Alkotmánybíróságnál landolt a Sukoró-ügy. Hiába ad mentességet a mozgássérülteknek a gépjárműadó alól a törvény, ezt sokan nem vehetik igénybe. Napirenden a Munka Törvénykönyvének alkotmányossága. Újabb népszavazási kezdeményezések. Az Alkotmánybíróság 2009. október 5-6 -i teljes ülésének napirendje.
Az építésügyi hatósági eljárások általános szabályai széles területet fognak át. Előírják, hogy miként kell a hatósági megkereséseket, majd a határozatokat kézbesíteni, mikor van szükség szakhatósági állásfoglalásra illetve mikor vehető igénybe hatósági közvetítő. A rendelet ez utóbbival kapcsolatos eleme, hogy az építési engedély intézéséhez csak, akkor vehető igénybe, ha 25-nél több ügyfelet érint az eljárás, vagy pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás engedélyezéséről van szó. A rendeletnek ez a fejezete szabályozza még a helyszíni szemlét, és az eljárás felfüggesztését is.
Az Alkotmánybíróság úgy vélte, hogy sem a közigazgatási eljárásokat szabályozó törvény, sem pedig az építési törvény nem hatalmazza fel a minisztert arra, hogy az építési munkák engedélyezésére általános szabályokat alkosson. Ezért az egész fejezetet 2010. június 30. napjával megsemmisítette. Addig viszont még alkalmazhatók az általános szabályok.
+
Az Alkotmánybíróságon támadták meg a King's City beruházást kiemelt üggyé nyilvánító kormányrendeletet. Bencze Izabella beadványában több ponton is az alaptörvénnyel ellentétesnek találja a kormány eljárását. Mint ismert, 2009 áprilisában Gyurcsány Ferenc egyik utolsó miniszterelnöki (Bajnai Gordon – akkor még – nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szorgalmazásával) kiemelt beruházássá minősítette az izraeli befektetők által tervezett sukorói beruházást. Ez többek között azt is jelenti, hogy a kapcsolódó hatósági engedélyeket gyorsított eljárás után, a szokásosnál jóval rövidebb idő alatt lehet beszerezni. Erre egy 2008-ban született törvény ad lehetőséget, amelyben az is benne foglaltatik, hogy előbb meg kell kötni a koncessziós szerződést, meg kell hozni a döntést a kormányzati támogatásról, csak ezután lehet kiemeltté nyilvánítani a beruházást. Bencze Izabella jogásznő - többek között - felfigyelt arra, hogy a mai napig nincs koncessziós szerződés a magyar állam és az izraeli befektetők között, de a beruházás támogatásáról szóló kormányhatározat sem született még meg. Éppen ezért több ponton is Alkotmányba ütközőnek tartja a kiemelt beruházássá nyilvánítást, hangsúlyozván: egyrészt ütközik a jogállamiság biztosításának elvével, másrészt sérti a versenysemlegesség elvét is, hiszen indokolatlan előnyhöz juttat bizonyos befektetőket. A jogásznő szerint nem mellékes az sem, hogy a 2009-es kormányhatározat ellentétes a 2008-as törvénnyel, lévén a jogalkotás rendjét az alaptörvény szabályozza, amely alapján egy alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes egy magasabbal, jelen esetben egy kormányrendelet egy törvénnyel.
+
Hiába ad mentességet a mozgássérülteknek a gépjárműadó alól a törvény, ezt sokan nem vehetik igénybe. Seres István maga és több sorstársa tapasztalata alapján állítja: diszkriminatív, de legalábbis nem életszerű a gépjárműadó-kedvezmények szabályozása. A törvény szerint azokat a mozgássérülteket, akik gépkocsit tartanak fenn, adókedvezmény illeti meg, mentességet kapnak a gépjárműadó fizetése alól. Ennek azonban az a feltétele, hogy teljes egészében a tulajdonukban legyen a gépkocsi. Manapság azonban csak kevesen tehetik meg, hogy ne részletre vásároljanak autót. A mozgássérültek, rokkantnyugdíjasok többsége nem abba a kategóriába tartozik, amely készpénzért hozza el a szalonból az autócsodákat. A gond az, hogy a hitelre vásárolt jármű az utolsó részletének kifizetéséig a bank tulajdonában marad, vagyis a mozgássérültnek ugyanúgy adóznia kell az autója után, mintha a törvény nem is lenne. A rokkant tehát csak addig számít rokkantnak, amíg saját kocsira telik. Ha csak részletre veszi, akkor már egyszeriben egészséges lett az állam számára, és ugyanúgy adózik ő is, mint bárki más. Aki próbált már rokkantnyugdíjból autót fenntartani, az pontosan tudja, hogy minden fillér menynyire számít. Ugyanakkor épp a mozgássérültek azok, akik létezni sem tudnak kocsi nélkül.
