Több mint két évtizedes politikusi múltjára alapozva Balsai István alkotmánybíró nem tartja problémának, ha egy-egy határozat kapcsán nem alakul ki konszenzus a Taláros Testületben. A különvélemények ékesen jelzik ezt. Vallott erről is, midőn félreérthetetlen kérdésekkel találta szembe magát.

– Mennyire tudta megszokni húsz év aktív politizálás után, hogy másképp nézzen egy törvényre, mint azelőtt?

– Elkerülném a nagy szavakat, de azt kell mondjam, hogy a hazámat szolgáltam akkor is, és most is ezt teszem. A parlamenti munkám majdnem szigorúan csak az Alkotmányhoz, illetve az alkotmányos törvényekhez fűződött, akár igazságügy-miniszterként, akár az alkotmányügyi bizottság elnökeként, de már a rendszerváltozást megelőző tárgyalásokon is ez volt a helyzet. Azelőtt az alkotmányt alakítottam, most magyarázom. Ami az alkotmányozás területén az elmúlt huszonkét évben történt, abban részem volt. Hozzáteszem, az összes alkotmánybíró jelölésében és megválasztásban részt vettem. Természetesen – mivel a politikai életből érkeztem – számolnom kellett kritikával, de ez alatt nem az Alkotmánybíróságot értem. Néhány hét alatt megszoktam, hogy az Alkotmánybíróságon más fajta munkát kell végezni más tempóban.

– A tapasztalatok szerint a megválasztott alkotmánybírák az őket jelölő oldallal szemben inkább kritikusak, de semmiképp sem lojálisak. Ez önnel is így van?

– Mindenkit a parlament választ meg, és senki sincs lekötelezve egyik oldalnak sem. Természetesen mindenkinek ismert a hovatartozása, nálam különösen az volt. De egyáltalán nem tapasztalom azt, hogy valaki szándékosan kompenzálni akarna.

– Félre kell vagy lehet tenni az értékrendet, világnézetet is?

– Nem kell félretenni. Nyilván különböző világnézetű emberek vannak a bíróságon, de ez nem okoz problémát.

– Az elmúlt évben több fontos alkotmánybírósági határozathoz is különvéleményt fűzött. Melyik volt ezek közül a legfontosabb?

– A közvélemény előtt is ismert, hogy a bírói nyugdíjakkal kapcsolatos nyári döntésünknél patthelyzet alakult ki: heten-heten voltunk más véleményen, így az elnök szavazata döntött. A különvélemény egy természetes dolog, nincsen konszenzuskényszer, nem válik kétpólusúvá a testület a különvéleményektől. A parlament is olyan testület, ahol a többség szavazata dönt.

– Paczolay Péter, az AB elnöke egy korábbi interjúban bírálta a kormánytöbbséget, amiért több esetben is az alaptörvény módosításával írt felül egy alkotmánybírósági határozatot. Mi a véleménye erről?

– El kell kerülni, hogy az Alkotmánybíróság versenyezzen az Országgyűléssel, mivel egyetlen intézmény sem független a társadalomtól.
A parlament mint törvényhozó hatalom azonban mindig ura az ügynek.

– Milyen változást hozott az új alaptörvény az Alkotmánybíróság életében?

– Az új alaptörvényt együtt kell kezelni az AB jogállását és hatáskörét rendező új jogszabályokkal. Ez új jogosítványokat adott a kezünkbe, és az alaptörvény léte is természetesen egészen más dimenzióba helyezte a munkánkat.
A legfontosabb hatáskörváltozás az alkotmányjogi panasz elbírálása, amely feladataink zömét teszi ki. A normakontroll csökkenőben van, helyét az élő jog alapján folytatott alkotmánybíráskodás veszi át. Az alkotmányjogi panaszokat nem a teljes ülésen tárgyaljuk meg, hanem három, egyenként öttagú tanácsban. Így gyorsabban tudjuk feldolgozni az ügyeket.

– Közben megszűnt az actio popularis, hogy az állampolgárok bármilyen panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak.

– Sok problémát okoztak a szükséges krité­riumokat nélkülöző beadványok, ezeket szerintem senki nem szerette az intézményen belül. Ezres nagyságrendű hátralék alakult ki ezekben az ügyekben. Most ezt a lehetőséget felváltotta az alkotmányjogi panasz, amelyre át lehetett formálni a korábbi beadványokat. Lehetőség az is, hogy az ombudsmanon keresztül jusson el hozzánk utólagos normakontrol. Az új rendszerrel tehát nem csökken az állampolgárok Alkotmánybírósághoz való fordulásának lehetősége.

