Az Alkotmánybíróság 2009. június 15-én elfogadott határozatában megállapította, hogy a felsőoktatásról szóló 2005 évi törvény 54. § (2) bekezdésének második mondata alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. Az érintett rendelkezés a következő szöveggel marad hatályban: „A mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben és a doktori képzésben a felsőoktatási intézmény bírálja el és rangsorolja a felvételi kérelmeket.” Az Alkotmánybíróság ugyancsak megsemmisítette a törvény 103. § (1) bekezdésének h) pontját.

A Taláros Testület a mester- és a doktori képzés állami támogatásával összefüggésben a határozat indokolásában megállapította, hogy törvény 103. § (1) bekezdés h) pontjában a miniszter nem egy normatív aktusra (jogszabály megalkotására) kapott felhatalmazást, hanem arra, hogy egyedi döntésekben határozza meg az államilag támogatott mester- és doktori képzésre, valamint szakirányú továbbképzésre felvehet hallgatói létszám intézmények közötti megoszlását. A törvény azonban nem határozza meg a pályázati követelményeket, és nem tartalmaz részletes leírást sem azzal összefüggésben, hogy a miniszternek mit kell mérlegelnie a pályázatok elbírálása során.

Az Alkotmánybíróság szerint a vizsgált rendelkezés – a biankó felhatalmazás miatt – alkotmánysértő. A testület rámutatott: ha a törvényhozó a mesterképzés, szakirányú továbbképzés, doktori képzés állami támogatását pályázati rendszer útján kívánja megvalósítani, akkor a szabályozás kialakítása során biztosítania kell a felsőoktatási intézmények autonómiáját, továbbá a hallgatók képesség szerinti hozzáférését a felsőoktatáshoz.

Az Alkotmánybíróság – szoros tárgyi összefüggés miatt – megsemmisítette a törvény 54. § (2) bekezdésének második mondatát is, mert a vizsgált rendelkezés elválaszthatatlanul kapcsolódik az alkotmányellenessé nyilvánított szövegrészhez. Ez a szabály szintén a miniszternek azt a hatáskörét deklarálja, amely alapján jogosult megállapítani a mester- és doktori képzés hallgatói létszámkeretének intézmények közti megoszlását.

A határozathoz Bragyova András, Kovács Péter és Trócsányi László alkotmánybírák különvéleményt csatoltak, amelyben a felsőoktatási törvény további rendelkezéseinek alkotmányellenessé nyilvánítása mellett hoztak fel érveket.

Alkotmánysértőnek nevezte Pósán László azt a javaslatot, amelyet Magyar Bálint szabad demokrata országgyűlési képviselő nyújtott be a felsőoktatási törvény módosítására. A Fidesz politikusa a szabad demokrata politikus beadványának azon passzusát kifogásolta, amely szerint a normatíva alapján nem rentábilis képzéseket a karok nem finanszírozhatnák. Az ellenzéki képviselő értékelése szerint ez durva beavatkozás lenne az egyetemi autonómiába, s olyan kis szakok megszűnéséhez vezetne, amelyekre egyébként szükség van. Az egyetemi autonómiában benne foglaltatik az oktatási-kutatási célok érdekében a forrásokkal való szabad gazdálkodás, ha ez nem lenne, nem lehetne új képzéseket indítani Magyarországon. – hangsúlyozta, hozzátéve: a magyar tudományosság semmibevételét jelenti Magyar Bálintnak az a javaslata is, hogy a Magyarországon eddig nem működő, új szak indításakor, az akkreditációnál kötelező lenne külföldi szakértőket bevonni. Elhibázottnak tartja azt a kezdeményezést is, hogy a képzéshez tartozó támogatás időtartama nem lehessen több a képzés időtartamánál (jelenleg két szemeszterrel hosszabb a támogatási időszak, mint a képzési idő). Ha az Országgyűlés elfogadja az indítványt, a Fidesz komolyan elgondolkodik azon, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul – közölte a parlament oktatási bizottságának ellenzéki tagja.

Pósán László rámutatott: Magyar Bálint volt oktatási miniszter szinte hetente nyújt be ilyen indítványokat, ami kiszámíthatatlanná teszi az ágazat napi működését. „Magyar Bálint nehezen tanul és könnyen felejt" – jegyezte meg utalva arra, hogy eddig nem volt olyan, nevéhez köthető beadvány, ami ne lett volna valamilyen formában alkotmányossági szempontból aggályos. Sajnálatosnak nevezte, hogy „ámokfutásához az MSZP asszisztál". Úgy tűnik, „ma Magyarországon az oktatási minisztert nem Hiller Istvánnak hívják, hanem Magyar Bálintnak, aki az oktatási tárca vezetőjét szürke eminenciásként, bábuként rángatja" – summázta véleményét az ellenzéki politikus. Emlékezetett Magyar Bálint és egyik képviselőtársa korábbi indítványára is, amely lehetővé tenné, hogy nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények hazai akkreditáció nélkül megjelenjenek a magyar felsőoktatásban. Ha az Országgyűlés ezt megszavazza, a Fidesz hatalomra kerülve azonnal hatályon kívül helyezi – fűzte hozzá.

