Alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a Taláros Testület a médiatörvény azon módosítását, amely lehetővé tette volna a műsorszolgáltatási jogosultság pályázat nélküli meghosszabbítását.

Előzménye: az Országgyűlés tavaly decemberében fogadta el a médiatörvény módosítását, melynek célja az volt, hogy „a lejáró műsorszolgáltatási jogosultságok ismételt meghosszabbítása az Országos Rádió és Televíziós Testület (ORTT) döntéshozatala során ne ütközzön jogi akadályokba". A pályázat mellőzését lehetővé tevő módosítás közvetlenül a két országos két kereskedelmi, a Danubiust és a Sláger rádió több százmillió forintot érő műsorszolgáltatási jogát érintette, lévén mindkét rádió jogosultsága idén novemberben lejár. A kiszivárgott hírek szerint a törvénymódosítást komoly „lobbizás” előzte meg. Végül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Kiss Péter állt elő azzal a módosító javaslattal, amely lehetővé tette volna – pályázat, azaz verseny nélkül – a Sláger és a Danubius Rádió műsorszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítását.

A törvénymódosítás azonban nem léphetett hatályba, mert Sólyom László aggályosnak tartva, véleményezésre az Alkotmánybírósághoz továbbította, amely egyhangú határozattal megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság megállapította: indoklása szerint „a műsorszolgáltatási jogosultság több alkalommal történő, pályázat nélküli megújításának lehetősége alkotmánysértő módon korlátozza a sajtószabadsághoz, valamint a vállalkozáshoz és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot". A Testület kiemelte, hogy a sajtószabadság, illetve ennek részeként a rádiózás és televíziós szabadsága megköveteli: a törvényhozó indokolatlanul ne kedvezzen egyes piaci szereplőknek. Hangsúlyozta: a módosítás alkalmas lett volna arra is, hogy megkérdőjelezze az ORTT-nek a műsorszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos független működését.  A határozat végül felhívja a figyelmet arra is, hogy az Országgyűlés egy korábbi AB határozatban előírt 2007. december 31-ei határidőt elmulasztva a mai napig nem biztosította törvényben, hogy az analóg műsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó pályáztatás során az Alkotmánynak megfelelően érvényesüljön a sajtószabadság.

Az Alkotmánybíróság rövidesen dönt a képviselői költségtérítésről kezdeményezett népszavazás ügyében is – jelentette be Sereg András a Testület sajtófőnöke, miután az Országgyűlés kormánypárti és ellenzéki frakciói túlnyomó többséggel megszavazták a képviselői költségtérítés megszüntetését.

Előzménye: április közepén az országgyűlési képviselők 360 igen szavazattal elrendelték a Seres Mária által kezdeményezett népszavazást, melyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?” A népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot a törvényes határidőn belül négyen támadták meg az Alkotmánybíróságon.

Sereg András, elmondta: a Taláros Testület a beadványokat soron kívüli eljárásban tárgyalja. A határozattervezetet a július 6-i, hétfői teljes ülésén napirendjére tűzi, és még az ítélkezési szünet előtt döntést kíván hozni az ügyben.

Az Alkotmánybíróság az indítványok mellett minden ügyben hivatalból vizsgálja a releváns körülményeket, így többi között az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokat, különös tekintettel az alkotmánymódosításra. E vizsgálat során születhet döntés arról is, hogy a népszavazás okafogyottá vált-e. Erre volt már példa az Alkotmánybíróság gyakorlatában az Albert-házaspár által a több-biztosítós egészségügyi modellről, az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló népszavazás okafogyottá minősítése 2008 novemberében, miután az erről szóló, 2008 februárjában elfogadott törvényt a parlament májusban hatályon kívül helyezte.

Az Országgyűlés legutóbbi döntése értelmében jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, és a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik. Az Országgyűlés az ehhez szükséges alkotmánymódosítást 340 igen szavazattal, 19 nem és 2 tartózkodás mellett szavazta meg, a képviselői juttatásokról szóló törvényt pedig 341 igen, 19 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el. Az új, 2010. január 1-jétől hatályba lépő szabályok szerint az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles: az alapdíj és bizottsági, vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is. Ezek bevallása a képviselők felelőssége lesz, amelyből számlák alapján írhatóak le a költségek. Ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles. Jövő évtől tehát minden képviselő saját maga döntheti el – ugyanúgy, mint a vállalkozók –, hogy nem gyűjt számlákat, és ebben az esetben a bevételének 10 százalékát tekinti mindössze költségnek; vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt és egy becslést készít arról, hogy a bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.

