Törvénytelennek tartja a Fidesz, hogy a kormány egy iskolaéven belül januártól csökkenteni kívánja az iskoláknak járó állami támogatást. A kezdeményezés elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordulnak - jelentette be Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. Az indoklás tömören: az MSZP-kormányzás nyolc éve alatt közel 1300 iskolát zártak be, 25 000-nél több pedagógust és 14 000 oktatásban dolgozó embert bocsátottak el. 2002-ben, az ötven százalékos pedagógusi béremelés évében egy elsős oktatására 187 000 forintot költöttek, jövőre ennek reálértéken 300 000 forintnak kellene lenni, azonban mindösszesen 135 000 forintot irányozott elő a költségvetés. A kistelepülési önkormányzatoknak nincs forrásuk a kiesett állami támogatások pótlására, ezért kénytelenek bezárni az iskolákat, ami a vidéki élet elhalásához vezet.

+

Az állami normatíva további csökkentése miatt az Alkotmánybírósághoz fordul a tetétleni önkormányzat is. A település képviselő-testülete szeptemberi döntését számos önkormányzat is támogatja.

Tetétlen polgármestere, Bernáth László szerint nem lehet megoldás, hogy hitelt hitelre halmozva működjenek, de az sem, hogy a közvilágításon spóroljanak. Tetétlentől 50 millió forintot vonnak el jövőre. A település azt szeretné elérni, hogy az önkormányzati törvénybe kerüljön bele: az önkormányzat által elvégzendő feladatokhoz az államnak garantálnia kell a forrást.

Kivételezett helyzetben az offshore...

Alkotmányellenesnek véli az offshore cégek adózására vonatkozó amnesztiaszabályt Antal Gábor ügyvéd-adótanácsadó, ezért megsemmisítését kéri. Beadványában egyebek között hangsúlyozza: a szabályozás sérti a jogbiztonság, a jogegyenlőség, a közteherviselés és a gazdasági verseny szabadságának alkotmányos alapelveit, továbbá nem tesz eleget Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek sem.

Az előzménye: a 2008. decemberi adócsomag 2009. január 1-jei hatállyal amnesztiát vezetett be az adózók 2008. és 2009. évi társasági adó-, különadó- és szja-fizetési kötelezettségei vonatkozásában az offshore társaságokon keresztül megszerzett bizonyos passzív jövedelemtípusokra. A szabályozás alapján az e cégekből hazahozott jövedelmek 74 százalékos társasági adó- és különadó-mentességet élveznek, azaz öt százalékos kulccsal adóznak a fő szabály szerint alkalmazandó 20 százalék helyett.

Zűrzavaros adótörvények...

A 2010-től bevezetendő adótörvény számos pontja landolt az Alkotmánybíróság asztalán. Aligha lehet véletlen, hogy az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetést elemző jelentésében több helyen is megjegyzi a tervezett bevételeknél: „ha az Alkotmánybíróság nem emel kifogást!"

Számos ponton alkotmányellenesek a 2010-től hatályos adótörvények könyvelői, adótanácsadói szakmai szervezetek szerint. A Taláros Testületnek kell jóváhagyó vagy elutasítani döntést hozni 1. a „tevékenységre jellemző keresetnek", 2. a „vagyonadónak", 3. a „családi pótlék megadóztatásának", 4. a „személyi jövedelem bruttósításának" végső sorsáról.  

1. A dupla minimálbér után elvárt járulék (amiről még nincs AB-döntés), mind az azt váltó „tevékenységre jellemző kereset" filozófiája hibás: a törvény megszab egy spekulatív többletközteher-elvárást. A „tevékenységre jellemző kereseten" (vállalkozók elvárt jövedelme) 2010. január 1-jétől, a törvény meghatározása szerint „a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást" kell érteni. Számszerűsíteni is szinte lehetetlen, de nagyobb gond vele, hogy azok a mikro-vállalkozóknak, akik rosszabb körülmények között, a piaci átlag alatt teljesítenek, drasztikus többletterhet jelent majd.

2. A „vagyonadó" – illetve pontosabban az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, ami Kóka János javaslatára nyerte e nevet a keresztségben – is több sebből vérzik alkotmányossági szempontból - legalábbis a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (MOKLASZ) és állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint. Utóbbi udvariasan fogalmazva úgy véli: a forgalmi érték tisztázatlansága alkotmányossági aggályokat vet föl, a MOKLASZ szerint viszont a törvény teljesen rossz, hiszen még az sem világos, ki az adó alanya, mondván: „A törvény szerint a vagyoni értékű jogok gyakorlói az adó alanyai, pedig egy ingatlanon többféle vagyoni értékű jog is lehet, s ez a rendelkezés összességében kaotikus helyzetet idézne elő."

3. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete a „családi pótlék" megadóztatásával kapcsolatban nyújtott be az Alkotmánybírósághoz beadványt. Nézetük szerint a családi pótlék megosztása, s megadóztatása a gyermeket nevelők között furcsa anomáliákhoz vezet majd. Ilyenkor ugyanis azt is megadóztatják, aki meg sem kapja az összeget. Ez különösen akkor kellemetlen, ha a gyermek nevelői esetleg már nem is élnek együtt. A törvényben ugyanis az életvitelszerű együttélés nincs definiálva, így hatóságok valószínűleg csak azt nézik majd – adat híján – kinek hova szól a lakcímkártyája.

