Az Alkotmánybíróság feladata, hogy mértéket tartson, ne blokkolja a gyors kormányzati reagálást, de hozzájáruljon a törvényalkotás színvonalának javulásához. Az alkotmánybíráskodásnak a társadalmi, gazdasági változásokkal együtt kell élnie, a problémákat követnie kell, az új kihívásokra új válaszokat kell adnia, hiszen a régi módszerekkel nem lehet megoldani az általuk előidézett problémákat. 

Nem helyeselhető, hogy a válságos helyzetre a „törvénygyár” szinte követhetetlen módon, évi több száz törvénnyel reagál, de ebben felelős az Alkotmánybíróság is, amely korábban kimondta: alapvető jog lényeges tartalmát csak törvényben lehet szabályozni. Mára szinte minden alapvető joggá és annak lényeges tartalmává vált, így a nagyarányú változásokra csak törvények sokaságával lehet reagálni. Ebben a helyzetben az Alkotmánybíróság feladata is az, hogy mértéket tartson, ne blokkolja, akadályozza a kormányzati munkát azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben, hiszen ott a politikai felelősség, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ki kormányoz, milyen párt van hatalmon.

A jog nem független a politikától. A jogot lehet egyre jobbá, tökéletesebbé tenni és egyfajta „fogalom-menyországot” kialakítani, - ahogy egy 19. századi jogtudós mondta, ám mindez elszakadhat az élettől, a társadalmi valóságtól. Nem véletlen, hogy a tudományban is megjelennek olyan nézetek, amelyek elvárják az alkotmánybíráskodástól, hogy kövesse a nagyarányú, drasztikus politikai változásokat.

Más az alkotmánybíráskodás konszolidált és más válságos időszakokban. Magyarország nagyon kritikus időszakot él át, egyik válságból, a szocializmus válságából a másikba lép, nem tudjuk honnan hová tart. Az Alkotmánybíróság feladata ma az, hogy kibontsa az új alaptörvény dogmatikáját úgy, hogy közben semmi értékállót ne dobjon ki az elmúlt negyedszázad alkotmánybíráskodásából.

A törvényhozónak az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetnie a szakszerűbb törvényelőkészítésre, az előzetes hatásvizsgálatokra. Az elmúlt években ugyanis nem mindig születtek kellően kiérlelt törvények, ami átmeneti, nagyon válságos időszakokban elnézhető, bár az Alkotmánybíróság ezt eddig is szóvá tette, ám most már eljött egy olyan időszak, amikor ezen lehetne javítani.

Az új elnök beszélt arról is, hogy szeretné közelebb vinni az emberekhez az alkotmánybíráskodást és eloszlatni azt a testületről kialakult képet, hogy elefántcsonttoronyban ítélkezik.

LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK

 

Változatlanul nem unatkoznak. Íme a legfrissebb döntések, és a legközelebbi ülés programja. Tucatnyi panasszal ütköznek. Elutasítani sem  könnyű őket, az érintettek egész biztosan megsértődnek. Íme a hét napirendje és a legfrissebb döntések.

Szerencsejátékot közvetítő tevékenység

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (7) bekezdése, és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.31.551/2013/13. számú ítélet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányul alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A bíróság ítéletében engedély nélkül szervezett szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó közvetítői tevékenység folytatása miatt bírsággal sújtotta az indítványozót.

 Az indítványozó panasza indokolásául előadta: sem a törvény, sem a végrehajtására szolgáló rendeletek, sem más jogszabály nem határozta meg, hogy mi minősül szerencsejáték közvetítő tevékenységnek, ami ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő jogbiztonság követelményével. Mivel a törvény 2. § (7) bekezdésének "szerencsejátékban történő részvételre közvetítő tevékenység” fordulata nem értelmezhető pontosan, így az azon alapuló büntetőjogi rendelkezés (Btk. 360. §) pontos értelmezése sem lehetséges, ezért a jogszabályi rendelkezés ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésében foglalt nullum crimen sine lege elvvel. Az indítványozó a vállalkozáshoz való joga sérelmére hivatkozással is kérte az Alkotmánybíróság eljárását.  

