Nem az Alkotmánybíróságot, hanem a nemzetközi egyezményt megsértő magyar államot marasztalta el a Társaság a Szabadságjogokért panaszának helyt adva az Emberi Jogok Európai Bírósága – nyilatkozta Paczolay Péter.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azért fordult a strasbourgi bírói fórumhoz, mert a Taláros Testülettel szemben a Fővárosi Bíróság, majd a Fővárosi Ítélőtábla előtt is pert veszített. A TASZ szerette volna elérni, hogy megkapja az Alkotmánybíróságtól Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő és két társa beadványát, amelyben a Büntető törvénykönyv egyik módosításának utólagos normakontrollját kérték 2003 márciusában, s ezzel életben tartották a kábítószerrel kapcsolatos, szigorú büntetőjogi rendelkezéseket. Strasbourg elmarasztalta a magyar államot, s – egy, a HVG-ben megjelent cikk szerint – cenzúrával vádolta meg az Alkotmánybíróságot.

Mi következik az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéséből? Paczolay Péter szerint közvetlenül csak az a megállapítás, hogy a magyar állam megsértette a nemzetközi egyezményt. A TASZ kártérítésre vonatkozó keresetét elutasította a bíróság. Strasbourg a magyar bíróságok döntéseit nem vizsgálhatja felül - mutatott rá az Alkotmánybíróság elnöke -, tehát amíg a hazai szabályozás nem változik, az továbbra is mérvadó! Strasbourg jogalkotási kötelezettséget sem írhat elő, így a törvényhozás belátásán múlik, kíván-e módosítani a szabályozáson!

Paczolay üdvözölte a strasbourgi döntés filozófiáját, „a közérdek, az adatok nyilvánossága terén most előremutató döntés született”, történelmi jelentőségűnek minősíteni viszont túlzásnak tartja. Ám sajnálta, hogy az ítélet nem tartalmaz jogi érvelést a másik érintett alapjog, a személyes adatok védelmének hazai szabályozását illetően, már csak ezért is, mert a részletesebb indokolás iránymutatóbb lett volna. Emlékeztetett arra, hogy többször bírálta a strasbourgi bírói fórumot, mert az általa alkalmazott „konszenzus elv”, a legkisebb közös nevezőre hivatkozva, sokszor alacsonyabb szinten húzza meg a jogvédelmi mércét, mint a nemzeti alkotmánybíróságok. Nálunk - mondotta - a határozat nyílt kapukat dönget. A strasbourgi ügyben nem érintett problémákat is szeretnénk megnyugtatóan rendezni. Arra a felvetésre, hogy strasbourgi bíróság lényegében cenzúrának minősítette az Alkotmánybíróság 2004-es eljárását, megjegyezte: hiányolja az ítéletből a cenzúra fogalmának kifejtését.

Arra a kérdésre, hogy nem lett volna egyszerűbb kiadni a jogvédőknek Hende Csaba indítványát, azt válaszolta: de igen, csak hogy a politikus nem egyedül, hanem két magánszeméllyel együtt tette meg indítványát.  De! - tette hozzá. - Az Alkotmánybíróság már kialakította azt a gyakorlatot, hogy a nyilvános vita kibontakozása érdekében az indítványok tartalmi összefoglalója évek óta elérhető legyen a testület honlapján.

Az MDF 2007. május 3-án parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Centrum Parkoló Kft. ügyében.  A javaslat idő előtt elhunyt, mondván: a Házszabály alapján nincs lehetőség az önkormányzatok vizsgálatára. A viták során, elbizonytalanodván, az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2007 júniusában állásfoglalást kért az Alkotmánybíróságtól.