4. A „személyi jövedelemadó bruttósításával" az az alapvető gond, hogy a munkaadói járulék nem a jövedelem része, így azt nem lenne szabad a jövedelemadó alá vonni – fejtette ki Halász Zsolt, az állampolgári jogokat őrző-védő Országgyűlési Biztos Hivatalának jogi referense.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy az Alkotmánybíróság, mikor tűzi napirendjére a beadványokat. Az érintettek számára nem túlságosan biztató tény, hogy a dupla minimálbér járulékkötelezettségéről még mindig nincs AB-döntés, jóllehet három éve vezették be.

Az Alkotmánybíróság 2009. október 12-13 -i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság hétfőn vizsgálja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 216. § (1) és (3) bekezdéseinek alkotmányosságát.

Foglalkoznak a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (11) bekezdés b) pontjának „ellenőrzést végezhet a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél" szövegrésze, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 18. §-a alkotmányosságával.

Megvitatják az Országos Választási Bizottság 84/2009. (III. 20.) OVB határozata elleni kifogást. Az OVB hitelesítette az S. M. magánszemély által benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények módosítását úgy, hogy országos népszavazást lehessen tartani arról, hogy a Parlamentbe csak a 176 országgyűlési egyéni választókerületben megválasztásra kerülő képviselők juthassanak be."

Kifogást adtak be az Országos Választási Bizottság 85/2009. (III. 20.) OVB határozata elleni. Az OVB hitelesítette az S. M. magánszemély által benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények módosítását úgy, hogy országos népszavazást lehessen tartani arról, hogy az országgyűlési képviselők a választási körzetükben élő választók negyedének indítványozására visszahívhatók legyenek."

Kifogásban kérdőjelezték meg az Országos Választási Bizottság 86/2009. (III. 20.) OVB határozatát. Az OVB hitelesítette az S. M. magánszemély által benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények módosítását úgy, hogy országos népszavazást lehessen tartani arról, hogy a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink a választók többségének akarata esetén felmondhatók legyenek."

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 165/2009. (V. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a választási bizottságok nem választott tagjait a választási bizottság ülésén - szavazati jog helyett - tanácskozási jog illesse meg?"

Napirenden lesz az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. §-ával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Megtámadták a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 130/I. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Napirendre tűzik azt a határozattervezetet, amely az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételével, a külső (delegált) tagokkal összefüggő szabályozás alkotmányosságát vizsgálja.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült azt a határozattervezet, amely azt elemzi, hogy a törvényhozó nem tiltotta meg azt, hogy az Országgyűlés, illetve a Kormány tagjai, valamint az államtitkárok pártban tisztséget viseljenek, illetve párt tagjai legyenek.

Egy indítvány a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/D. §. (4) bekezdésének alkotmányosságát kérdőjelezte meg.

Megvitatják a sportról szóló 2004. I. törvény 48. § (3) bekezdésének és 59. §-ának alkotmányosságát.

Határozattervezet készült a magyarországi német lakosság Németországba áttelepítéséről szóló 12.330/1945. sz. rendelet alkotmányosságával összefüggésben.

Megbeszélik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 23. § (1) bekezdésének b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült tervezetet.

Kedden a testület megvitatja azt a határozattervezetet, amely a parkolással kapcsolatosan keletkezett jogviszonyok megítélésével és az indítványok kezelésével foglalkozik.

Megtárgyalják azt a határozattervezetet, amely az igazságszolgáltatási jogkörben okozott kár felelősségi rendszerével összefüggő egyes elemeknek és a bíróságok perbeli képviseletének alkotmányosságát elemzi.

Problematika készült a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 14. § (2) bekezdésének alkotmányosságával kapcsolatosan.

Ismét az alkotmánybírák elé kerül az Országos Választási Bizottság 101/2007. (III. 26.) OVB határozata. Az OVB hitelesítette a Patrubány Miklós által a Magyarok Világszövetsége képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti „Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

Napirendre tűzik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 150. § (1) bekezdése első mondatának második fordulata, valamint második és harmadik mondatának alkotmányosságát elemző határozattervezetet.

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 169/2009. (V. 20.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a D. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők mandátumuk megszűnésekor végkielégítést ne kaphassanak?"

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 170/2009. (V. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a D. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési és önkormányzati képviselők a leadott szavazatukért teljes anyagi felelősséggel tartozzanak?"

Kifogásban kérdőjelezték meg az Országos Választási Bizottság 171/2009. (V. 20.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a D. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők tiszteletdíjuk felét kapják mindaddig, amíg az országgyűlés mulasztásos törvénysértést követ el?"

Napirenden lesz az Országos Választási Bizottság 172/2009. (V. 20.) OVB határozata elleni kifogás. Az OVB megtagadta a D. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy a kormány tagjai, továbbá az általuk megbízott személyek megbízatásuk megszűnésekor ne kaphassanak végkielégítést?"

Megbeszélik az Országos Választási Bizottság 173/2009. (V. 20.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta a D. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők képviselői munkájukért a mindenkori minimálbér hatszorosát meg nem haladó összeget kaphassanak?"