Elutasította az Alkotmánybíróság a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 86. § (1) bekezdése és 131. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó indítványt. Az indítványozó szerint a jogorvoslathoz való jogtól fosztja meg az érintetteket a szóban forgó paragrafusok azáltal, hogy kizárják a jogorvoslatot, ha az eljárást becsületsértési ügyben azért szüntetik meg, mert a sértett nem jelent meg a meghallgatáson és távolmaradását alapos okkal nem mentette ki, vagy azért nem volt idézhető, mert lakcímváltozását nem jelentette be, illetve magánindítványát visszavonta. Az Alkotmánybíróság megállapította: becsületsértési ügyekben a sértettnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a szabálysértési eljárás megszüntetésére okot adó körülmények fennállását vitassa. [Például, hogy az általa benyújtott igazolással, adott esetben a postai kézbesítéssel kapcsolatban érvelhessen az eljárást megszüntető döntéssel szemben, vagy éppen azt kifogásolhassa, hogy beadványát a hatóság - tévesen - a magánindítvány visszavonásaként értelmezte.] Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 86. § (1) bekezdése és 131. § (1) bekezdésének értelmezése összhangban van az Alkotmány 57. § (5) bekezdésével. Becsületsértési ügyekben a sértett panasszal élhet a szabálysértési hatóságnak az eljárást megszüntető határozatfal szemben. (A határozat teljes szövege)

+

A gyógyszerellátás törvényi szabályozásával összefüggő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványról döntött az Alkotmánybíróság. Az indítványozó a jogállamiság és a jogbiztonság elve alapján kérte megállapítani azt, hogy a konkrétan megnevezett gyógyszer biztosítása a jogalkotó feladata, amelynek elmulasztása alkotmányellenességhez vezet. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos elve önmagában véve konkrét gyógyszerek rendelésére, illetve bizonyos gyógyszerek biztosítására vonatkozó szabályozási kötelezettséget nem teremt, ezért a gyógyszerellátás törvényi szabályozásával összefüggő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította. (A határozat teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság mérlegelte a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó szerint alkotmányellenes a pótmagánvád intézménye és a pótmagánvádló ügyvéd általi képviselete. Az Alkotmánybíróság több határozatában is rámutatott, hogy az Alkotmányból nem vezethető le az állami büntető igény bíróság előtti képviseletének közvádlói monopóliuma. Az alaptörvény nem korlátozza a törvényhozót abban, hogy az állam büntető igényének bíróság előtti képviseletét átengedje a büntetőeljárásban sértetti pozícióban lévő személynek magánvádlóként, illetve a közvádas eljárásokban pótmagánvádlóként, ezért elutasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. (A határozat teljes szövege)

+

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény egésze, illetve egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kérte az indítványozó. Alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában már korábban is hozott határozatot a Taláros Testület (658/B/2007. AB) és megalapozatlannak minősítette az indítványokat. Mivel a mostani indítvány is lényegében véve azonos érvelésre épült, ezért beadványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. (A határozat teljes szövege)

+

Lezárult a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény és a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését szorgalmazó indítvány sorsa. Az Alkotmánybíróság megállapította: a támadott jogszabályokat a jogalkotó időközben hatályon kívül helyezte, megszüntetve ezzel az alkotmányellenességük megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást. (A határozat teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság elutasította a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdése - „amely tartalmazza a nyilatkozó nevét" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat is. A határozat indokolása szerint a törvény támadott rendelkezése egy nyilatkozat elemeit határozza meg. Ez nem hozható alkotmányjogilag értékelhető kapcsolatba az Alkotmány véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó alkotmányi rendelkezésével. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint az alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. (A határozat teljes szövege)

Célkeresztben a „vis maior"

Megtámadták az Alkotmánybíróság előtt az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény tavaly év végi parlamenti módosítását, amely elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén mentesíti a termelőket a szerződéses terményszállítási kötelezettségek teljesítése és szankcionálása alól. [A parlament - Font Sándor, Jakab István (Fidesz) és Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) képviselő javaslatára fogadta el azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy a termelőknek vis maior esetén ne kelljen maradéktalanul teljesíteniük a terményértékesítési megállapodásaikat. Ennek érdekében a jogszabályi változtatások semmisnek minősítik az olyan szerződéses kikötéseket, amelyek kötbér fizetésére vagy fedezetvásárlásokra kényszerítik a gazdálkodókat, ha terményeiket önhibájukon kívül (árvíz, belvíz stb.) nem tudják leszállítani. A törvénymódosítás azt is előírja, hogy e rendelkezéseket a korábban kötött, de még nem teljesített szerződésekre is alkalmazni kell.]