Az Alkotmánybíróság 2009. június 16-án elfogadott határozatában megállapította, hogy a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. 193/P. § (1) bekezdése „ 86/A. §-96. §-ai” szövegrészéből a 90. §-ra vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes, ezért azt a döntés közzétételének napjával megsemmisítette. Az alkotmánybírák 2009. október 31-i hatállyal megsemmisítették a törvény 193/N. § (1) bekezdésének második mondatát is.

Az Alkotmánybíróságon több indítványozó is kezdeményezte a Munka törvénykönyve munkaerő-kölcsönzés szabályainak alkotmányossági felülvizsgálatát. Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában rámutatott: a törvényhozó a munkaerő-kölcsönzéssel egy hárompólusú jogviszonyon alapuló új foglalkoztatási forma jogi kereteit kívánta megteremteni, amely a korábbi visszaélések („feketemunka”, kölcsönzött munkavállalókat ér hátrányok) visszaszorítása és kiküszöbölése érdekében számos garanciális elemet tartalmaz. A kölcsönzéses foglalkoztatás a „háromszereplős” konstrukció miatt jelentősen különbözik a „klasszikus” időszakos foglalkoztatási formáktól, az alkalmi munkavégzéstől, a határozott idejű munkaszerződésen alapuló és a részmunka-idős munkavégzéstől is. A munkaerő-kölcsönzés során a munkajogviszony a kölcsönbeadó és a munkavállaló között jön létre.

Az Alkotmánybíróság a törvény két rendelkezését minősítette alkotmányellenesnek. A testület a határozat kihirdetésének napjával semmisítette meg azt a szabályt, amely kizárja a törvény egy másik rendelkezésében foglalt felmondási tilalmak és korlátozások alkalmazását a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra. Az alkotmánybírák 2009. október 31-i hatállyal semmisítették meg azt a rendelkezést, amely a szabadság kiadása időpontjának munkavállalóval való előzetes közlését három napra rövidíti. Mivel a vizsgált rendelkezést az Ab a norma differenciálatlan volta miatt találta alkotmányellenesnek, a törvényhozónak október végéig adott időt arra, hogy a megfelelő szabályozást kialakítsa.

Az Alkotmánybíróság 2009. június 8-i ülésén elfogadott végzésében döntött Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének az Alkotmány értelmezésére irányuló indítványáról. Az indítvány egyrészt a gyűlöletbeszéd, másrészt a bírákkal szembeni véleménynyilvánítás alkotmányos korlátainak kérdésében kérte az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmányértelmezését, utalva a joggyakorlat bizonytalanságaira.

Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy – korábbi gyakorlatával egyezően – az indítvány elbírá¬lására elvont alkotmányértelmezési eljárásban nincs hatásköre, mert az alapjogokat az Alkotmány szerint csak törvény korlátozhatja, így a szólásszabadság korlátairól csak a korlátozó törvény ismeretében lehet állást foglalni. Enélkül az Alkotmánybíróság a törvényhozó helyett hozna jogpolitikai vagy jogalkotói döntéseket. Ugyanígy a bírói gyakorlat egységesítése sem az Alkotmánybíróság hatásköre. Ezért az indítványt az absztrakt alkotmányértelmezési eljárás előfeltételeinek hiányában visszautasította.

A Testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az indítvány lényeges alkotmányjogi kérdéseket vet fel. Ezért röviden áttekintette a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tartalmáról, korlátozhatóságáról szóló, mintegy két évtizedes gyakorlatának meghatározó döntéseit. Végül utalt a 96/2008. (VII. 3.) a Testület azon határozatára (ABK 2008. június, 916, 925.), amely az indítványban felvetett egyes kérdésekben, különösen a közösségek méltóságával kapcsolatosan – egy törvény kapcsán – már állást foglalt.

A döntéshez Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.

A Taláros Testület elmúlt években többször foglalkozott a véleményszabadság alkotmányossági kérdéseivel, így tavaly júniusban is, amikor az államfő két, előzetes normakontrollra irányuló indítványára válaszolt. A Polgári törvénykönyvnek a személyhez fűződő jogok védelmét kiegészítő szabályozásával kapcsolatosan érintette a volt főbíró által felvetett alkotmányértelmezési kérdéseket is. A testület ebben a döntésében hangsúlyozta: „a gyűlöletbeszéd kapcsán a sérelmet szenvedő személy és a társadalom ma sem eszköztelen. A büntetőjog, a közigazgatási jog és a személyhez fűződő jogok védelmét garantáló polgári jog is rendelkezik azokkal a jogi eszközökkel, amelyek alanyi jogsérelem esetén jogvédelmet biztosítanak.”

