Mérlegel az ombudsman: valóban diszkriminálják a rendvédelmi szakszervezeteket azzal a szándékkal, hogy működésüket lehetetlenné tegyék? Utólagos normakontrollra biztat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is, a szervezet elnöke szerint az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatókat a magyar munkaerőpiachoz kötő kormányrendelet sérti az alaptörvényt. Panaszbeadványt készít az LMP a felvételizőknek. A február 28-i ülés napirendje. Tájékoztató a folyamatban lévő ügyek sorsáról.
Mérlegel az ombudsman
Az alapvető jogok biztosától kéri a Független Rendőr Szakszervezet, hogy éljen törvényben biztosított jogkörével, és kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a hivatásos állomány rögzített nyugdíjának eltörlésére és a rendvédelmi szakszervezetek hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó törvények alkotmányossági felülvizsgálatát. A szakszervezet azért fordult Szabó Máté alapjogi biztoshoz, mert 2012. január 1-jétől a jogszabályok utólagos normakontrollját csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, illetve az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti.
A Független Rendőr Szakszervezet szerint a szolgálati törvény hatályon kívül helyezésével a hivatásos állomány szolgálati nyugdíjra vonatkozó, törvényi védelemben részesített jogát alkotmányellenesen szüntette meg az Országgyűlés. Egy 2007-es törvény szerint ugyanis, ha a nyugdíjazás feltételei megváltoznának, a hivatásos állomány tagjai mentesülnek a későbbi jogszabály-módosítások alól. Ezt a törvényi védelmet törölte el az Országgyűlés, „alkotmányellenesen, megsértve az alaptörvényben foglalt jogállamiság követelményét, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, a bizalomvédelem és a szerzett jogok elvét”. Az érdekvédelmi szervezet állítja: alkotmányellenes az is, ahogy a január 1-jével hatályba lépett jogszabályok különbséget tesznek a különböző szférákban működő szakszervezetek alapvető jogai között. Az azonos csoportba tartozó jogalanyok megkülönböztetése azonban alkotmányellenes, ha annak nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka. A Független Rendőr Szakszervezet közleménye hangsúlyozza: önkényesen diszkriminálják a rendvédelmi szakszervezeteket azzal a szándékkal, hogy működésüket lehetetlenné tegyék. Erre azonban sem a 2/3-os parlamenti többség, sem az új Alaptörvény nem ad felhatalmazást.
+
Utólagos normakontrollra biztatja az ombudsmant a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is. Nagy Dávid, a szervezet elnöke szerint az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatókat a magyar munkaerőpiachoz kötő kormányrendelet sérti az alaptörvényt.
(Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 20-án jelentette be, hogy az állam szerződést köt a felsőoktatásban állami támogatással tanuló diákokkal, melynek alapján - a diplomájuk megszerzését követően - a képzési idő kétszereséig kell Magyarországon dolgozniuk. A rendeletet a kormány január 19-én fogadta el.)
A HÖOK-nak az az álláspontja, hogy a kormány által megállapított célokat nem alapvető jogok korlátozásával, hanem gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai eszközökkel lehet és kell megvalósítani. Meggyőződésük, hogy a szerződés sérti az alaptörvény azon pontját is, miszerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”
Panaszbeadványt készít az LMP a felvételizőknek
Törvénytelennek tartja az LMP az államilag támogatott felsőoktatási keretszámok csökkentését, ezért arra biztatja a fiatalokat, éljenek panasszal az Alkotmánybíróságnál. Karácsony Gergely a párt frakcióvezető-helyettese szerint az Alkotmánybíróságra vonatkozó új törvények nem teszik lehetővé, hogy pártjuk közvetlenül forduljon a testülethez, de az érintetteknek azonban erre lehetőségük van. Az LMP ezért megbízta egy jogászblog szerzőit, hogy készítsenek olyan alkotmánybírósági panaszbeadványt, amelyet bárki használhat, aki azt szeretné, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a döntést. A beadvány tervezetét a párt honlapján teszik közzé.
Legfrissebb határozatok
Az Alkotmánybíróság legutóbbi február 21-i teljes ülésén az alábbi döntéseket hozta.
VI/745/2012. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (OVB 494/2010. VIII. 4.) ellen emelt kifogás tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az Országos Választási Bizottság – eljárási és működései szabályait tartalmazó – ügyrendjéről?”