Az indítványozó szerint a törvénymódosítás kifejezetten hátrányos a felvásárlókra, a feldolgozókra, kereskedőkre nézve, sérti a jogbiztonságot és a szerződéses szabadságot, emellett pedig ellehetetlenítheti a gabonatőzsdét, az ágazati banki finanszírozást és a termelési integrációkat. A beadvány a törvény alkotmányellenességének soron kívüli, utólagos vizsgálatát kéri. Sereg András a Taláros Testület szóvivője tájékoztatása szerint az alkotmánybírósági eljárás már megkezdődött, de a folyamatban lévő kétezer alkotmánybírósági ügy miatt kérdéses, hogy mikor kerülhet napirendre.

Lőállásban a Népszabadság is

A Népszabadság főszerkesztője Vörös T. Károly, és Kelen Károly, a Népszabadság dolgozói egyesületének elnöke is benyújtotta a héten az Alkotmánybírósághoz az új médiaszabályozást 16 ponton támadó indítványát. Beadványuk a törvény írott sajtóra kiterjedő személyi hatályára, a sajtótermékek bizonytalan törvényi definíciójára, a médiahatósági hatáskörök, eljárási jogosultságok és bírságok alkotmányellenességére hivatkozik, mivel ezek szerintük együttesen alkalmasak a sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogának szükségtelen és aránytalan korlátozására. Az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezésnek tartják a média- és hírközlési biztos hatáskörét is, lévén a biztos eljárása során nem jogsértéseket, hanem csupán érdeksérelmeket vizsgálhat. Ez a Népszabadság szerint nyilvánvalóan ellentétes a jogállamiság alkotmányos alapelvével, mert jogszerű magatartás miatt helyez kilátásba kvázi hatósági eljárást. Sérelmezik továbbá, hogy a médiatörvény kihirdetése és hatálybalépése között kirívóan rövid idő, egyetlen nap telt el, így a törvény hatályba léptető rendelkezése ellentétes a jogállamiság alkotmányos alapelvével, nem biztosít elegendő felkészülési időt, írta a napilap, amely egy teljes oldalon közölte a beadványát. 

Lázadni készülnek a rendőrszakszervezetek

Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a rendőrszakszervezetek, ha az Országgyűlés megszavazza a Balsai Istvánnak a 2006. őszi tömegoszlatások miatt benyújtott „semmisségi" törvényjavaslatát - jelentette be Pongó Géza. A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára szerint a rendőrök szavahihetőségét és az igazságszolgáltatás működésének hitelességét alapjaiban ingatná meg a tervezet elfogadása, olyan alkotmányos alapelveket sért, mint a bírói függetlenség elve, az egyenlő elbánás elve, a jogbiztonság és az emberi méltóság. (A szóban forgó törvényjavaslatot február 2.-án nyújtotta be az Országgyűlésnek a Fidesz képviselője. Sérelmezett paragrafusa: „A 2006. szeptember 18. és október 24. között, a Magyar Köztársaság területén, a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetőleg rendőri tanúvallomás képezte." (Teljes egészében: PDF.)

Az Alkotmánybíróság  február 14-15-i teljes ülésének napirendje

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény 9. § (6) bekezdése, 10. § (2) bekezdése, 11. § (2) bekezdése, 14. § (2) bekezdése, valamint a 16. § (1), (2) és (5) bekezdései, továbbá a 18. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A kormánytisztviselők jogállásról szóló 2010. évi LVIII. törvény alkotmányosságának vizsgálatára irányuló indítványok elbírálása tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 67. § (2) bekezdése és 340. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a felek személyében történő változásra és az eljárás félbeszakadására irányadó rendelkezése, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénynek a perfeljegyzésre vonatkozó szabályai tekintetében.

Az Országos Választási Bizottság 15/2010. (I. 14.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.