Határozatot hozott az Alkotmánybíróság a kereskedelmi szólásszabadság és azon belül a dohányreklámok szabályozásáról. A Taláros Testület megállapította, hogy a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 27. §-a alkotmányellenes. Ez a rendelkezés feljogosította az eljáró hatóságot, illetve a bíróságot, hogy megtiltsa a még közzé nem tett reklám közzétételét, ha megállapítja, hogy a reklám – közzététele esetén – a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésbe ütközne. A Testület álláspontja szerint az előzetes ellenőrzés lehetősége – a szabályozás általános megfogalmazása miatt – a nyilvános közlések rendkívül széles körére vonatkozik. A sajtótermékben lévő reklámok közzétételének előzetes hatósági tiltása magának a sajtóterméknek a megjelenését is akadályozhatja időlegesen. A vizsgált szabály alapján bármilyen szabályszegés észlelése automatikusan a tiltás szankciójával jár. Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált szabályozás a véleményszabadság és azon belül a sajtószabadság aránytalan korlátozására ad módot. Ezért a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény 27. §-át megsemmisítette.

A Testület elutasította azokat az alkotmányjogi panaszokat és bírói kezdeményezéseket, amelyek a dohánytermékek reklámozásának – az előző reklámtörvényben megjelent – korlátozását kifogásolták. A határozat szerint az Alkotmányban elismert véleménynyilvánítási szabadság nem zárja ki, hogy a törvényhozó az üzleti célú, kereskedelmi kommunikációt korlátozza. Az információkat közlő kereskedelmi jogalanyoknak (jelen ügyben a dohánygyáraknak) nincs az egyéni autonómiából fakadó saját véleményük, és a közléssel nem a politikai közvélemény formálásához járulnak hozzá. Az indítványok olyan üzleti célú, fogyasztásra ösztönöző reklámtevékenység alkotmányos védelmét igényelték, amely nem nyújt többletinformációt a termékekről. Az Alkotmánybíróság figyelembe vette, hogy a fogyasztásra ösztönző reklám dohánytermékekre vonatkozott, amelyek egészségkárosító hatása miatt elfogadott a szigorúbb állami beavatkozás.

A határozat megsemmisítést kimondó rendelkezéséhez Bragyova András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balogh Elemér és Lenkovics Barnabás alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

+

Elsietett volt a szövetkezeti törvény (2006. évi X. törvény) módosítása, amelyet az is jelez, hogy Sólyom László köztársasági elnök a jogszabályt megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. (A módosítás megváltoztatná az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat, részben korlátozva a munkavállalók jogosultságait. A törvény visszamenőleges hatállyal, 2010. január 1-jén lépne hatályba.) A köztársasági elnök kifogásolta, hogy a törvénymódosítás megváltoztatná az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat, részben korlátozva ezzel a munkavállalók jogosultságait. Az államfő szerint alkotmányellenes a jogszabály visszamenőleges, 2010. január 1-jei hatálya is, mivel a munkaviszonyra vonatkozó szabályok visszamenőleges hatályú módosítása ellentétes a jogállamiság elvével.

+

Minden bizonnyal az alkotmánybíróság elé kerül a Btk. holokauszttagadásról szóló passzusa, annak ellenére, hogy a köztársasági elnök aláírta az erre vonatkozó jogszabályt. (Emlékezetes: a holokauszttagadást büntető törvényt Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje terjesztette be, és a szocialisták kezdeményezte név szerinti szavazáson nagy többséggel - 197 igen, 144 tartózkodás 1 nem mellett - el is fogadták azt február végén. A szabályozás értelmében akár három éves börtönbüntetéssel is sújtható, aki nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, meg nem történtnek, illetve jelentéktelen eseménynek nevezve azt.) Az MSZP és az MDF üdvözölte az államfő döntését. A Kereszténydemokrata Néppárt viszont úgy véli, egyoldalú a törvény, Sólyom László indoklásában „elég nagy jogi következetlenséget” vél felfedezni. A párt szóvivője (Halász Zsuzsa) szerint a holokauszt tagadásáról elfogadott törvény csak a fasizmus bűneit veszi górcső alá a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnöket nem. Ez így nem helyes, és ezt az államfőnek is figyelembe kellett volna vennie. A Fidesz tudomásul vette Sólyom László köztársasági elnök döntését. Répássy Róbert  ugyanakkor közölte, hogy ha az áprilisi választásokon többségbe kerülnek a parlamentben, az új Országgyűlés nem fog különbséget tenni a nácizmus és a kommunizmus áldozatai között.

