A közel ötszáz devizahitellel kapcsolatos beadványok egyesítése révén 12 befejezett ügy született, a teljes ülés 15 döntést hozott, az öttagú tanácsok közül az 1. számú 19, a 2. számú 13, a 3. számú  pedig 20  döntéssel jeleskedett.

A legtöbb befejezett ügyet a testület elnökévé választott Lenkovics Barnabás jegyezte. A legtöbb párhuzamos indoklást Czine Ágnes fűzte a határozatokhoz, a különvélemények éllovasának pedig Kiss László és Lévay Miklós bizonyult.

Befejezett ügy előadója		Párhuzamos indoklások	Különvélemények	Folyamatban lévő kiszignált ügyek
Balsai István	6	-	3	12
Czine Ágnes	2	7	3	26
Dienes-Oehm Egon	11	2	1	10
Juhász Imre	5	-	2	14
Kiss László	1	-	6	13
Lenkovics Barnabás	12	-	2	13
Lévay Miklós	3	1	6	7
Paczolay Péter*	8	1	2	-
Pokol Béla	1	1	4	7
Salamon László	4	2	2	10
Stumpf István	2	2	2	18
Sulyok Tamás	4	2	-	14
Szalay Péter	4	-	2	20
Szívós Mária	10	-	1	9
Varga Zs. András	6	2	1	10
Összesen	79	20	37	183

* Paczolay Péter alkotmánybíró mandátuma 2015. február 24-én lejárt, római nagykövetként folytatja.

2015. január 1. és március 31. között az egyesbírói feladatokat Dienes-Oehm Egon és Juhász Imre alkotmánybírók látták el, végzéseik száma: 23 illetve 21.   

LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK

Kerékbilincs

A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.22.312/2012/3. számú ítélet, valamint a Fővárosi Törvényszék 4.P.21.677/2012/2. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz. 

Előzménye: az indítványozó személygépkocsijára kerékbilincset helyezett fel a közterület-felügyelet, mert megítélésük szerint úgy parkolt, hogy azzal megsértette a józsefvárosi zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról szóló rendeletet.

A közterület-felügyelet a szabálytalan parkolás miatt helyszíni bírságot is kiszabott, de ezt az indítványozó a szabálytalan parkolás tényét vitatva nem fizette meg.  

A kerékbilincs alkalmazását is jogszerűtlennek tartva kártérítési pert indított a közterület-felügyelet ellen. Keresetében a kerékbilincs eltávolításából származó vagyoni és nem-vagyoni kára, valamint ezek késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni a közterület-felügyeletet. A közterület-felügyelet a kereset elutasítását kérte; álláspontja szerint a kerékbilincselés jogszerűen történt, mivel az indítványozó gépjárműve az úttesttől látható módon elhatárolt gyepfelületen parkolt.  

A Fővárosi Törvényszék megállapította: a közterület-felügyelet feladata többek között a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése. A  közterület-felügyelő rendszeres, folyamatos hatósági ellenőrzést végez az illetékességi területén, és köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a feladatkörébe tartozó jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel. A bíróság mindezek alapján az indítványozó (felperes) kártérítési keresetét nem találta megalapozottnak, ezért  további vizsgálat nélkül elutasította.  

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az indítványozó fellebbezést terjesztett elő.

A Fővárosi Ítélőtábla egyetértve az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással, a döntés jogi indokaival, a keresetet elutasította  A másodfokú ítélet kiemelte: ”a kerékbilincs alkalmazása – amelyből az indítványozó a kárát származtatta – a Kftv.-ben szabályozott közterület-felügyelői intézkedés, és foganatosítása ilyenként a közhatalom gyakorlásának minősül.”   

Az ítéletek ellen az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő: kérve - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Abtv. 27. §-a alapján - a bírósági ítéletek alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését. Az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseiként a Nemzeti hitvallás egyes részeit, a B) cikk (1) bekezdését, az R) cikk (2) bekezdését, az I. cikk (1) bekezdését, a II. cikket, a III. cikket, a XIII. cikk (1) bekezdését, a XV. cikk (1)–(2) bekezdéseit, a XXIV. cikk (1)–(2) bekezdéseit, a XXVIII. cikk (1)–(2) és (7) bekezdéseit, a 25. cikk (1) bekezdését, a 26. cikk (1) bekezdését, valamint a 28. cikket nevezte meg. (Indítvány:_anonim.pdf.)

+ 

Az Alkotmánybíróság vizsgálódásának középpontjában az a bírósági eljárás állt, amellyel összefüggésben azt kellett megítélni, hogy összhangban volt-e az Alaptörvénnyel.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt megalapozottnak találta. Határozata indokolása szerint a kártérítés iránti igény elbírálásának mellőzése sértette az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.22.312/2012/3. számú jogerős ítéletét, valamint – az Abtv. 43. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Fővárosi Törvényszék 4.P.21.677/2012/2. számú elsőfokú ítéletét megsemmisítette. (AB határozat a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.22.312/2012/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről: IV/228/2014.)

Devizahitel

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz. 

