Több mint ezer napja fordult a Fejér Megyei Önkormányzat az Alkotmánybírósághoz azzal, hogy a kormány milliárdokat vett ki törvénytelenül az önkormányzatok zsebéből, és azóta nem kapott választ  - jelentette be Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke. A beadványt az ország többi megyei önkormányzata is támogatta. Ebben azt kifogásolták, hogy a magyar kormány a 2007-es költségvetésben az Alkotmányt sértő módon elvonta az önkormányzatok bevételeinek egy részét, és nem teljesítette az állami finanszírozás kötelezettségeit - mondta a közgyűlési elnök. Balogh Ibolya hangsúlyozta: elfogadják, hogy az Alkotmánybíróságnak „van ügyrendje, ügyviteli szabályzata” ám tekintve, hogy szinte minden állampolgár igénybe vesz megyei önkormányzati szolgáltatásokat is, tízmillió magyar érdekeit sérti a hosszú hallgatás, annál is inkább, mert a beadvány után nyilvántartásba vett, kevésbé jelentős ügyekkel kapcsolatban már számos határozat született. (A Fejér Megyei Önkormányzat 2007. május 7-én fordult az Alkotmánybírósághoz.)

Két és fél hónap telik el az új Ptk. legutóbbi megszavazásától a hatályba lépés első üteméig, a törvény kihirdetéséből pedig még kevesebb. A Fidesz-KDNP szerint ez kevés, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy az vizsgálja meg: elég-e a május elsejéig tartó felkészülési idő. Mindez azt jelenti, hogy várhatóan egy már kihirdetett, de még nem hatályos törvényt támadna meg. Ez furcsa helyzet, de jogilag lehetséges, és az Alkotmánybíróság már semmisített is meg törvényt a hatályba lépés előtt – vélelmezi Lövétei István alkotmányjogász. A testületet nem köti semmi, nem kell a hatályba lépés előtt döntenie, megteheti ugyanakkor, hogy soron kívül tárgyalja a jogszabályt, és ha olyan fokban gondolja alkotmányellenesnek, hogy már a hatálybalépést is meg akarja akadályozni, akkor előtte is megsemmisítheti.

Alkotmánybírósághoz fordult az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló szakigazgatási állásfoglalás miatt. Az OKSZ a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) állásfoglalását kifogásolja, mivel abban szerinte olyan előírások szerepelnek, amelyek ellentmondanak a korábbi megállapodásoknak. Mint mondják, a kereskedőknek és a beszállítóknak sem idejük, sem lehetőségük nem volt az MGSZH állásfoglalásában leírtakat figyelembe venni, mint ahogyan elmaradt az előzetes egyeztetés is az érintettekkel.

Az MGSZH az idén január 29-én adta ki állásfoglalását „A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV törvény alkalmazásának hatósági végrehajtási szempontú áttekintése” címmel. Az OKSZ közleménye szerint a fő probléma az, hogy a kereskedők és a beszállítók a dokumentum 2010. január 29-i kiadását megelőző hónapokban a hivatal korábbi állásfoglalásai alapján kötötték a beszállítói szerződéseket. A törvényt 2009. október 13-án fogadta el az Országgyűlés: az OKSZ szerint ezt követően a szerződéskötési munka rendkívüli erőfeszítést igényelt a kereskedőktől és a beszállítóktól, mivel a törvény február elsejétől már a joganyagnak megfelelő szerződési kikötéseket követelte meg.

Vámos György az OKSZ főtitkára úgy nyilatkozott, hogy az MGSZH állásfoglalása több ponton megváltoztatja a január 29-e előtt még érvényes és számos, már megkötött szerződésben rögzített szerződési feltételeket. Így például az állásfoglalás szerint a kereskedők ezentúl nem nyújthatnának logisztikai szolgáltatást a beszállítóknak. A szövetség többek között kifogásolja, hogy az állásfoglalás szerint a személyi hatályt megalapozza a beszállító, illetve a kereskedő egyikének magyarországi székhelye, telephelye, fióktelepe. Az OKSZ szerint a nemzeti jog személyi hatálya az Európai Unió joggyakorlata alapján akkor érvényes, ha mindkét fél a magyar jogrendnek megfelelően Magyarországon létrehozott vállalkozás. Ha tehát a szerződő felek két külön országban vannak bejegyezve, akkor a jog szerint kiköthetik, hogy a szerződésre melyik ország törvényeit alkalmazzák, míg az MGSZH szerint ez most már nem lehetséges – mondta Vámos György.

A szakigazgatási hivatal állásfoglalása nem kötelező érvényű, ám a hivatal bírságot szabhat ki, amennyiben feltételei nem teljesülnek. Ezért fordult az Alkotmánybírósághoz az OKSZ, amely az Európai Bíróságot is megkeresi az állásfoglalás kifogásai kapcsán.

