Kedden, nyilvános ülésen hirdeti ki az Alkotmánybírósága a rádiózásról és televíziózásról szóló 1966. évi I. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2008. december 8-i ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági felülvizsgálatával kapcsolatos határozatát, melyet az államfő 2008. december 29-én küldte el véleményezésre a Taláros Testületnek.

A törvény lehetőséget adna arra, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egymást követő több esetben is megújítsa a műsorszolgáltatási szerződést. Erre a digitális átállásig lenne lehetőség, azaz a tervek szerint televíziók esetében 2012-ig, rádiók esetében 2014-ig. A kérdés jelentőségét az adja, hogy a médiatörvény nem szabályozza: az első két – összesen 12 évnyi – műsorszolgáltatási ciklus után ismét újrázhatnak-e az adók, vagy pályázatot kell kiírni a frekvenciákra. Ez utóbbi folyamatot már elindította a médiahatóság. A Sláger és a Danubius rádió jogosultsága november közepén jár le.

Sólyom László köztársasági elnök indítványa szerint a médiatörvény módosítása háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélküli szerződésmegújítással szemben. Ez szerinte ellentétes az Alkotmánybíróságnak a sajtószabadsággal és az információszabadsággal kapcsolatban a rádiózás és televíziózás terén kezdettől fennálló gyakorlatával. A köztársasági elnök úgy látja, hogy a törvénymódosítás a jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben, ami szerinte sérti az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét is.

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a Munka törvénykönyve két olyan rendelkezését, amely a kölcsönzött munkaerőre vonatkozik. A bírák kimondták: a kölcsönvett dolgozókra is alkalmazni kell például a felmondási tilalmat.

Kölcsönzött dolgozókat 2001 óta lehet alkalmazni. Az őket foglalkoztató céggel van munkaviszonyuk, de valójában egy másik cégnél végeznek munkát. Akkor még csak néhány száz társaság foglalkozott ezzel, ma már százezerre tehető a számuk, s nem csak idénymunkára.

Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes, hogy rájuk nem vonatkozik a felmondási tilalom, ezért ezt a rendelkezést megsemmisítette. A Testület nem talált semmiféle alkotmányos indokot arra, hogy különbséget tegyen a rendes munkavállaló és a kölcsönbe vett munkavállaló között. Tehát a jövőben a kikölcsönzött dolgozónak sem lehet felmondani, ha beteg, vagy ha például lombikbébi-programban vesz részt, netán terhes. Azt a dolgozót, aki nyugdíj előtt áll, vagyis védett korban van, is csak különös indokkal lehet rendes felmondással elküldeni.

Alkotmányellenesnek bizonyult az a passzus is, amely szerint rendes foglalkoztatásban harminc nappal korábban kell tájékoztatni a dolgozót, ha szabadságra küldik, a kikölcsönzött dolgozót pedig csak három nappal előtte. Az alkotmánybírák szerint ezt sokkal differenciáltabban kellene megállapítani, hiszen a kölcsönzés időpontja is különböző.

Mégsem lehet népszavazást tartani arról, hogy csak gyógyszertárban árusíthassanak gyógyszert. Országos Választási Bizottság (OVB) még tavaly augusztusban döntött úgy, hogy aláírásgyűjtésre alkalmasnak tartja a kérdést. Az alkotmánybíróság azonban úgy ítélte meg, hogy ha egy ilyen népszavazás eredményes lenne, a parlamentnek a vállalkozásokat lényegesen korlátozó törvényt kellene hoznia, és ez az alaptörvénnyel ellentétes. Az alkotmánybíróság döntése után vizsgálta felül korábbi határozatát a választási bizottság. A testület most egyhangúan úgy döntött, nem hitelesíti a kérdést.