Alkotmánybírósághoz fordul a helyi iparűzési adó beszedésének központosítása miatt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). Kezdeményezésüket a főváros is támogatja.

Az önkormányzati tömörülés bejelentette: elfogadhatatlan hogy az iparűzési adót az APEH szedje be, a törvény kihirdetése után megsemmisítése érdekében az Alkotmánybírósághoz fordul. A szövetség alkotmánysértőnek, az önkormányzatiság alapértékével ellentétesnek, valamint az önkormányzati alapjogok korlátozásának tartja, a helyi adók központosítását, az adóbevételek államosítását.

Az Országgyűlés által legutóbb elfogadott döntése ellen a főváros is tiltakozik, állítván: ellentétes a magyar önkormányzatiság alapelveivel. A budapesti önkormányzatok egyre  nehezebb pénzügyi helyzetben működnek, miközben az állami költségvetés nettó befizetője. A növekvő adóbevételekből az állam évről-évre kevesebbet juttat vissza a 24 budapesti önkormányzatnak. A tendenciát jól mutatja, hogy hiába folyt be az elmúlt években a tervezettnél több iparűzési adóbevétel a főváros kasszájába, az állami adóelvonás miatt mégis kevesebb bevételből kellett gazdálkodnia. Ugyanígy csökkennek a központi költségvetésből származó bevételek is. Ez két éve reálértéken öt százalékos, tavaly már több mint hat százalékos visszaesést jelentett. És ez a tendencia, már látszik, tovább folytatódik.

A Német Szövetségi Alkotmánybíróság meghívására június 24-én háromnapos látogatásra utazott Karlsruhéba a magyar Alkotmánybíróság küldöttsége. A delegációt, amelynek tagja volt Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László és Lenkovics Barnabás alkotmánybírák, valamint Mecsi Diána kabinetfőnök, Paczolay Péter elnök vezette. A német és a magyar alkotmánybírák a karlsruhei székhelyű bíróság plenáris termében ültek asztalhoz. Áttekintették a két alkotmánybíróság munkáját és aktuális döntéseit. A látogatás lehetőséget adott a magyar alkotmánybíráknak kötetlen beszélgetésre is német kollégáikkal.

A vendéglátók nevében Prof. Dr. Hans-Jürgen Papier elnök hangsúlyozta, hogy a két Alkotmánybíróság között hagyományos az együttműködés, jóllehet utoljára kilenc éve járt hivatalosan német delegáció Magyarországon. Mindazonáltal az a tény – folytatta –, hogy a magyar alkotmánybírák jó része Németországban, német egyetemeken, kutatóintézetekben szerzett gyakorlatot és kiváló német nyelvtudással rendelkezik, a kapcsolatok újbóli fellendülését eredményezheti. A német elnök a magyar Alkotmánybíróság közelgő 20. évfordulójáról is megemlékezett.

Az Alkotmánybíróság hétfőn foglalkozik a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 35. § (1) bekezdésének alkotmányosságával.

Megkérdőjelezték a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 30. § (1) bekezdés b) és i) pontjának alkotmányosságát.

Az alkotmánybírák elé kerül az országos népszavazás elrendeléséről szóló 28/209. (IV. 17. ) OGY határozat alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet. A népszavazásra feltett kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?”

Megvizsgálják a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.

Egy indítványozó megtámadta a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 132. §-ának alkotmányosságát.

Határozat készül a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 72. § (4) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országgyűlési képviselők választásán történő végrehajtásáról szóló 60/2005. (XII. 21.) BM rendelet 5. számú mellékletének 1. és 2. számú mintája alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Kedden szó lesz az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. § (1) bekezdése „a magánszemély járuléktartozása kivételével” szövegrészének alkotmányosságáról.

Megvitatják a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.

Tanácskoznak a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 241. § (1) bekezdés a), c), d), e), f) pontjainak alkotmányosságáról.

Szóba kerül az a kifogás, amely az Országos Választási Bizottság 38/2009. (II. 6.) OVB határozatát támadta meg. Az OVB hitelesítette a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a gázszolgáltatás háztartási (lakossági) fogyasztói számára a szolgáltatás igénybevételének szüneteltetéséhez ne kelljen a mérőórát leszereltetni?”

Folytatják a fegyveres erők hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 289. § (2) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát.

Tárgyalnak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (12) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetről.

Megvitatják azt a határozattervezetet, amely a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossága kapcsán készült.

Napirenden lesz a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés d) pontja „feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének beöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A keddi teljes ülés végén egy végzéstervezetről is tárgyalnak.