Megkezdte az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló törvény vagyonosodási vizsgálatok szabályozásával kapcsolatos rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát is. A törvény kritikus pontja, hogy az elévülési időt megelőzően szerzett jövedelmet is igazolnia kell az adózónak, és az adóhatóság ezekre az adatokra is vizsgálatot végezhet. (Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kifogása a törvény rendelkezéseivel kapcsolatban az, hogy miután az adóhivatal becsléssel megállapította, hogy a magánszemélynek a vagyongyarapodása és az életvitele fedezetére milyen összegű jövedelemre volt szüksége, a bizonyítási teher megfordul. Ettől kezdve az adózón a sor, hogy igazolja, nem eltitkolt jövedelemből szerezte vagyonát és fedezte kiadásait.)

Ismét az Alkotmánybírósághoz fordul a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ); a gyógyászati segédeszközök forgalmazóit képviselő szervezet azt szeretné elérni, hogy emelhessék 2002 óta változatlan áraikat és térítési díjaikat – jelentette be Mezei Zoltán, a FESZ társelnöke. Beadványuk azt célozza, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a "biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól" szóló törvény egyik bekezdését. A FESZ azt kifogásolja, hogy a paragrafus értelmében a forgalmazók január elsejétől lényegében nem térhetnek el a 2002 óta változatlan áraktól és térítési díjaktól. Mezei Zoltán elmondta, a szabályozás ahhoz hasonló, mintha a BKV továbbra is csak a 2002 januárjában érvényben lévő 106 forintos árért értékesíthetné a vonaljegyeket. Hozzátette: 2002 és 2007 között ártárgyalás nem volt és új termékek sem jelentek meg a gyógyászati segédeszközök piacán, azóta pedig 300 ezer forintot kell befizetni az áremelési kérelem beadásához, illetve 700 ezer forintot a regisztrációs kérelemért. Mivel több mint háromezer tétel esetében változatlanul a 2002-es árak érvényesek, a forgalmazók a magas költségek miatt képtelenek árváltozást elérni - mondta Mezei Zoltán. A szövetség társelnöke arra is kitért, hogy a szabályozás az ellátás biztonságát veszélyezteti, miután számos eszközhöz lehetetlen a nyolc évvel ezelőtti beszerzési áron hozzájutni.

A FESZ legutóbb februárban fordult az Alkotmánybírósághoz, akkor a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó tájékoztatási tilalom feloldását kezdeményezve. Döntés még nem született.

Hátrányos az autósoknak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény áprilisban életbe lépő kiegészítése – állítja a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz), amely ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vitatott rendelkezés megsemmisítését. Áprilistól, amennyiben a biztosító úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve, illetve karosszériája annyira sérült, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közlekedésre, akkor azt műszaki vizsgálatra kell küldenie. A Mabisz  úgy véli: a törvény kiegészítése nemcsak nehezítést jelent, hanem jelentős anyagi terhet is róhat a balesetet szenvedett autósokra.

Az autós szakmai szervezetek szerint azonban közel sem a károsult ügyfeleket szolgálja a biztosítók lépése, és a felelősségi károk rendezésével kapcsolatos veszélyes jelenségekre is felhívták a figyelmet. Ha a vétlen károsult gépkocsijával balesetet szenved, a gépkocsi látható sérüléseiről jegyzőkönyv készül, melynek alapján a biztosító kiszámolja a kár nagyságát, ami a megbontást követően módosulhat a pótszemlén feltárt tételekkel, hiszen nem minden látszik kívülről. Az európai gyakorlat (Ausztria, Németország, Svájc) szerint a gépkocsit a kárkori értékének minimum 100 százalékáig, egyes országokban akár 130 százalékig lehet javíttatni. A magyarországi gyakorlat szerint a kárkori érték 50–70 százalékáig engedik javítani, e fölött a gépkocsit gazdasági totálkárosként kezelik, tehát vagy az ügyfél fizeti a többletet, vagy a gépkocsit árverésre bocsátják.