VI/747/2012. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (OVB 384/2010. V. 19.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényt módosítsa oly módon, hogy a területi választási bizottság (TVB) köteles a honlapján nyilvánosságra hozni: − az érkezés napját követő napon a hozzá beérkezett beadványt; − legkésőbb a TVB ülését megelőző napon a TVB ülésének tervezett napirendjét; − legkésőbb a TVB ülése napján a beadvány elbírálásával összefüggésben a TVB tagok részére készített előterjesztést és egyéb írásbeli dokumentumokat; − a TVB ülését követő napon a TVB határozatait és a TVB üléséről készült jegyzőkönyvet; − legkésőbb a beérkezését követő napon a TVB határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmeket; − legkésőbb a jogorvoslat elbírálásától számított 3 napon belül a jogorvoslat elbírálása tárgyában az Országos Választási Bizottság, illetve a bíróság által hozott határozatot?”
VI/748/2012. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (OVB 383/2010. V. 19.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényt módosítsa oly módon, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) köteles a honlapján nyilvánosságra hozni: − az érkezés napját követő napon a hozzá beérkezett beadványt; − legkésőbb az OVB ülését megelőző napon az OVB ülésének tervezett napirendjét; − legkésőbb az OVB ülése napján a beadvány elbírálásával összefüggésben az OVB tagok részére készített előterjesztést és egyéb írásbeli dokumentumokat; − az OVB ülését követő napon az OVB határozatait és az OVB üléséről készült jegyzőkönyvet; − legkésőbb a beérkezését követő napon az OVB határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmeket; − legkésőbb a jogorvoslat elbírálásától számított 3 napon belül a jogorvoslat elbírálása tárgyában hozott bírósági és alkotmánybírósági határozatot?”
VI/766/2012. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (OVB 416/2010. VI. 17.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük: az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy az Alkotmánybíróság kerüljön megszüntetésre és az általa ellátott hatásköröket a bíróságok lássák el.”
Az Alkotmánybíróság február 28-i ülésének napirendje
Az Országos Választási Bizottság 176/2011. (X. 12.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat.
A Szervezeti és Működési Szabályzat.
Az Alkotmánybíróság döntéseinek megjelöléséről és közzétételéről szóló szabályzat.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. CLXII. törvény 90. § ha) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt benyújtott alkotmányjogi panaszok befogadhatósága tárgyában készült feljegyzés.
Az Országos Választási Bizottság 169/2011. (IX. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 440/2009. (XI.20.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 109/2011. (VII.12.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 75/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 78/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 76/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 380/2010. (V.19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Tájékoztató a 2011. december 31-én folyamatban lévő alkotmánybírósági ügyek sorsáról 2012. január 1-jét követően
A 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) lényeges változásokat tartalmaz a Taláros Testület hatásköreire vonatkozóan, jelentősen átalakította az eljárási szabályokat. A módosítások érintik az indítványozási jogosultságokat is. Több rendelkezést tartalmaznak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény alapján előterjesztett indítványok nyomán indult, az Alkotmánybíróság előtt jelenleg is folyamatban lévő ügyek további sorsáról, illetve az ilyen ügyek esetében követendő eljárásokról.
