Ismét tárgyalják a Fidesz és a KDNP termőfölddel kapcsolatos népszavazási kezdeményezését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?” Szlovák példák, ítéletek. Az Alkotmánybíróság október 13-14-i teljes ülésének napirendje.
Az elmúlt héten három napot töltött Magyarországon a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának küldöttsége. A delegációt, melynek tagja volt Milan L'alík elnökhelyettes, Peter Brnák, Ladislav Orosz és Lajos Mészáros alkotmánybírák, Ivetta Macejková elnök vezette. A szlovákiai vendégek véleményt cseréltek a magyar kollégáikkal, többek között az Alkotmánybíróság és más állami szervek viszonyáról, az egyéni panaszok elbírálásával kapcsolatos gyakorlatról; találkoztak a Legfelsőbb Bíróság három vezetőjével, Kozma György közigazgatási, Kónya István büntető és Wellmann György polgári kollégiumvezetővel, Bonomi Nóra Katalinnal, a legfőbb ügyész helyettesével, Fülöp Sándorral, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával és Péterfalvi Attilával, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetőjével, és Soltész Istvánnal az Országgyűlés főtitkárával.
A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságszékhelye Kassa. Az 1993-ban létrehozott hozott testület 13 tagú. Az elmúlt években számos érdekes döntést hoztak. Hármat idézünk belőlük:
– 2000-ben határoztak úgy, hogy alkotmányellenes a parkolási díj szedése minden olyan esetben, amikor nem nyújtanak érte ellenszolgáltatást; ilyennek minősül az autók őrzése, vagy legalább a parkoló elkerítése.
– 2007 decemberében alkotmányellenesnek minősítették azt a minisztériumi rendelet, amely lehetővé tette, hogy megfelelő indoklás esetében a terhesség művi beavatkozással az első huszonnégy hét során is megszakítható.
– 2008 szeptemberében úgy döntöttek, hogy az országban továbbra sem kell senkinek bizonyítania a vagyona eredetét. A három éve elfogadott törvény szerint ugyanis bárki ellen eljárást lehetett kezdeményezni, akinek vagyona meghaladta a minimálbér ezerszeresét. A szlovák Alkotmánybíróság ezt a megoldást alkotmányellenesnek találta, mert szerinte a vagyon eredetének visszamenőleges számonkérése sérti a magántulajdon jogát és megrendíti a jogbiztonságot.
+
Kilenc éve után kapta meg az Alkotmánybíróság határozatát a IX. kerületi önkormányzat. A Taláros Testület úgy döntött, hogy a város vezetése, nem nevezheti magát többé Ferencváros Önkormányzatának. Egy 1994-es törvény szerint minden budapesti önkormányzat nevének tartalmaznia kell a kerület számát, a főváros és a Budapest megnevezést. Ennek alapján Ferencváros új neve: Budapest Főváros, IX. kerület Önkormányzata, Ferencváros.
Gegessy Ferenc független polgármestert meglepte a döntés, lévén még jóval az 1994-es törvény előtt, 1990-ben, közös testületi döntéssel választotta a Ferencváros nevet az önkormányzat. A polgármester elmondta: elfogadják a döntést, nem tehetnek mást; de tengernyi gondot okoz, s nem kevés pénzbe is kerül, hisz hivatalos iratok seregét kell korrigálni, a pecséteket és még a levélpapírokat is le kell cserélni, az utcatáblákról nem is szólva, - bár ez utóbbit a kerület ügyvédei még mérlegelik.
Az Alkotmánybíróság október 13-14-i teljes ülésének napirendje
Ismét tárgyalják a Fidesz és a KDNP termőfölddel kapcsolatos népszavazási kezdeményezését. Több kifogást érkezett az Országos Választási Bizottság 170/2007. (VII.18.) OVB határozata ellen, amely hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén immár kilencedszer foglalkozik a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, még ki nem hirdetett törvények alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára irányuló indítványaival. A határozattervezet az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló, az Országgyűlés 2006. december 11-i ülésnapján elfogadott törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja, 5. §-a, 6. § (1) bekezdése és 7. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 19. § (1) bekezdésének a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (4) bekezdését megállapító szövegrésze alkotmányosságával foglalkozik.
Szó lesz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, illetve a védett állatfajták védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet alkotmányosságát vizsgáló határozattervezetről.
Határozat készül a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. § (2) bekezdésének alkotmányosságával összefüggésben.
Megvizsgálják az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 99. § (4) bekezdése, továbbá a köztisztviselők jogállásáról 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 95. § (2) bekezdése alkotmányosságát.
Másodszor kerül a testület elé az országos népszavazás elrendeléséről szóló 76/2008. (VI. 13.) OGY határozat ellen benyújtott hat kifogás. Az országgyűlési határozatot a Magyar Közlöny június 13-án megjelent 87. száma tartalmazza: „Az Országgyűlés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998 . évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta Albert Zsolt és Albert Zsoltné által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, és arról a 2008 . május 9-i ülésén a következők szerint döntött: Az Országgyűlés az »Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást? «kérdésben az országos ügydöntő népszavazást elrendeli. Az országos ügydöntő népszavazás költségvetésére – az egy naptári napon szavazásra bocsátott kérdések számától függetlenül – 3,7 milliárd forint fordítható.”
Megvitatják a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 39. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.
Napirenden lesz az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 60. § (1) bekezdésének és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban cím8 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 6. § (1)-(2) bekezdésének az alkotmányosságát elemző határozattervezet.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletben nem rendelkezett az előzetes letartóztatás, valamint az elzárás során alkalmazható motozás szabályairól.
Egy indítványozó a Polgári perrendtartásról szóló 1992. évi III. törvény 271. § (2) bekezdésének alkotmányosságát kérdőjelezte meg.
Folytatják a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatát.
Kedden tűzik napirendre a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 34. § (1), (4)-(5) bekezdése alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.
Újra a napirendi témák között van Kálmán László nyelvész termőfölddel kapcsolatos népszavazási kezdeményezése is. Több kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 173/2007. (VII. 18.) OVB határozata ellen, amely hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a földterület megművelőjét illesse meg első helyen elővásárlási jog termőföld vásárlása esetén?”
Kifogásban támadták meg az Országos Választási Bizottság 217/2008. (VII. 16.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a dr. T. J. által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e, hogy az elkövetkező 20 évben ne kerüljön sor új kormányzati negyed építésére, és az így megtakarításra kerülő több mint 140 milliárd forint felhasználásával a volt diósgyőri Lenin Kohászati Művek és a volt Diósgyőri Gépgyár együtteséből stratégiai iparvállalat kerüljön létesítésre, mindenek előtt a megvalósuló nemzetközi földgázvezetékek szállító csövei előállítására?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 183/2008. (V. 6.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a dr. Ádám Attila által a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány képviseletében benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy a 2006-ban alakult Országgyűlés kimondja a feloszlását.”
Napirendre tűzik a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.
Szóba kerül az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdése és 28.§ (5) bekezdésének alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.