Alkotmánybírósághoz fordul Oláh Lajos, az MSZP hajdú-bihari elnöke Mikepércs "korlátozó önkormányzati rendelete miatt".  A szocialista politikusnak közleménye szerint a rendelet „súlyosan sérti a gyülekezéshez való jog szabad gyakorlását és a közterület-használat engedélyezése tekintetében hátrányos megkülönböztetésben részesíti a politikai pártok szervezeteit, így pedig sérülnek az Alkotmányban biztosított alapvető jogok". A közlemény emlékeztet rá, hogy Mikepércs polgármestere 1,5 millió forintot kért egy nőnapi szegfűosztásért a településen. Oláh Lajos szerint „a közterület igénybevételét a köz érdekében minden önkormányzat szabályozza, (...) azonban ezeknek a korlátozásoknak is figyelembe kell venni más alkotmányos alapjogokat, úgy mint a gyülekezési jog garantálását és az egyenlő elbánás elvét".

Tímár Zoltán Mikepércs polgármestere állítja: jogszerűen, az önkormányzat 2006-os közterület-foglalási rendeletének értelmében járt el. Tájékoztatása szerint egy négyzetméter területfoglalás 250 ezer forint a településen, a szocialisták öt személyre kérték az engedélyt, s ennek mértékében állapították meg a díjat.
 

Az Alkotmánybíróság (Ab) legközelebb március 22-én és 23-án tart teljes ülést. Az alkotmánybírák napirendre tűzik a PSZÁF-elnök rendelkezés-alkotási hatáskörének, a magánnyugdíjrendszer átalakításának, valamint a közoktatási törvény egyik rendelkezésének alkotmányosságát támadó államfői indítványokat. A testület folytatja a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló jogszabály vizsgálatát.

Az Ab március 22-i teljes ülésén foglalkozik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 10. § (3) bekezdésének alkotmányosságával.

Szó lesz a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (3) bekezdése a) és b) pontjainak alkotmányosságáról.

Ötödször lesz napirenden a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Harmadszor kerül a teljes ülés elé az egyes törvényeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelkezés-alkotási hatásköréhez kapcsolódó módosításáról szóló, az Országgyűlés 2009. november 23-i ülésnapján elfogadott törvény 1-5. §-ai, valamint a 6. § (3) bekezdés a), illetőleg c)-e) pontjai alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2009. december 14-én fordult az Alkotmánybírósághoz.

Megtámadták az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. egészének alkotmányosságát.

Megkérdőjelezték a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 402. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.

Megtárgyalják a sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (1) bekezdés első mondatának, 5. § (6) bekezdésének és 7. § (1) bekezdésének alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezetet.

Határozattervezet készült a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. évi törvény 75. §-a, valamint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Megvitatják a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (1) bekezdés d) pontjának alkotmányosságát.
 
Március 23-án harmadszor kerül napirendre a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján elfogadott törvény 4. §-ának alkotmányossági vizsgálata. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2010. január 4-én fordult az Alkotmánybírósághoz.

Először veszik napirendre a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló, az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2010. január 4-én fordult az Alkotmánybírósághoz.

Megvizsgálják a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 6. § (1) bekezdésének, valamint 7. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Szó lesz a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.170/2006/2. sz. végzésével kapcsolatosan benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. III. törvény 271. § (2) bekezdésének alkotmányosságával összefüggő határozattervezetről.

Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 332/2009. (VII. 22.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy az Alkotmánybíróságnak a hozzá érkező beadványokról 30 napon belül, soron kívüli eljárásban 3 napon belül kötelező legyen határozatot hozni.”

Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 374/2009. (IX. 3.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a Gyurka Tibor, a Nép Oldali Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a hitelszerződések bármely fél által történő utólagos módosítását?”

A keddi teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.