Alkotmánybírósághoz fordult a Jobbik a „gárdarendelet" megsemmisítése érdekében.A vezetői a jutalmak „drasztikus csökkentését" tartalmazó jogszabály felülvizsgálatát kéri a szakszervezet. Januártól 1800 forint helyett 8000 forint lesz a beiratkozási díj a könyvtárba.
A Jobbik közleménye szerint „a rendeletmódosítás sérti az Alkotmány számos rendelkezését, és ezzel alapvető jogokat indokolatlanul, minden jogalap nélkül, jogsértő módon rendeleti szinten korlátoz. A rendelkezés nem felel meg a közérthetőség követelményeinek sem, mivel számos olyan érthetetlen és alkalmazhatatlan előírást tartalmaz, amelyek alapján a politikai szándékoktól vezérelt rendőrségi döntéshozatali eljárásban a szabálysértési felelősség önkényesen állapítható meg”.
+
Alkotmánybírósághoz fordultak a minisztériumokban működő szakszervezetek vezetői a jutalmak „drasztikus csökkentését" tartalmazó jogszabály felülvizsgálatát kérve - jelentette be Reichenberger János, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Demokratikus Szakszervezete képviseletében. A mintegy hétezer, minisztériumokban dolgozó köztisztviselő nevében fellépő szakszervezeti vezetők álláspontja szerint a kormány visszaélt a jogalkotás lehetőségével, ugyanis a kitűzött feladatok elvégzését követően, a teljesítményértékelésről szóló kormányrendeletben rögzített jutalmak kifizetésének esedékessége előtt, egy újabb jogszabályban, a kifizethető összegeket drasztikusan csökkentette.
Álláspontjuk szerint alkotmánysértő a rendelet, ugyanis a jogalkotó a 2009-es évre kitűzött feladatok 10/12-ed részének teljesítését követően egyoldalúan, jogszabályt módosítva változtatta meg az értékelésekhez rendelt jutalmak mértékét, s ezzel a jogbiztonság elvét megsértette. „A kifogásolt rendelet analóg egy olyan szerződéses jogviszonnyal, amelyben a feladat elvégzésére kötelezett fél időarányosan teljesít, míg a megrendelő a szerződés időtartamának vége felé úgy gondolja, hogy mégsem kíván fizetni, illetve csak sokkal kevesebbet, ezért egyoldalúan szerződést módosít" – írták beadványukban. Az intézkedés következtében a minisztériumokban dolgozó köztisztviselők többsége így jutalomban nem részesül.
+
Januártól 1800 forint helyett 8000 forint lesz a beiratkozási díj a Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott megyei könyvtárba. A város önkormányzata az Alkotmánybírósághoz fordul, mert e drasztikus emelés csak a veszprémi lakosokra vonatkozik. Négyszer többe kerül januártól a veszprémi lakosoknak a megyei könyvtárba beiratkozniuk, mint a megye más településein élőknek – így döntött legutóbbi közgyűlésén a könyvtárat fenntartó Veszprém Megyei Önkormányzat. Sokak számára nemcsak a különbség mértéke megdöbbentő, hanem maga a megállapított beiratkozási díj is: a veszprémieknek 1800 forint helyett jövőre 8000 forintot kell fizetniük, míg a megyeszékhelyen kívülről érkezőknek csak 200 forinttal nő az egy évre szóló beiratkozás költsége.
+
Pomáz is bepereli az államot. Csatlakozva a tetétleni, illetve keszthelyi döntésekhez, Pomáz is az Alkotmánybírósághoz fordul annak megállapításáért, hogy a Magyar Állam a költségvetés elfogadása során több éve megszegi a helyi önkormányzatoknak juttatandó támogatásról szóló törvényi kötelezettségét.
A Pest megyei Pomáz képviselő-testülete Morvay Miklós alpolgármestert bízta meg azzal, hogy csatlakozva az önkormányzatokat hátrányosan érintő elvonások miatt indított „akcióhoz", az érintett települési vezetőkkel együtt nyújtson be keresetet az Alkotmánybírósághoz. - tartalmazza az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény. Szintén az alpolgármestert hatalmazta fel a testület arra, hogy pozitív alkotmánybírósági döntés esetén a csatlakozó önkormányzatokkal együtt indítson pert a Magyar Állam ellen.
„A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, s köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését"- idézik a vonatkozó törvényt a közlemény megfogalmazói. Hozzáteszik: a finanszírozás évek óta nem követi a fenti jogszabályban meghatározottakat, emiatt több településen csődközeli állapot állhat elő. Az elégtelen finanszírozás miatt az oktatás és az egészségügy területén már az ellátás alapszínvonala is veszélybe került – áll a közleményben.
A teljes költségvetésre vetítve jövőre az állam mintegy 100 millió forinttal kevesebbet kíván Pomáz város rendelkezésére bocsátani, miközben ezzel párhuzamosan számottevő feladatcsökkenés nem következett be - olvasható a közleményben.
Először a Hajdú-Bihar megyei Tetétlen önkormányzata döntött arról:próbapert indítana a Magyar Állam ellen, mert jogsértésnek tartja, hogy az önkormányzatok feladatkörébe sorolt tevékenységek ellátásához az állam nem juttat elegendő pénzt. A kezdeményezéshez november elején Keszthely, majd - mostani határozatával – Pomáz is csatlakozott.
+
Jövőre egyaránt százmillióval csökken az Alkotmánybíróság költségvetési támogatása, de ha nehézségek árán is, ki tudja gazdálkodni az elvonást – közölte a Taláros Testület sajtófőnöke. Sereg András elmondta: az Alkotmánybíróság 1,33 milliárd forintból gazdálkodhat. Ez az összeg 104 millió forinttal kevesebb, mint az idei előirányzat.
Az Alkotmánybíróság 2009 december 7-8-i teljes ülésének napirendje
Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői teljes ülésén foglalkozik a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 80. § (2) bekezdésének alkotmányosságával.
Határozattervezet készült a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 14. § (2) bekezdésének alkotmányosságával összefüggésben.
Megvitatják azt a határozattervezetet, amely a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát veszi górcső alá.
Másodszor veszik napirendre a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 4-10. pontja alkotmányellenességének vizsgálata („Robin Hood-adó") tárgyában készült határozattervezetet.
Megtárgyalják a Legfelsőbb Bíróság Kvk. III.37.477/2007/7. sz. végzésének alkotmányosságát elemző határozattervezetet.
Szó lesz a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 75. § (1)-(2) és (5)-(8) bekezdésenek alkotmányosságáról.
Megtámadták az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvénynek az előzetes normakontrollra és a privilegizált indítványozói körre vonatkozó egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.
Kedden az alkotmánybírák folytatják a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek a családi pótlék adómentességét szabályozó rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát.
Megbeszélik a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet (XI. 24.) egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát. Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet a három alkotmánybíró együttes javaslatára tárgyalja a teljes ülés.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés nem alkotott törvényt a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról.
Megvizsgálják a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.
Napirendre veszik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (4) bekezdésének alkotmányosságát elemző határozattervezetet.
Egy indítványozó a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény építményadót és telekadót szabályozó egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát kérdőjelezte meg.
A keddi teljes ülés végén négy végzéstervezetről is tárgyalnak.
