Szigorította az Országgyűlés a bankok hitelszerződéssel kapcsolatos lehetőségeit.  Az új szabályozás lényege, hogy az adósok kevésbé lesznek kiszolgáltatva a pénzintézetek költségekről, kamatokról szóló egyoldalú szerződésmódosításainak. Ennek megfelelően a mostani 15 helyett 60 nap áll rendelkezésére az ügyfélnek, hogy megfontolja, elfogadja-e a bank módosítási szándékát, vagy mostantól ingyen felmondja a hitelszerződést. A bankoknak minden változásról személyesen előre kell értesítenie ügyfeleit, korábban ugyanis számtalanszor előfordult, hogy az adós utólag tudta meg, hogy változtak a játékszabályok, sőt, már a büntető kamatot is felszámolta a bank,  ha nem az emelt összegű törlesztő részletet fizette az ügyfél. A szerződés módosítására a banknak csak az eredeti szerződésben egyértelműen megnevezett esetekben lesz ehetősége, és ennek bizonyítása vitás esetben a bankot terheli.

A Bankszövetség tiltakozik a döntés ellen, és arra kéri Sólyom Lászlót, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt. Amennyiben a köztársasági elnök nem tartja aggályosnak az új jogszabályt, a Bankszövetség az Alkotmánybíróságtól kéri a jogszabály felülvizsgálatát. Álláspontjuk szerint „a törvény beavatkozik a bankok árszabályozásába, márpedig egy korábbi alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy az Országgyűlésnek nincs árhatósági jogköre.”

Dávid Ibolya a párt elnök asszonya állítja: az Alkotmánybíróság  1994-ben határozatot hozott a listán öt százalékot elért pártokra vonatkozóan. Ennek az is része, hogy nemcsak a frakcióalakításhoz, hanem a frakció működtetéséhez is van alkotmányos jogosultságuk azoknak a pártoknak, amelyek az öt százalékot elérték. „Számomra ez azt is jelenti, hogy akár kilenc fővel, nyolc fővel is működhet egy olyan képviselőcsoport, amely a választásokon a listán ezt elérte. A Házszabályban szereplő tíz (illetve korábban 15) fős képviselőcsoport-alakítási keret mindig a vegyes rendszerű frakciókra vonatkozott".

Alaptörvénybe ütközőnek tartja a 13. havi illetmény megvonását a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ), ezért az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi az erre vonatkozó törvény visszamenőleges hatályú megsemmisítését. Álláspontjuk szerint:

– a 13. havi illetmény megszüntetése sérti az alkotmányban szereplő szociális biztonsághoz való jogot, a jogbiztonság és a szerzett jogok védelmének elvét.

– a juttatás kifizetését több mint egy évtizeden át különböző törvények garantálták, a közszféra bármely eleméhez tartozó dolgozók joggal és alappal számíthattak rá, hiszen szerves részévé vált javadalmazási rendszerüknek.

– az illetmény egyoldalú megvonása sérti a köz szolgálatában dolgozók szerzett jogait, a szociális biztonsághoz való jogot is, hiszen arra hónapról-hónapra történő megélhetést alapoztak, így annak hiánya sok személy és család gazdálkodását lehetetleníti el.

Alkotmánybírósághoz fordul az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége is az április elsejei gyógyszeráremelés miatt.  Pós Péter az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta: a minisztérium ezúttal sem egyeztetett a különféle betegcsoportok képviselőivel, pedig az allergia gyógyszerek mellett jelentősen többet kell majd fizetni a memóriazavar elleni készítmények, valamint több visszérbetegségre szedhető orvosság után is.  „Alkotmánybírósághoz fordulunk, mert egyszerűen a miniszternek nincs joga miniszteri rendelettel olyan ügyeket szabályozni, ami érinti a legmagasabb szintű egészségügyi, testi és lelki egészséghez fűződő alkotmányos jogokat, azt ugyanis csak törvényben szabad szabályozni, erre korábbi AB-határozat is van!"

Székely Tamás egészségügyi miniszter továbbra sem nem tartja drasztikusnak a gyógyszerkasszát sújtó 15 milliárdos megszorítócsomag következményét, az újabb gyógyszeráremelést,  holott azóta kiderült: van olyan allergia ellenes szer, amelynek kétszeresére: 1446 forintról 2892 forintra nő április 1-től az ára. „Csak azoknak a gyógyszereknek a támogatását szüntettük meg, amiket eddig is nagy mennyiségben, a lakosság egy jelentős része, társadalombiztosítási támogatás nélkül vett igénybe” – szögezte le az egészségügyi miniszter.

Vitába szállt a minisztériummal a Magyar Gyógyszerész Kamara is. Horváth Tamás a szervezet elnöke szerint a szaktárca által prognosztizált milliárdoknál jóval több teher hárul majd áprilistól a betegekre: „delistázódtak a készítmények, elvesztették a támogatásukat. A nem támogatott készítmények körében is több pénzt fognak költeni a betegek a gyógyszerre, ezért úgy látjuk, hogy a miniszter úr által prognosztizált milliárdokat is meg fogja haladni a betegek által kiadott pénz”. A gyógyszerész kamara elnöke szerint „félő, hogy a támogatási rendszer átalakítása a lakosság alul-gyógyszerezettségéhez vezet.”

Az Alkotmánybíróság hétfőn foglalkozik a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 76/C, § (4) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatával.

Megtárgyalják a Legfelsőbb Bíróság Mfv. I. 11.056/2001/3. sz. ítéletének alkotmányosságát.

Napirenden lesz a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Szó lesz az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 63. § (2) bekezdése hivatkozott szövegrésze alkotmányosságáról.

Folytatják az alkotmánybírák a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénynek a médiakuratóriumi elnökségek tagjainak választására vonatkozó szabályainak alkotmányossági vizsgálatát.

Megvitatják a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (II. 26.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról szóló 59/2007. (12. 15.) önkormányzati rendelet alkotmányosságát vizsgáló határozattervezetet. Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet az Alkotmánybíróság elnökének döntése alapján tárgyalja a teljes ülés.

Határozattervezet készült az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 11. § a) pontjának alkotmányosságával összefüggésben.

Egy indítványozó megkérdőjelezte az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/C. (4) bekezdése alkotmányosságát.

Kedden kerül napirendre az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 49. § (3) és (5) bekezdéseinek, valamint 52. § (1) bekezdése „a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után” szövegrészének alkotmányosságát elemző határozattervezet.

A testület megkezdi a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló, az Országgyűlés 2008. december 15-i ülésnapján elfogadott törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. A köztársasági elnök 2009. január 5-én küldte meg véleményezésre a jogszabályt az Alkotmánybíróságnak.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt veszi górcső alá, hogy az Országgyűlés a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó személyek katonai vétségét elbíráló fegyelmi eljárásban nem teremtett lehetőséget a tanú személyi adatainak zártan kezelésére.

Megtámadták a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 19. § (11) és (12) bekezdéseinek, valamint a Nemzeti Akkreditáló Terület eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Határozat készül a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Napirendre kerül a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 109. § (1) – (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet is.