A Taláros Testület május 4-án hozott határozatában megállapította: az Alkotmány 21. § (2) bekezdés második fordulata felhatalmazza az Országgyűlést, hogy a parlamenti nyilvánosságot igénylő közügyek vizsgálatára ideiglenes országgyűlési bizottságot hozzon létre. Az Alkotmány e rendelkezése alapján a bizottság a parlamenti ellenőrzés szerve, amely az Országgyűlés felhatalmazása alapján vizsgálatot (tényfeltárást, ellenőrzést) végez, és megállapításait az Országgyűlés elé terjeszti. A bizottság jelentése a vizsgált közügy nyilvános parlamenti megvitatását eredményezi, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, jogsértések megszüntetésére azonban az Országgyűlés is csak az Alkotmányban szabályozott hatásköre keretei között intézkedhet.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alkotmány IX. fejezetében meghatározott, a helyi önkormányzatok jogállását szabályozó rendelkezések nem korlátozzák az Országgyűlés Alkotmány 21. § (2) bekezdésének második fordulatában szabályozott hatáskörét. Nincs az Alkotmány rendelkezéseiből folyó akadálya annak, hogy az Országgyűlés, ha úgy ítéli meg, hogy az parlamenti nyilvánosságot igényel, helyi közügyek körébe tartozó feladatok ellátásának vizsgálatára az Alkotmány 21. § (2) bekezdése alapján bizottságot hozzon létre.

A Testület szerint a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó helyi közügy vizsgálatára kiküldött bizottság tevékenysége a helyi önkormányzatok Alkotmányban biztosított autonómiáját nem korlátozza. A bizottság jelentése ebben az esetben is a vizsgált helyi közügy parlamenti megvitatását eredményezi, annak alapján – a törvényalkotáson kívül – az Országgyűlés sem hozhat az önkormányzatokra kötelező, azok döntési szabadságát korlátozó döntéseket.

Szép hazánk nem milliomos polgárainak többségét is meglepve, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt indítványozta az Alkotmánybíróságnál, hogy állapítsa meg: a vagyonosodási vizsgálatok jogszabályi alapja ellentétes a jogállamiság elvével, az abból fakadó jogbiztonság, valamint a tisztességes eljárás követelményével, és a jogorvoslathoz való joggal. Szabó Máté országgyűlési biztos 2009 januárjában kezdeményezte a Pénzügyminiszternél és az APEH elnökénél a vagyonosodási vizsgálatok szabályozásának és adóhatóság gyakorlatának a felülvizsgálatát. A Pénzügyminiszter és az APEH elnöke az ombudsmani kezdeményezésekkel nem értett egyet, indokaikkal azóta sem tud azonosulni. Továbbra is fenntartja, hogy az adóhiány tényét és összegét az adóhatóságnak kell bizonyítania. Vagyonosodási vizsgálat esetén pedig - noha a bizonyítási teher megfordul - az adóhatóság feladata marad annak bizonyítása, hogy a becslés feltétele fennáll, tehát, hogy az adózó bevallott illetve adómentes jövedelmei nem fedezik a kiadásait.

A jövedelmek és a kiadások összegszerűségét az adóhatóság köteles bizonyítani, a biztos álláspontja szerint a kiadásokról az adózó nem kötelezhető nyilatkozattételre.

A szabályozásról, valamint az adóhatóság azon alapuló gyakorlatáról megállapítható, hogy az APEH olyan „kötelezettségek" ellenőrzésére kapott felhatalmazást, amelyek egyáltalán nem terhelik az ellenőrzés alá vont magánszemély adózót. Ilyen például a kiadásokkal kapcsolatos dokumentumok megőrzése, vagy a készpénzes fizetések, a fizetés tényének bizonylatolása, vagy az elévült adóévek bevételeire vonatkozó dokumentumok határidőn túli megőrzése. Ez az ellenőrzési felhatalmazás – és általa az adóhiány megállapításának lehetősége – valamint a bizonyítási kötelezettség megfordulása együttesen azt eredményezi, hogy az érintett magánszemélyek kénytelenek, de ugyanakkor gyakran képtelenek a valós helyzet bizonyítására. Az ilyen jellegű adóhatósági elvárás nem egyeztethető össze a jogbiztonság és a tisztességes eljárás követelményével. Ennek következtében nagy eséllyel megtörténhet, hogy meg nem szerzett, esetenként nem is létező, csak vélelmezett jövedelem is adóztatás alá kerül, ami nem egyeztethető össze az alkotmánossági követelményekkel, különösen a jogbiztonság elvével.

A Pénzügyminisztertől és az APEH elnökétől kapott válaszok, az azokban foglalt válaszok alapján indítványozta az ombudsman az adóhatósági eljárások alkotmányosságának biztosítása érdekében az Alkotmánybíróságnál „a vonatkozó szabályozás” megsemmisítését.

