Legfrissebb

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló kormányhatározat (1127/2010. V. 21.) alkotmányellenes, ezért azt 2011. június 30-i hatállyal megsemmisítette a tavaly májusi kormányhatározatot (967/B/2010. AB határozat). Többségi véleményük szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet nem megfelelő jogi formában hirdették ki, azaz nem határozatban, hanem rendeletben kellett volna szabályozni. Kovács Péter alkotmánybíró különvéleményt csatolt hozzá, melyhez csatlakozott Lenkovics Barnabás is.

+

Nem sérti a bírói függetlenséget a végrehajtási záradékolás szabályozása. Az Alkotmánybíróság elutasította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozatot, (1423/B/2010. AB határozat). A támadott, 2010. június 2-atol hatályos jogszabályi rendelkezés szerint a végrehajtási záradékolásra nem a bíróság, illetve nem is bármely közjegyző, hanem kizárólag az okiratot készítő közjegyző jogosult. Az indítványozó szerint ez sérti a bírói függetlenség elvét. Az Alkotmánybíróság ezzel szemben megállapította, hogy a közjegyző a már végrehajtható okirat záradékolásával hatósági jogszolgáltató tevékenységet fejt ki, ami nem minősül ítélkező tevékenységnek.

+

Az Alkotmánybíróság elutasította a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdések alkotmányellenességének megállapítására es megsemmisítésére irányuló indítványt, (1317/B/2010. AB határozat). A határozat indokolása szerint  az a tény, hogy a társasházi alapító okirat módosításához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges nem sérti az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jogot.

+

Elutasította az Alkotmánybíróság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 2007. július l-jéig hatályban volt 11/D. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában benyújtott indítványt is, (1317/B/2010. AB határozat). A rendelkezés azon személyeknek a korát határozza meg, akik a felügyelet előtti eljárásban ügyfelek lehetnek.

Emberibb parkolásért

Az Alkotmánybírósághoz fordult az Emberibb Parkolásért Mozgalom, mert mint mondják, a magyar kormány elmulasztotta módosítani a mérésügyhöz kapcsolódó szóló kormányrendeletet, így a várakozási díj megfizetésének ellenőrzéséhez használt eszközöknek jelenleg nem kell hitelesített mérőeszköznek lenniük. Kérvényezték a dugódíj végleges elvetését is. Úgy vélik: a dugódíj indokolatlan, és megfizethetetlen terhekkel sújtaná a lakókat és azokat a vállalkozásokat, üzleteket, akiknek az autó a munkaeszközük. Szorgalmazzák továbbá a kerékbilincselés megszüntetését, a közúti jelzések, útburkolati jelek, jelzőtáblák felújítását, karbantartását. Szeretnék azt is elérni, hogy Budapest belvárosi részein hétköznap 8-19 óra között és a hétvégi csúcsforgalom ideje alatt, főútvonalakon, fő közlekedési utakon ne engedélyezzenek olyan rendezvényt, amely 2 percnél hosszabb ideig feltartja a közlekedést, s ezáltal „felesleges káoszt és további környezeti terhelést róva az ott élőkre."

Lázad a Liga is

Féltucatnyi beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a Liga Szakszervezet. Megtámadták a cselédtörvénynek nevezett ház körüli munkát szabályozó törvényt, a különadó szóló törvényt minden változatát, a Nemzeti Üdülési Alapítvány állami tulajdonba vételét, és a sztrájktörvényt is. A szervezet elnöke (Gaskó István) szerint négymillió munkavállaló érdekeit sértik a kormány intézkedései. Felmérik, hogy melyek azok az eszközök, amelyek a követelések kikényszerítésére alkalmasak. Készen állnak a demonstrációkra is, ha ez szükséges.

Az Alkotmánybíróság február 7-8-i teljes ülésének napirendje

A kormánytisztviselők jogállásról szóló 2010. évi LVIII. törvény alkotmányosságának vizsgálatára irányuló indítványok elbírálása tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 86. § (1) bekezdése és 131. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A gyógyszerellátás törvényi szabályozásával összefüggő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 53. §-a, a 229-233. §-ai, valamint a 236. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 28. § (3) és (4) bekezdése, a 35. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 165. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása. (A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény családegyesítésre vonatkozó szabályai alkalmazása során az élettárs nem minősül családtagnak.)

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 30. § (1)) bekezdése és 34. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény és a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.