+

Az Alkotmánybíróság rámutatott: „a vállalkozáshoz való jog alapjog, mely azt jelenti, hogy bárkinek Alaptörvényben biztosított joga a vállalkozás, azaz üzleti tevékenység kifejtése. A vállalkozás joga azonban egy bizonyos, a vállalkozások számára az állam által teremtett közgazdasági feltételrendszerbe való belépés lehetőségének biztosítását, más szóval a vállalkozóvá válás lehetőségének – esetenként szakmai szempontok által motivált feltételekhez kötött, korlátozott – biztosítását jelenti. A vállalkozás joga tehát nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan: senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás, sem pedig ennek adott vállalkozási jogi formában való gyakorlásához. A vállalkozás joga annyit jelent – de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül –, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást.”

Az Alkotmánybíróság tekintettel arra, hogy az indítványozó sem az Abtv. 26. § (1) bekezdése, sem pedig az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panasz keretében nem adott elő önálló érvelést a vállalkozáshoz való jogának sérelmére, kérelmének ezen részét is valójában a B) cikk (1) bekezdésére, jelesül az Szjtv. 2. § (7) bekezdésében szereplő közvetítő tevékenység jelentéstartamának általa tulajdonított homályosságára, azaz a normavilágosság követelményének sérelmére alapozta, az Alkotmánybíróság az indítványt a XII. cikk (1) bekezdése tekintetében az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította  (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: íIV/1458/2014.)

+

Az Alkotmánybíróság többségi határozatához  Juhász Imre, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt.

Ajánlóív átadási kötelezettség elmulasztása

A Kúria Kvk.V.37.013/2015/2. számú végzése, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 124. § (2) bekezdés, valamint a 224. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz. 

Az ügy előzménye: a Baranya Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 2014. március 6-án meghozott határozatával az indítványozót 70 darab ajánlóív átadási kötelezettségének elmulasztása miatt 3 552 500 Ft bírság megfizetésére kötelezte. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság  2014. március 11-én meghozott határozatával ezt helybenhagyta. Az indítványozó ezt követően bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál. Kérelmét a közigazgatási és munkaügyi bíróság felterjesztette a Kúriára. A Kúria az indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint a Kúria döntésével az ügyben alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított alapjogok sérelme következett be.  Mindez „a józan észnek ellentmondó, a közjónak nem megfelelő, és nem erkölcsös, gazdaságosnak nem tekinthető, jogtudományi elvekkel ellenkező jogalkotói hatalomgyakorlás.” 

+ 

Az Alkotmánybíróság megállapította: „ A jogalkotónak a választási  eljárásban olyan ésszerű határidőket kellett megállapítania, amelyek biztosítják egyrészt a jogorvoslathoz való jogot, másfelől pedig azt, hogy a választás eredményének megállapítását a jogorvoslat minél kevésbé késleltesse, s ezáltal a választási eljárás szabályaiból következő egyéb határidők betartását meg ne akadályozza…. A választási eljárásnak a demokratikus legitimáció biztosításában megnyilvánuló funkciója, valamint az eljárási rend sajátosságai, ezen belül is különösen a jogalanyok (jogorvoslattal érintett személyek) helyzete indokolttá teszi a rövid jogorvoslati határidők és az ehhez kapcsolódó szigorúbb feltételek meghatározását..”  

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította: a bírósági döntés nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerinti jogállamiság alapelvét, továbbá az 57. § (5) bekezdésben foglalt jogorvoslathoz való jogot sem, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.  (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/658/2015.)

DÖNTÉSRE VÁRVA

Seregnyi indítvány masírozik a Taláros Testület előtt. Változatlanul hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme - a böngészőknek is kavalkádot ígérő - legközelebbi tárgyalandók.

Jogorvoslat hiánya?