Az Alkotmánybíróság 2009. október 5-6 -i teljes ülésének napirendje
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén szóba kerül az a kifogás, amely az Országos Választási Bizottság 26/2009. (I. 30.) OVB határozatát támadta meg. Az OVB hitelesítette a K. A. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjemeléseknél minden nyugdíjas nyugdíját - nyugdíjának összegétől függetlenül - egységesen, egyenlő (azonos) összegben emeljék?"
Az alkotmánybírák elé kerül a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés d) pontja „feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének beöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak" szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Egy határozattervezet a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát veszi górcső alá.
Elemzik a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.
Napirendre tűzik azt a határozattervezetet, amely az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételével, a külső (delegált) tagokkal összefüggő szabályozás alkotmányosságát vizsgálja.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült azt a határozattervezet, amely azt elemzi, hogy a törvényhozó nem tiltotta meg azt, hogy az Országgyűlés, illetve a Kormány tagjai, valamint az államtitkárok pártban tisztséget viseljenek, illetve párt tagjai legyenek.
Megtámadták a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 216. § (1) és (3) bekezdéseinek alkotmányosságát.
A testület megvitatja a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének, továbbá az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 30. § (2 bekezdésének alkotmányosságával összefüggő határozattervezetet.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. §-ával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Megvizsgálják a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (11) bekezdés b) pontjának „ellenőrzést végezhet a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél" szövegrésze, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 18. §-a alkotmányosságát.
Egy indítvány a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/D/. §. (4) bekezdésének alkotmányosságát kérdőjelezte meg.
Kedden kerül napirendre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 216. § (1) és (3) bekezdéseinek alkotmányosságát megtámadó indítvány.
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 285/2007. (VIII. 23.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a dr. Z. Á. magánszemély által benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy akik ezt igénylik, vagy aktuálisan, elérhető gyógyszertár hiányában szükségük van rá, azok se vásárolhassanak semmilyen gyógyszernek minősülő terméket - pl. egyes köhögés, nátha, fájdalom és lázcsillapító, görcsoldó, bélműködést szabályozó szereket - gyógyszertáron kívül?."
Megtámadták az Országos Választási Bizottság 166/2009. (V. 20.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a választási bizottságok jogi személyiségéről."
Megvitatják az Országos Választási Bizottság 84/2009. (III. 20.) OVB határozata elleni kifogást. Az OVB hitelesítette az S. M. magánszemély által benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „- Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények módosítását úgy, hogy országos népszavazást lehessen tartani arról, hogy a Parlamentbe csak a 176 országgyűlési egyéni választókerületben megválasztásra kerülő képviselők juthassanak be."
Kifogást adtak be az Országos Választási Bizottság 85/2009. (III. 20.) OVB határozata elleni. Az OVB hitelesítette az S. M. magánszemély által benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „- Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények módosítását úgy, hogy országos népszavazást lehessen tartani arról, hogy az országgyűlési képviselők a választási körzetükben élő választók negyedének indítványozására visszahívhatók legyenek."
Kifogásban kérdőjelezték meg az Országos Választási Bizottság 86/2009. (III. 20.) OVB határozatát. Az OVB hitelesítette az S. M. magánszemély által benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „- Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények módosítását úgy, hogy országos népszavazást lehessen tartani arról, hogy a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink a választók többségének akarata esetén felmondhatók legyenek."
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 165/2009. (V. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a választási bizottságok nem választott tagjait a választási bizottság ülésén - szavazati jog helyett - tanácskozási jog illesse meg?"
A keddi teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.