A gyógyszerautomaták üzemeltetését lehetővé tevő rendelet megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Horváth Tamás, az MGYK elnöke szerint egy 2007-es egészségügyi miniszteri rendelet tette először lehetővé a gyógyszerautomaták üzemeltetését, azzal a megkötéssel, hogy csak olyan készítmény forgalmazható, amely beletartozik a patikán kívül árusítható termékek körébe. Ezt a rendelkezést egészítették ki tavaly azzal, hogy automatákat gyógyszertárak is üzemeltethetnek idén januártól. Horváth Tamás úgy véli, a szóban forgó rendelkezés „több sebből vérzik”. A kamara szerint egyrészt aggályos, hogy az automaták nem felelnek meg a gyógyszerforgalmazás szabályainak, ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy ilyen vásárláskor 14 éves kor alatti gyerek jusson gyógyszerhez. Továbbá a vitatott rendelkezés nem szab semmiféle műszaki, technikai paramétert az automatákra, valamint nem rögzíti a gyógyszerek tárolásának körülményeit, illetve megoldhatatlannak látszik az automaták tartalmának ellenőrzése is. A kamara jogásza elmondta azt is, hogy a kamara véleménye szerint a rendelkezés megalkotására a miniszternek nem volt törvényi felhatalmazása. A kamara álláspontja szerint az értelmetlen és abszurd rendelkezés „mögött” befektetői érdekek húzódnak.

Alkotmánybírósághoz fordul a kereset-kiegészítésüket elvesztő kórházi dolgozók érdekében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat – jelentette be Seszták Oszkár, a helyhatóság fideszes elnöke Nyíregyházán. Az elnök, utalva az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és a kormány közötti megállapodásra, elmondta: a 340 ezer forint bruttó jövedelemhatár alatt kereső közalkalmazottak februárban és márciusban bruttó 49-49 ezer forintos juttatást kaptak. Ez a juttatás csak a költségvetési intézményként működő szolgáltatók közalkalmazotti formában foglalkoztatott munkavállalóit illeti meg. Seszták Oszkár ennek kapcsán sérelmezte, hogy a megyei önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő nonprofit egészségügyi holding dolgozói viszont - akik munkaviszony keretében látják el feladatukat - nem jogosultak ezekre az összegekre. Álláspontunk szerint ez az elv súlyosan jogsértő és alkotmányossági kérdéseket is felvet, hiszen ugyanazon munkáért nem egyenlő bérezést tesz lehetővé - vélte Seszták Oszkár, hozzátéve, hogy ez a döntés diszkriminatív és igazságtalan a dolgozókra nézve. A térségi helyhatóság elnökének tájékoztatása szerint ezért a kórházi munkavállalók érdekében az Alkotmánybírósághoz fordul a megyei önkormányzat és annak egészségügyi társasága, azzal a kéréssel, hogy semmisítsék meg a jogsértő intézkedést.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői teljes ülésén foglalkozik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 12/A. § (1) bekezdésének alkotmányosságával.

Határozattervezet készült a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 11. § (2) bekezdése, 32. § (1) bekezdése, valamint 73. § (10) bekezdésének alkotmányosságával összefüggésben.

Megvizsgálják az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 8. § (1) bekezdésének alkotmányosságát támadó indítványt.

Napirendre kerül a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § f) pontja hivatkozott szövegrészének alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezet.

Szó lesz a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 27. §-ának alkotmányosságáról.

Folytatják az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 3/C. § (1) bekezdése a) pontjának, valamint a (3) bekezdés első fordulatának alkotmányossági vizsgálatát.

Megkérdőjelezték a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 402. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.

Megvitatják a kötelező egészségbiztosítás ellátásárairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 20. §-a és 20/A. §-a, valamint a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Szóba kerül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 86. § (3) bekezdésének alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.

Megtámadták az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. Egészének alkotmányosságát.

Kedden kerül a teljes ülés elé az országos népszavazásról szóló 72/2009. (IX. 17.) OGY határozat ellen benyújtott kifogás.

Határozattervezet készült a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 14. § (1) és (4) bekezdéseinek alkotmányosságával kapcsolatban.

Megtárgyalják az önkormányzati lakás bérleti jogával kapcsolatos alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Egy indítványozó a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 11. §-16. §-ainak alkotmányosságát támadta meg.

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 285/2007. (VIII. 23.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a dr. Z. Á. magánszemély által benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy akik ezt igénylik, vagy aktuálisan, elérhető gyógyszertár hiányában szükségük van rá, azok se vásárolhassanak semmilyen gyógyszernek minősülő terméket – pl. egyes köhögés, nátha, fájdalom és lázcsillapító, görcsoldó, bélműködést szabályozó szereket – gyógyszertáron kívül?.”

Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 328/2007. (IX. 12.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a D. Gy. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a soron következő választástól az országgyűlési képviselők száma jelentősen mértékben, a jelenlegi háromszáznyolcvanhatról kettőszázötvenkettőre csökkenjen?”

A keddi teljes ülés végén öt végzéstervezetről is tárgyalnak.