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 386. § (1) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró szerint - az előtte folyamatban lévő büntetőeljárás felfüggesztése mellett a rendelkezés azért alaptörvény-ellenes, mert nem biztosít lehetőséget arra, hogy a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó határozatával szemben jogorvoslattal élhessen a vádlott.

Nézete alapján a jogorvoslat kizárása önkényes bírói jogértelmezéshez, és az eljárás indokolatlan elhúzódásához vezethet, különösképpen abban az esetben, ha az első fokon eljárt bíróság törvényes vád hiányában megszünteti az eljárást, és a másodfokú bíróság - az ügyészség indítványára - e határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el. A sérelmezett rendelkezés ezért az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglal jogorvoslathoz való jogot, valamint a B) cikk (1) bekezdését, Q) cikk (3) bekezdését, T) cikk (3) bekezdését, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Kölcsönszerződések, elévülési szabályrendszer

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény és a 2/2014. Polgári jogegységi határozat egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a törvény, valamint a Polgári Jogegységi Határozat támadott rendelkezései a jogalkotás közjóra irányuló szándékai ellenére végeredményben nem a közjó optimumát szolgálják, mert a gazdasági jogalkotás alaptörvényi keretei közül figyelmen kívül hagyják a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ezért sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését.

Az indítványozó kifejti: a törvény 1. § (6) és (7) bekezdése a Ptk. általános elévülési szabályrendszerét írja felül és változtatja meg visszamenőlegesen a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában, így a visszaható hatályú jogalkotás szerzett jogokat sért. A PJE. 3. pontja és a törvény 3. §-a - melyek általánosságban mondják ki az árfolyamrés tisztességtelenségét - azért is sértik a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, mert mind a múltra, mind a jövőre nézve hátrányosan változtatják meg az indítványozó szerződéses jogosítványait és az ebből eredő szerzett jogokat. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Gázszámlák

A  villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló 4/2013. (II. 4.) NFM rendelet 5. § (1) bekezdésének alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.   

A támadott rendelkezés szerint a rendelet - amely a kibocsátott számla számlaképére való követelményeket tartalmazza a rezsicsökkentésre tekintettel - a kihirdetését követő 15. napon lépett hatályba.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint - az eljárás felfüggesztése mellett - annak megválaszolása, hogy a rendelet érintett rendelkezése az Alaptörvény B. cikk 1. bekezdésében garantált jogbiztonság követelményének megfelel-e, az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, ezért kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Perorvoslat

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi II. törvény 119. § (9) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az indítványozó, dr. Szabó Máté adatvédelmi biztos 2011. december 21-én benyújtott indítványában állítja: az ítéletekről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésekről készített anonimizált másolat kiadására vonatkozó szabályok egyfelől a nyilvános tárgyaláshoz való jogot, másfelől a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogot sértik. (Indítvány_kieg:_1473_2012.pdf.)

Perindítási jog

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 12/A. § (1) bekezdése „közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül” szövegrésze alaptörvény-ellenességének utólagos normakontrollra irányuló indítvány vizsgálata.

Dr. Szabó Máté az alapvető jogok biztosa szerint a rendelet  révén "a Hivatal saját nevében közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés semmisségének megállapítása és az érvénytelenség következményeinek alkalmazása iránt." 

Az alapvető jogok biztosa úgy véli: a KEHI perindítási jogának előkészítése szabályozatlan, a közvetlen jogi érdek nélküli perindítás mérlegelésének szempontjai nincsenek rögzítve, a törvényi garanciák hiánya önmagában is elfogadhatatlan. A KEHI részére biztosított diszkrecionális perindítási jogosultság a jogállamiság nélkülözhetetlen elemét képező jogbiztonság alkotmányos elvével is összeegyeztethetetlen, nem felel meg az alapvető jogok korlátozására vonatkozó követelményeknek, sérti az emberi méltósághoz való jogot, továbbá sérti a perbeli önrendelkezéshez való jogot is. (Indítvány: 3464-0_ind.pdf.)

Átjátszó-antennák

A 2003. évi C. törvény 96. § (4) bekezdésével, valamint a 163/F. § alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bírói tanács szerint a mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtásához szükséges antennák, antenna-tartószerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak.