Alkotmánysértő rendelkezések a távoltartási törvényben

A távolságtartás jogintézményéről szóló többszörösen módosított törvényt december 15-én fogadta el Országgyűlés. Az SZDSZ színeiben Sándor Klára és Magyar Bálint, Kóka János, Gusztos Péter, Hankó Faragó Miklós és Geberle Erzsébet nyújtottak be.  A törvényt Sólyom László még januárban, aláírás előtt küldte meg előzetes normakontroll céljából az Alkotmánybírósághoz. A köztársasági elnök azt kifogásolta, hogy a törvény részben értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan, részben pedig aránytalanul korlátozza a tartózkodási hely szabad megválasztását.

Az Alkotmánybíróság szerint a családon belüli erőszak felszámolása érdekében alkotmányossági szempontból elfogadható lehet a távoltartás jogintézményének a büntetőjog körén kívül történő bevezetése. E körben a távoltartás alkalmazását szükségessé teheti az áldozatok testi-lelki épségének, méltóságának védelme. A törvény értelmében a bántalmazót ideiglenes megelőző távoltartás címén a rendőrség 72 órára, illetve megelőző távoltartás során a bíróság 30 napra az ingatlan elhagyására kötelezheti.

A Taláros Testület ugyanakkor azt is megállapította, hogy a távoltartás alapjogokat – az érintett személyi szabadságát, mozgás és tartózkodási hely megválasztásának szabadságát –, korlátozza, ezért a jogintézmény bevezetéséhez garanciális szabályok egyidejű megléte szükséges. Az előzetes normakontrollra megküldött törvény az erőszak fogalmát oly módon határozta meg, hogy az abban foglalt magatartások egy részével nincs arányban a törvény által lehetővé tett rendőrségi és bírósági fellépés, (például méltóságot vagy szexuális önrendelkezést sért – mulasztás esetén).  Az alapjog korlátozásra irányuló részben tág, részben értelmezhetetlen norma elfogadhatatlan.

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet állapított meg a törvény hozzátartozó fogalma tekintetében is. A törvény hozzátartozónak minősíti az együttélés nélkül bensőséges kapcsolatban álló személyt e kapcsolat fennállása alatt és után is, s ezzel az alapjog-korlátozás lehetőségét (a saját lakástól való távoltartást) aránytalanul szélesre tárta, lehetőséget teremtve a visszaélésszer; alkalmazásra. A Testület ebben a döntésében is hangsúlyozta: az alapjogokat korlátozó normák esetén a korlátozás alapjául szolgáló magatartások pontos leírása, a norma tartalmi egyértelműsége nemcsak a jogbiztonságból, hanem az alapjogok korlátozására irányadó alkotmányi rendelkezésből is következik.

A határozathoz Bragyova András és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Kedvezményes ingatlanbérlet pártoknak?

Alkotmánybírósághoz fordul a Lehet Más a Politika (LMP) is. A párt azt az egri rendeletet kifogásolja, amely lehetővé teszi a pártoknak, hogy kedvezményes áron béreljenek önkormányzati ingatlanokat.  Az LMP az alkotmánybírósági határozatok alapján úgy véli, hogy az ilyen helyi rendeletek egyszerre sértik az alkotmányban megfogalmazott általános jogegyenlőségi elvet és veszélyeztetik a többpártrendszeri demokrácia megújulását.

Az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva állítják: a pártok hatalmas összegeket spórolnak azzal, hogy a helyi önkormányzatoktól jóval a piaci ár alatt bérelhetnek ingatlanokat annak ellenére, hogy ezt egy 2002-es alkotmánybírósági határozat megtiltotta. Közleményükben hangsúlyozzák:  „A pártok költségvetési támogatásának ma is létezik számos alkotmányos formája. Az LMP ezért arra kéri a pártokat és az önkormányzatokat, hogy ne vegyenek el többet kifogásolható módszerekkel a közösből. Egyúttal felszólítjuk az Országgyűlést, hogy az eddig tudatosan rendezetlenül hagyott pártfinanszírozási környezet rendbetételével vessen véget a törvényes kereteken kívüli módszerek széleskörű használatának. Az LMP nem fogja tétlenül nézni a politikai elit nyílt színi jogsértéseit: első lépésben a sajtóhírekben megnevezett Eger vonatkozó helyi rendeletét támadja meg az Alkotmánybíróságon. Az LMP az alkotmánybírósági határozatok alapján úgy véli, hogy az ilyen helyi rendeletek egyszerre sértik az Alkotmányban megfogalmazott
általános jogegyenlőségi elvet és veszélyeztetik a többpártrendszeri demokrácia megújulását.