– Változott a beadványok „minősége” abból a szempontból, hogy formailag, tartalmilag megfelelnek a követelményeknek?

– Igen, de van egy ellentétes következmény, mégpedig az, hogy egy már elvesztett ügyben az ügyvéd azt mondja, nem baj, megyünk a Donáti utcába. Egyfajta ügyvédi praxis is épült arra, hogy ha minden jogorvoslatot kimerítettek, akkor rábírják az ügyfeleket az alkotmányjogi panaszra.

– A kormány jelezte, hogy az előzetes regisztrációt is tartalmazó választási eljárási törvény kapcsán előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Egyetért ezzel?

– Megválasztásom óta nem volt arra példa, hogy a Ház küldjön ide előzetes normakontrollra egy olyan törvényt, amelyet már megalkottak, de az Alkotmánybírósággal is meg akarják vizsgáltatni. Nem kifogásolható, hogy egy ennyire új helyzetben ezt kezdeményezzék, hiszen a parlament létszáma a felére csökken, a határon túli magyarok is választhatnak, új választókerületek alakultak ki, és egyfordulós lesz a választás. Annyira más dimenzióba kerül az egész választás, ami indokolja az AB kontrollját. Ismerem a tervezetet, de nyilván nem mondhatok véleményt. Ha hozzánk fordul a parlament, harminc napon belül döntést kell hoznunk róla. Az új rendszerrel nem csökken az állampolgárok Alkotmánybírósághoz való fordulásának lehetősége.

Biszku-ügy: újra tárgyalják?

Értesüléseink szerint, az Alkotmánybíróság újra tárgyalja azt a bírói indítványt, amelyet a Biszku Béla ellen indult büntetőperben nyújtottak be. A volt belügyminiszter ellen két éve a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt emelt vádat az ügyészség. A vádirat szerint televíziós műsorban, nagy nyilvánosság előtt, ellenforradalomnak nevezte 1956-ot, és azt állította, hogy a megtorlások idején a büntetőeljárásokba nem avatkozott be. A volt belügyminiszter ellen, a Jobbik tett feljelentést, a salgótarjáni és a Nyugati téri sortüzekben felbujtóként, több emberen elkövetett, felbujtóként szándékos emberölés, súlyos testi sértés, kényszervallatás és jogellenes fogva tartás, elkövetőként pedig bűnpártolás, hűtlenség és felségsértés – jelenleg hazaárulás – bűncselekményének alapos gyanúja miatt. A büntetőpert az eljáró bíró felfüggesztette. A törvény szerint erre akkor van lehetősége az eljáró bíróságnak, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelyet alkotmányellenesnek ítél.

Előzetes normakontroll a választási eljárási törvényről?

A Fidesz-KDNP támogatja előzetes alkotmánybírósági normakontroll kérését a választási eljárásról szóló törvényről – közölte az alkotmányügyi bizottság ülésén Gulyás Gergely, a törvényjavaslatot más kormánypárti képviselőkkel együtt jegyző fideszes honatya: „Igen, kérni fogunk előzetes normakontrollt, legalábbis ez a terv!” Ha megtörténik, hogy az Országgyűlés többségi döntéssel elfogadandó törvényjavaslatot előzetes normakontrollra elküldi az Alkotmánybíróságnak, a Taláros Testületnek 30 nap alatt kell róla állást foglalnia.

Úsznak az árban…

Változatlanul nem fenyegeti munkanélküliség a Taláros Testületet. Küzdenek változatlanul több száz, „menetrendszerűen” érkező beadvánnyal. Íme, legfrissebb döntések és a legközelebbi ülésen tárgyalandó panaszok serege.

