsgálóbizottságok létrehozásával kapcsolatos alkotmányértelmezési indítvány vizsgálatával.

Szó lesz az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 40. §-ának, a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.28.378/2004/10. sz. jogerős végzésében alkalmazott, a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésének, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 70. § hivatkozott szövegrészének alkotmányosságáról.

Megvitatják a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 27. § (8) bekezdés b) pontjában szereplő „feltéve, ha azt a gazdasági tanács tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával meghozott véleménye támogatja,” szövegrész alkotmányosságát.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a választás napján nem a lakó, illetve bejelentett tartózkodási helyén tartózkodó, az Alkotmány alapján választójogosultsággal rendelkező állampolgárok számára az önkormányzati képviselők választásán aktív választójoguk gyakorlásának módját és garanciáit szabályozzák.

Megkérdőjelezték az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 88. § (1) bekezdésének és a 93. § (1) és (2) bekezdéseinek alkotmányosságát.

Határozattervezet készült a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdésének ba)-bd) pontjai, a 7. § (1) bekezdés ac) pontja, valamint (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

A hétfői teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.

Kedden kerül napirendre az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 47. §-a, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 110. §-a, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 107. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Egy indítványozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésének, valamint 37. § (1) bekezdésének alkotmányosságát támadta meg.

Megvizsgálják a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a Budapest XVII. kerület L4 jelű intenzív kertvárosias lakóterület keretövezetbe sorolt területeire vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről szóló 12/2007. (IV. 10.) számú rendelet alkotmányosságát. Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet a három alkotmánybíró együttes javaslatára tárgyalja a teljes ülés.

Szóba kerül a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a Budapest XVII. kerület központjában változtatási tilalom elrendeléséről szóló 13/2007. (IV. 10.) sz. rendelet alkotmányosságát elemző határozattervezet is. Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet a három alkotmánybíró együttes javaslatára tárgyalja a teljes ülés.

Megtárgyalják a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2008. augusztus 31-ig hatályos 48. § (1) bekezdés alkotmányosságával összefüggő határozattervezetet.