Ha a közeljövőben nem történik alapvető változás a kérdésben, akkor az LMP az összes vonatkozó helyi rendelettel Alkotmánybírósághoz fordul. Ha pedig valahol helyi rendelet híján kedveznek a pártoknak, akkor ott büntető-feljelentést teszünk!"

Életveszélyesen megfenyegették a Somogy megyei Gadács polgármesterét!

Az előzmény: a gadácsi képviselő-testület rendelete szerint rendkívüli segély csak annak jár, aki nem iszik, nem dohányzik, nem játékgépezik és rendben tartja a kertjét. Egy elutasított kérelmező bírósághoz fordult, az ügyet tárgyaló bíró pedig az Alkotmánybírósághoz.  A Taláros Testület alkotmányellenesnek ítélte az önkormányzat rendeletét, hangsúlyozván: a segélyezésnél csak a rászorultságot lehet vizsgálni, egyéb életkörülményeket nem.

A határozatot követően a falu polgármesterét és családját telefonon életveszélyesen megfenyegették. „Nem mutatkozott be az illető, csak elkezdett trágár szavakkal illetni. Megfenyegették a családomat, a kocsimat összetörik, meg kiszurkálják megint a gumikat, ami egyszer állítólag már ki lett szúrva, csak én egy sima defektnek gondoltam” - nyilatkozta Szabó László Gadács független polgármestere.  A polgármester a fenyegető telefon miatt feljelentést tett, a rendőrség pedig elrendelte a nyomozást.

A hivatal egyébként a közeljövőben módosítja a rendeletet, elképzelhetőnek tartják, hogy ezután rendkívüli segélyként nem pénzt, hanem tartós élelmiszert adnak a rászorulóknak. A helyiek többsége ugyanis továbbra is úgy véli: aki kertét sem művelve, italra és szerencsejátékra költi a segélyt, az nem érdemli meg a pénzt.  

Az Alkotmánybíróság május 11-12-i teljes ülésének napirendje

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a választás napján nem a lakó, illetve bejelentett tartózkodási helyén tartózkodó, az Alkotmány alapján választójogosultsággal rendelkező állampolgárok számára az önkormányzati képviselők választásán aktív választójoguk gyakorlásának módját és garanciáit szabályozzák.

Napirendre kerül az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 47. §-a, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 110. §-a, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 107. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Egy indítványozó a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 29. § (1) és (3) bekezdésének normakontrollját kezdeményezte.

Megtámadták a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér l szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésének, valamint 37. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Megtárgyalják azt a határozattervezetet, amely a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossága kapcsán készült.

Szó lesz a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát vizsgáló határozattervezetről.

Megkérd jelezték a katasztrófavédelemmel összefügg egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi XCVI. törvény egészének, illetőleg 3., 4., 6., 13. és 14. §-ának alkotmányosságát.

Megvitatják a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86. § e) pontja alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezetet.

Kedden harmadszor kerül napirendre a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (3) bekezdésének, valamint a 21/A. § (5) bekezdésének alkotmányossági vizsgálata. Az indítványozó szerint alkotmányossági aggályok merülnek fel a jármű üzembentartójának objektív felelősségével összefüggésben.

Megvizsgálják az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 11. § a) pontjának alkotmányosságágát.

Másodszor veszik napirendre a Legfelsőbb Bíróság elnökének az Alkotmány értelmezésére vonatkozó indítványát.

Szóba kerül a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. § (3)-(6) bekezdéseinek alkotmányosságát megkérd jelez indítvány.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdését veszi górcső alá.

Indítvány érkezett a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontjának alkotmányosságával összefüggésben.

A keddi teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.