Legfrissebb döntések

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 60. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó alkotmányjogi panaszát a törvényben meghatározott határidőn túl nyújtotta be. A végzéshez Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt csatolt. (2012.09.25: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2949/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 206. § (1), (3)—(5) bekezdése, valamint a 206/A. § (3) és (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alapján elutasította. Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 206. § (1), (3)–(5) bekezdése, valamint a 206/A. § (3) és (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására vonatkozó bírói kezdeményezést az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdése és XV. cikk (1) bekezdése alapján visszautasította. (2012.09.26: AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról illetve bírói kezdeményezés visszautasításáról (III/1174/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 71. § (1) és (3) bekezdése, 151. § (2) bekezdése, 178/A. § (1) bekezdése, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 83. § (1) bekezdés c) pontja, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 65. § (3) és (7) bekezdése, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. § (1) bekezdése, valamint 159/A. § (1)-(3) bekezdése, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47. § (1) és (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (2012.09.26: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2704/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 54. § (1) bekezdés a) pontja mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (2012.09.26: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2678/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.670/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (2012.09.26: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3261/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a helyi adókról szóló 58/2002. (XII. 27.) számú rendelete 17. § (2) bekezdése, és Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 41/2011. (XII. 20.) számú rendelete 9. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (2012.09.25: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3172/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a népi kezdeményezésről szóló 32/2005. (IV.25.) OGY határozat, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 148. § (5) bekezdése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasította. (2012.09.25: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2668/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 100. § (3)-(4) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló, a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 8.Pkf.26.600/2009/7. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasította. (2012.09.25: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2667/2012.)

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének október 1-jei napirendje

– Az alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatos egyes általános eljárási kérdések áttekintése

– A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. számú és 27.Kpk.45.646/2012/3. számú végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata.

– A terrorizmust elhárító szerv titkos információgyűjtésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62. , 63. és 64. §-a és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a, valamint a 22/2012. (II. 16.) OBHE határozata alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje

 (Az 1. öttagú tanács tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

– A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 8.M.310/2011/5. számú jogerős ítéletével, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének KF1086-5/2012-4213. ügyiratszámú határozatával összefüggésben benyújtott, a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.)  SzCsM rendelet 17. § b) pontjának ba) pontja, továbbá a 17. § c) pontjának cc) alpontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 5.K.30.696/2009/5. ítéletével összefüggésben a külföldi helységnevek honosítási eljárásban való használatával kapcsolatos egyes jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 6.K. 33.936/2010. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény – 2009. január 1-jétől 2011. január 1-jéig hatályos – 21. § (4) bekezdésének második mondata, valamint a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet – 2010. április 1-jétől 2011. április 1-jéig hatályos – 9. § (4) bekezdés első mondata alaptörvény-ellenességének és megsemmisítésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 4.K.30.979/2006/12. ítéletével összefüggésben benyújtott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény – 2004. január 1. napjától 2011. november 29. napjáig hatályban volt – 33. § (2) bekezdés 23. pontja alkotmányellenességének és megsemmisítésének megállapítására, valamint alkalmazhatóságának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje

(A 2. öttagú tanács tagjai: Paczolay Péter tanácsvezető,  Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.)

– A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Hatósági Főosztályának B-344/2/2009. sorszámú határozatával összefüggésben benyújtott, Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat 23/1996. (XII.4.) rendelete 4. §-ának alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény egyes rendelkezéseinek (jogorvoslat határideje) vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. § (1) bekezdés második mondatának „a Magyar Honvédség (…tiszt)-je” szövegrésze és más rendelkezése vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény és más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény és más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 183. § (1) és (4) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadása tárgyában készült végzéstervezet.

– Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 45. § (1) bekezdése, 45/A. § (1) bekezdése és a 48. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 42. § (2) bekezdésének második mondata és más rendelkezései, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (15)-(1)) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A Fővárosi Törvényszék 49.Mf.632.380/2011/3. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 51.Mf.636.420/2011/4. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A Nógrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.774/2011/4. számú ítéletével összefüggésben, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény- ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A Nógrád Megyei Bíróság 15.Mf.20.793/2011/3. számú ítéletével összefüggésben, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– Az Alkotmánybíróság a 42/2008. (IV.17.) AB határozattal megsemmisített, a helyi önkormányzatok által 2004. évben jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről szóló 50/2006. (III. 14.) Korm. rendeletnek a Balassagyarmati Törvényszék előtt 10.K.21.198/2008. szám alatt folyamatban lévő perben történő alkalmazásának kizárására irányuló indítvány vizsgálata.

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje

(A 3. öttagú tanács tagjai: Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Szalay Péter.)

– A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 16. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 7. P. 88614/2012. szám alatt folyamatban lévő perhez kapcsolódóan, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. 102. § (1) bekezdése utolsó tagmondatának megsemmisítésére irányuló, bíró által az Abtv. 25. §-a alapján kezdeményezett egyedi normakontroll indítvány vizsgálata.

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény egésze, illetőleg 4. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (1) – (2), valamint (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (1) – (2), valamint (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.