Az indítványozó bírói tanács álltja: az Eht. támadott rendelkezései - az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése mellett, az I. cikk (3) bekezdésében meghatározottakon túl - sérti a tulajdonhoz való jogot. A rendelkezések - az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében meghatározottakon túl - sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt bírósághoz fordulás jogát is, kiüresíti azt, mivel nem nyújt lehetőséget a bírói mérlegelésre. Végül az indítványozó bírói tanács kifejti, hogy az Eht. 167/F. §-a sérti a jogállamiság elvét, mivel az Eht. tulajdonjogot aránytalanul korlátozó 96. § (4) bekezdését visszamenőlegesen - a 2013. július 1-jét megelőzően létrejött jogviszonyokban is - alkalmazni rendeli. (Indítvány: anonim.pdf.)

Telekalakítás

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.50100/2012/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó  előadja: az ingatlanával szomszédos telek vonatkozásában a telekalakítási hatóság telekalakítási engedély megadásáról határozatot hozott, amelyet nem kézbesítettek. A határozat kézbesítése iránt kérelmet terjesztett elő, majd felhívták a jogos érdeke igazolására. Érdekeltségét arra alapította, hogy a kertes ingatlanát hátrányos következmények érték (értékcsökkenés), illetve a telekalakítási eljárásba bevont szakhatóságok - véleménye szerint - jogszabálysértést követtek el. A hatóság elutasította kérelmét arra hivatkozással, hogy a telekalakítási engedély az indítványozó saját ingatlanával kapcsolatos helyzetét közvetlenül - sem előnyére, sem hátrányára - nem változtatta meg. A döntést megfellebbezte, amelyet szintén elutasítottak, mivel a határozatnak a szomszédos ingatlanok tulajdonosai részére történő kézbesítését jogszabály nem írja elő. Ezt követően kezdeményezte a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, amelynek során az eljáró bíróság helybenhagyta a korábbi döntést, mivel osztotta a földhivatalok korábbi elutasító álláspontját.

Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróság azzal, hogy az ügyféli jogállás értelmezésére nem tartja alkalmazhatónak sem a Ket. 15. § (1) bekezdését (általános szabály), sem a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. érdekelt fellebbezését szabályozó 9. § (2) bekezdését (speciális szabály), ezáltal kizárja a telekalakítási eljártásban a szomszédos ügyfél fellebbezéshez való jogát, sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát. Mindezzel összefüggésben - véleménye szerint - sérül az Alaptörvény B. cikk (1) bek. szerinti jogállamiság elve is, az R. cikk (1)-(2) bek. szerinti jogszabályok kötelező erejére vonatkozó alapelv, a T. cikk (3) bek. szerinti normavilágosság követelménye, az I. cikk (1) és (3) bek. szerinti alapvető jogok tiszteletben tartásához fűződő elv, a XV. cikk (1)-(2) bek. szerinti diszkrimináció tilalmának elve, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog is. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Pedagógusi életpálya

A 2011. évi CXC. törvény egyes, valamint a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó szakszervezet által támadott rendelkezések a pedagógusok előmeneteli rendszerének, gyakornoki idő, a pedagógusi illetménypótlék, valamint a pedagógusok munkaidejének egyes kérdéseit szabályozzák.

Az indítványozó szakszervezet álláspontja szerint a támadott rendelkezések hatálybalépése megakadályozta, hogy megismerje azokat a közalkalmazotti jogokat és kötelezettségeket, amelyek tekintetében feladatokat jogosult, illetve köteles ellátni, ezért - a kellő felkészülési idő hiánya miatt - a támadott rendelkezések sértik a jogállamiság alkotmányos elvét.  (2013_ind._kieg.pdf.)

Pénznyerő automata

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.33.678/2013/19. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó vendéglátó egységében internetes terminált működtetett, amelyet a NAV ellenőrei pénznyerő automatának minősítettek, és 500. 000.- forint pénzbírsággal sújtottak. Az indítványozó a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelynek során a bíróság a keresetét elutasította. 