|
Megszűnő ügyek Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatára és alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló ügyek. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján 2012. január 1-ét követően a jogszabályok utólagos normakontrollját csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Megszűnt tehát annak a lehetősége, hogy az ilyen ügyben bárki indítványt nyújthasson be. Az új Abtv. 71. § (1)-(2) bekezdése alapján megszűnt minden olyan folyamatban lévő utólagos normakontrollra, illetve mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárás, melyet nem a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az országgyűlési biztos (ombudsman) kezdeményezett (actio popularis). Ugyanakkor a 71. § (3) bekezdése alapján a megszűnt eljárás indítványozója az el nem bírált indítványban meghatározott jogszabállyal összefüggő, és az abban felvetett tartalomnak megfelelő alkotmányossági aggályt tartalmazó indítványát az új Abtv. 26. §-a szerinti alkotmányjogi panaszként 2012. március 31-ig az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha az abban megjelölt alkotmányos jogsérelem Alaptörvény-ellenességet valósít meg. A határidő elmulasztása esetén lehetőség van kimentésre, azonban 2012. június 30-át követően ilyen indítvány benyújtására nincs lehetőség. A megújított indítványnak meg kell felelnie az új Abtv. 26. §-ában az alkotmányjogi panaszra vonatkozó követelményeknek. Az új Abtv. 51. § (2) bekezdése továbbá kötelező jogi képviseletet ír elő, amelyet a megújított indítvány benyújtásakor igazolni kell. Az Alkotmánybíróság 2012 januárjában valamennyi, utólagos normakontrollra és mulasztás megállapítására irányuló, folyamatban lévő ügy indítványozóját végzésben tájékoztatja, hogy indítványát milyen feltételekkel (tartalmi feltételek, határidő) terjesztheti alkotmányjogi panaszként az Alkotmánybíróság elé. Aki január végéig nem kapta meg a végzést, az iroda [kukac] mkab.hu (iroda[at]mkab[dot]hu) e-mail címen vagy telefonon érdeklődhet az ügyében. Ennek során az alkotmánybírósági ügyszámra kell hivatkozni. Önkormányzati rendelet felülvizsgálata a kormányhivatal kezdeményezésére. Az új Abtv. 71. §-a és a 72. § (2) bekezdése értelmében azok a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által kezdeményezett ügyek, amelyekben az indítvány kizárólag önkormányzati rendelet alkotmányellenességét állítja, és a rendelet más jogszabályba ütközésére egyidejűleg nem hivatkozik, megszűnnek. Ezekben az esetekben az Alkotmánybíróság ugyancsak végzésben állapítja az ügy megszűnését, és erről értesíti az indítványt benyújtó kormányhivatalt. Az önkormányzatok közötti hatásköri összeütközés megállapítása. Az új Abtv. 36. §-ára tekintettel hatáskör hiányában megszűnnek az önkormányzatok közötti hatásköri összeütközés feloldására irányuló indítványok alapján indult ügyek is. A megszűnést az Alkotmánybíróság végzésben állapítja meg, és arról tájékoztatja az indítványozót. Kúriához kerülő ügyek Önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló eljárások a kormányhivatal kezdeményezésére. Az új Abtv. 72. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság a Kúriához teszi át azokat az önkormányzati rendelet utólagos vizsgálatára irányuló ügyeket, amelyek a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, illetve jogelődje indítványa alapján indultak, és az indítványozó szerv az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését kifogásolta. Ugyanígy jár el az Alkotmánybíróság azokban az ügyekben is, amelyekben a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, illetve jogelődje az indítványában az önkormányzati rendelet alkotmányellenességére és jogszabályba ütközésére egyaránt hivatkozott. Az áttételről az Alkotmánybíróság tájékoztatja az indítványozó szerveket. Konkrét normakontroll eljárás önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése esetén. Az új Abtv. 73. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnak szintén a Kúriához kell áttennie azokat az ügyeket, amelyek a perben eljáró bírók indítványai alapján indultak, és amelyekben a bíró – a per felfüggesztése mellett – az alkalmazandó önkormányzati rendelet alkotmányellenességét azon az alapon állította, hogy az más jogszabályba ütközik. Az áttételről az Alkotmánybíróság szintén tájékoztatja az indítványozó bíróságot. Folyamatban maradó ügyek Az új Abtv. 73. §-a alapján 2012. január 1-ét követően folyamatban maradnak az Alkotmánybíróságon mindazok az ügyek, amelyek nem szűnnek meg vagy amelyeket nem kell áttenni a Kúriára. Ilyenek jellemzően az alkotmányjogi panasz ügyek, a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes alkotmányossági vizsgálat, az országgyűlési biztosok indítványai alapján folyó, utólagos normakontrollra irányuló eljárások, valamint azok, amelyek a perben eljáró bírók indítványai alapján indultak, és amelyekben a bíró – a per felfüggesztése mellett – az alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességét észlelte. Ez alól kivételt képeznek a 2.2. pont alatt említett ügyek. 2012. január 1-vel valamennyi folyamatban maradó ügy új ügyszámot kap, és erről az Alkotmánybíróság végzésben értesíti az indítványozókat. A végzésben az Alkotmánybíróság szükség esetén felhívhatja az indítványozót indítványa kiegészítésére arra vonatkozóan, hogy az indítványban támadott rendelkezés az Alaptörvény mely rendelkezéseit sérti és miért. Az új Abtv. 51. § (2)-(3) bekezdései alapján az alkotmányjogi panasz-ügyek esetében kötelezővé válik a jogi képviselet, és ez vonatkozik a folyamatban maradó ügyekre is. Ennek hiányára az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmet a végzésben, megfelelő határidőt állapítva meg a pótlásra. |