A Büntető törvénykönyv módosításával összefüggésben pedig kifejtette: „Az állam elsőrendű kötelessége az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak tiszteletben tartása és védelme. Ez az alkotmányos parancs a gyűlöletbeszédet érintően különböző kötelezettséget ró a jogalkotókra, a jogalkalmazókra és a politikai élet alakítóira. A törvényhozónak meg kell alkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a társadalmi együttélést megnehezítő és egyúttal jogsérelemmel járó gyalázkodó, becsmérlő közlésekkel szembeni fellépést. A jogalkalmazók kötelessége a jogrendszer meglévő, a becsületsértést és a közösség elleni izgatást szankcionáló normák alkalmazása. A politikai élet alakítóinak pedig következetesen meg kell nyilvánulniuk a kirekesztő nézetekkel szemben.”

Az alkotmányértelmezési indítvánnyal összefüggésben érdemes még megjegyezni, hogy a gyűlöletbeszéd ügyében jelenleg is van az Alkotmánybííróság előtt előzetes normakontrollra irányuló államfői indítvány. Sólyom László köztársasági elnök tavaly november 26-án fordult a testülethez az emberi méltóságot sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvény véleményezését kérve. A Testület várhatóan ősszel dönt ebben az ügyben.

Az Alkotmánybírósághoz, és Fülöp Sándor ombudsmanhoz fordul az Energia Klub a paksi bővítésről szóló parlamenti határozat ügyében. Az egyesület azért szánta el magát a lépésre, mert abban bízik, hogy így megakadályozható egy olyan folyamat, amely Magyarország gazdaságát akár hosszú évtizedekre is káros irányba terelheti, - olvasható az Energiaklub közleményében. A civilszervezet szerint az európai és világszintű energiapolitikákkal szemben ugyanis, hazánk egy mind jogilag, mind gazdaságilag erősen megkérdőjelezhető, hatásában Bős-Nagymaroshoz mérhető, téves úton indult el. Az Országgyűlés gyakorlatilag megalapozott előkészítés nélkül járult hozzá Paks bővítéséhez.

Az Energiaklub leszögezi: az Országgyűlés úgy hozott a bővítés mellett döntő határozatot, hogy mindössze másfél oldalas előkészítő dokumentum állt a rendelkezésére, és ez a fajta előkészítés is a nyilvánosság teljes kizárásával készült. Az Energia Klub a fentiek tükrében azért fordult az Alkotmánybírósághoz, illetve a jövő nemzedék érdekeit képviselő ombudsmanhoz, hogy semmisítse meg a súlyosan jogsértő határozatot, illetve kezdeményezze az Atomtörvény módosítását.

Az Alkotmánybíróság hétfőn foglalkozik a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatával.

Megkérdőjelezték a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ának az alkotmányosságát.

Szó lesz a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi II. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatával összefüggő határozattervezetről.

Napirendre kerül a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 5. § (5) bekezdésének, 9. §-ának és 12/A. §-ának alkotmányosságát elemző határozattervezet.

Tárgyalnak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (12) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetről.

Megtámadták az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. § (1) bekezdése „a magánszemély járuléktartozása kivételével” szövegrésze alkotmányosságát.

Határozattervezet készült az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 164. § (4) bekezdésének alkotmányosságával összefüggésben.

Megkérdőjelezték a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 30. § (1) bekezdés b) és i) pontjának alkotmányosságát.

Alkotmányossági aggályt fogalmaztak meg a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 83. § (1) bekezdésének második mondatával kapcsolatban.

Kedden veszik napirendre azt a kifogást, amely az Országos Választási Bizottság 38/2009. (II. 6.) OVB határozatát támadta meg. Az OVB hitelesítette a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a gázszolgáltatás háztartási (lakossági) fogyasztói számára a szolgáltatás igénybevételének szüneteltetéséhez ne kelljen a mérőórát leszereltetni?”

Tanácskoznak a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 241. § (1) bekezdés a), c), d), e), f) pontjainak alkotmányosságáról.

Megvitatják a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2008. augusztus 31-ig hatályos 48. § (1) bekezdés alkotmányosságával összefüggő határozattervezetet.

Megvizsgálják a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2008. augusztus 31-ig hatályos 48. § (2) bekezdésének alkotmányosságát is.

Az alkotmánybírák harmadszor tűzik napirendre a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2008. december 8-i ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. A köztársasági elnök 2008. december 29-én küldte meg véleményezésre a jogszabályt az Alkotmánybíróságnak.

Napirenden lesz az a Problematika, amely az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételével, a külső (delegált) tagokkal összefüggő szabályozás alkotmányosságát elemzi.

A testület elé kerül a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, a katonák illetményéről és illetményjellegű juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet, illetve a külföldi szolgálatba vezényeltekkel kapcsolatos személyügyi feladatokról és jogállásuk egyes kérdéseiről szóló 26/2002. (IV. 12.) HM rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

A keddi teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.