Nem kerülhetnek megalázó helyzetbe ezentúl a fogva tartottak a rendőrségi fogdákban. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán, mely alkotmányellenesnek minősítette a fogvatartottak testüregének motozását, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a rendőrségi fogdákról szóló rendeletének módosítására kényszerült. A jövőben „csak” arra lesz lehetőség, hogy a ruházatot vizsgálják át. A motozást is csak a fogva tartottal azonos nemű személy végezheti, sőt a ruházat átvizsgálásánál ellentétes nemű személy jelen sem lehet.

Utólagos normakontrollt, egyben megsemmisítő döntést kért az Alkotmánybíróságtól a Magyar Autóklub arra a Fővárosi Önkormányzati rendeletre nézve, amely a szmogriadó terv részeként, megelőzési céllal az úgynevezett sárga matricás autókat október 20-tól március 8-ig Budapest területének számottevő részéről kitiltaná - közölte Kovács Zoltán, a klub főtitkára. Az indítványi sürgősségi kérelmet is tartalmaz, remélve, hogy az Alkotmánybíróság határozathozatalára még a tilalom tényleges megkezdése előtt sor kerül.

A rendszámtáblán elhelyezett hatszögletű sárga környezetvédelmi matrica a legkörnyezetszennyezőbb autókat jelöli. A fővárosi rendelet - az Autóklub megítélése szerint - számos okból alkotmánysértő. Kifogásolják, hogy a rendelet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, ilyen jogi norma kiadására felhatalmazás nincs és e jogszabály több alkotmányos alapjogot szükségtelenül és aránytalanul megsért. Úgy vélik: közhatalmi-jogi kényszerrel ilyen preventív intézkedés demokratikus jogállamban nem hozható, bár a környezetvédelem érdekeit, szempontjait csakugyan tiszteletben kell tartani. „A drákói szabályozás öt hónapra helyhez kötné az autósok ezreit, esélyt sem adva belátó mérlegelésre, egyedi engedélyezésre" – áll a közleményükben.

Az Alkotmánybíróság hétfőn foglalkozik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2008. augusztus 31-ig hatályos 48. § (1) bekezdés alkotmányosságával.

Megvizsgálják a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2008. augusztus 31-ig hatályos 48. § (2) bekezdésének alkotmányosságát is.

A testület elé kerül a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, a katonák illetményéről és illetményjellegű juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet, illetve a külföldi szolgálatba vezényeltekkel kapcsolatos személyügyi feladatokról és jogállásuk egyes kérdéseiről szóló 26/2002. (IV. 12.) HM rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Napirendre tűzik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát kifogásoló indítványokat.

Szó lesz az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. § (1) bekezdése „a magánszemély járuléktartozása kivételével” szövegrészének alkotmányosságáról.

Megkérdőjelezték a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 35. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Határozattervezet készült a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (5) bekezdésének alkotmányosságával összefüggésben.

Alkotmányossági aggályt fogalmaztak a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 14. § (3) bekezdésével kapcsolatban.

Megbeszélik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 150. § (1) bekezdése első mondatának második fordulata, valamint második és harmadik mondatának alkotmányosságát.

Kedden kerül napirendre az a kifogás, amely az Országos Választási Bizottság 38/2009. (II. 6.) OVB határozatát támadta meg. Az OVB hitelesítette a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon jelen népszavazást követő év január 1-jétől a gázszolgáltatás háztartási (lakossági) fogyasztói számára a szolgáltatás igénybevételének szüneteltetéséhez ne kelljen a mérőórát leszereltetni?”

Folytatják a fegyveres erők hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 289. § (2) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát.

Megvitatják a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5. P. 20 462/2008/6/II. számú, valamint a Debreceni Ítélőtábla Pf. II. 20 437/2008/2. számú végzéseinek alkotmányosságát.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt elemzi, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 583. §-ában nem rendelkezett a kártalanítási igény jogalapjának határidejével, illetve a határidő kezdő időpontjával összefüggésben az ügyész és a bíróság tájékoztatási kötelezettségéről.

Tárgyalnak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (12) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetről.

A keddi teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.