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság döntése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel indítványa ellenére sem rendelt ki igazságügyi szakértőt. Sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát az is, hogy a pertárgyérték miatt nincs helye felülvizsgálatnak. (Indítvány.pdf.)

Munkáltatói aktus

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.I.10.078/2014/2. számú ítéletével, a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.634.735/2012/4. számú ítéletével és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 6.M.2763/2011/6. számú ítéletével összefüggésben ezen ítéletek nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása, alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása, továbbá a perben történő alkalmazási tilalmának megállapítása iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a bíróságok a támadott ítéleteket már köztudottan alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezések alapján hozták.

Állítja: a jogsértő munkáltatói aktust jogszerűnek kimondó ítéletek sértik az Alaptörvény I. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az emberi méltósághoz való jogát. A bíróságok nem nyújtottak számára kellő jogvédelmet, ezért megsértették az Alaptörvény 28. cikkében foglaltlakat. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete sérti a jogorvoslathoz való jogát, mivel megtagadta a jogorvoslat lehetőségét a támadott munkáltatói aktus ellen. Az ítéletek sértik a tisztességes hatósági, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mert nem bírálták el fellebbezési kereseteiben megfogalmazott valamennyi jogcímet. Sérelmezi továbbá, hogy a másodfokú tárgyalásról nem készült jegyzőkönyv.

Álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme a jogállamiság elvével is ellentétes. Az indítványozó végül előadja: a támadott ítéletek sértik a közösségi jogot, illetve ellentétesek az Alaptörvény Q) cikk (2) és (3) bekezdéseivel is. Az üggyel összefüggésben hivatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint a Európai Szociális Charta egyes rendelkezéseinek sérelmére is. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Emberölés

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Bpi.11.368/2013/7. számú végzése és a Kúria Bpkf.III.133/2014/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó indokolásában előadja: a Fővárosi Bíróság ítéletében - mely fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla ítéletével emelkedett jogerőre - bűnösnek találta felbújtóként, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, tizennégy éven aluli személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében és felbújtóként elkövetett közveszélyokozás bűntettében. 

Álláspontja szerint a bírósági eljárás során bizonyítást nyert, hogy a fenti cselekményt nem követte el, ezért az összegyűjtött bizonyítékokat kérelembe foglalva perújítást nyújtott be. A perújítási kérelmet azonban elutasították. 

Az indítványozó állítja: a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 410. § (3) bekezdésének, és a 417. § (3) bekezdésének előírásaiba foglalt törvényi kötelezettségnek sem a bíróság sem az ügyész nem tettek eleget. Sérült a jogorvoslathoz való joga, mert nem élhetett a perújítási jogával, a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mert a bíróságok nem részrehajlástól mentesen jártak el, és a törvény előtti egyenlőséghez való joga is, mert a Kúria a korábbi döntéseivel ellentétes határozatot hozott. 

Álláspontja szerint a végzések több alapvető jogát is megsértették, többek között sérült az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésébe foglalt törvény előtti egyenlőséghez való joga, a XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt joga tisztességes hatóságok előtti eljáráshoz, a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga és a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joga. (Indítvány: anonim pdf.pdf.)

Szerződésszegés és díjtartozás

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (2) bekezdése, a Salgótarjáni Járásbíróság 1.P.20.181/2012/25. számú ítélete, a Balassagyarmati Törvényszék 2.Pf.20.377/2013/4. számú ítélete valamint a Kúria PfvV.21.690/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a Pp. 271. § (2) bekezdésének azon rendelkezése, hogy bizonyos esetekben "nincs helye felülvizsgálatnak" sérti az alaptörvény T. cikk (3) bekezdését, amely szerint jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, márpedig az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van a jogorvoslathoz.

Az indítványozó ellenérzését fejezte ki az eljáró bíróval kapcsolatban, állítván, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást az eljárással kapcsolatban, és így sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, valamint a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség elve. (Indítvány: pdf.)