Az indítványozó szerint a sérelmezett jogszabály visszamenőleges hatállyal helyettesíti a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben a vételi és eladási árfolyamok használatát, mint tisztességtelen általános szerződési feltételeket a 2/2014. PJE határozatban előírt feltétellel, vagyis az MNB hivatalos deviza árfolyamával. Ez a helyettesítés közvetve megváltoztatja az érintett kölcsönszerződés tárgyát, továbbá a fizetendő törlesztőrészletek összegeit is. 

Az indítványozó úgy véli: a rendelkezés sérti az Alaptörvény M. cikk (2) bekezdése szerinti tisztességes gazdasági versenyhez való jogát. (Indítvány. pdf.)

+ 

Az Alkotmánybíróság rámutatott: „alkotmányjogi panasz az Alkotmányban szabályozott alapvető jogok védelmének eszköze, mely alapvető jogok rendeltetése az, hogy az államhatalommal szemben alkotmányos garanciákat teremtsenek az állampolgár, az egyén vagy egy közösség jogainak védelmére, cselekvési autonómiájának biztosítására. Ennek alapján alkotmányjogi panasz – a jogbiztonság egyes elemeinek kivételével – csak az  Alaptörvényben biztosított jog sérelmére alapítható, valamely államcél vagy egyéb rendelkezés megsértésének a megállapítása alkotmányjogi panasz keretében nem indítványozható.”

Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően, tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezés nem Alaptörvényben biztosított jog, az alkotmányjogi panaszt  érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.  (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/654/2015.)

Bírtokháborítás

A Fővárosi Törvényszék 44.Pf.637.200/2014/7. számú ítélete és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.P.50.218/2014/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.  

Az indítványozó birtokháborítás megszüntetése és a zajkibocsátások csökkentésére kötelezés iránt indított pert az otthonával azonos udvarban klímaberendezéseket működtető társaságok ellen, keresetét a bíróságok elutasították. 

Álláspontja szerint az ügyében első fokon eljárt bíró nem volt pártatlan, azonban elfogultsági indítványát a bíróság nem bírálta el érdemben, ezáltal sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. Nézete szerint a birtokháborítás iránti keresetet elutasító ítéletek sértik az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése szerinti testi és lelki egészséghez való jogot, a XXI. cikk (1) bekezdésében foglalt egészséges környezethez való jogot, valamint a VI. cikk (1) bekezdése szerinti magánlakás sérthetetlenségéhez való jogot is.(Indítvány_anonim.pdf.)

+ 

Az Alaptörvény a benne foglalt alapvető jogok tekintetében szükségképpen azoknak csak lényegi tartalmát, egyes alapjogok védelmének irányát, biztosítékait illetve az állam ezekkel kapcsolatos – intézményvédelmi, és más, a jogok érvényesülését biztosító – kötelezettségeit tartalmazza. Az alapvető jogok gyakorlati érvényesülését az egyes anyagi-, és eljárási jogokat tartalmazó jogszabályok biztosítják. E jogszabályoknak az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban történő értelmezése és alkalmazása az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságok feladata. Az Alkotmánybíróság a bíróságok ítéleteit csak akkor bírálhatja felül, ha azok az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt megsértik, és ezáltal a bírói döntés  alaptörvény-ellenes lesz.  

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványnak ezen alaptörvényi rendelkezésekre hivatkozó érvei nem vetnek fel az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, és nem támasztanak alá a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet sem. Az Alkotmánybíróság ezért a kérelmet az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és e) pontja, a mulasztás megállapítására irányuló eleme tekintetében pedig annak h) pontja alapján – visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1939/2014.)

Közös költség, tartozás

A Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.175/2014/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. 

A közös költség vonatkozásában többletbefizetése keletkezett, amelyet az indítványozó perben kívánt érvényesíteni. Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította és az indítványozót a perköltség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta, hozzá  fűzve: az indítványozó keresete elkésett, mivel az ügyet lakásszövetkezeti szervezeti ügyként kellett volna kezelni, amelyhez 60 napos perindítási határidő kapcsolódik.

Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntések sértik az Alaptörvény XV. cikk (1)-(2) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség elvét, mivel a fellebbezési eljárásban olyan érvelést tett az ítélet alapjává, amely korábban nem jelent meg. Sérült továbbá a XXIV. cikk (1)-(2) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jog elve, valamint a XXVIII. cikk szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga is.(Indítvány.pdf.)

+ 

Az Alkotmánybíróság megállapította:  az indítványozó nem fejtette ki részletesen, hogy a bírói ítéletek milyen módon sértik az alkotmányjogi értelemben vett tulajdonjogát. Érvei nincsenek alkotmányjogilag értékelhető kapcsolatban az Alaptörvényben biztosított jog tartalmával. Az indítványozó ugyanis ténylegesen a bíróságok ítéleteit, azok indokolásának egyes megállapításait a bíróságok mérlegelési körébe tartozó, jellegét tekintve törvényességi és nem alkotmányossági szempontok miatt kifogásolta.  

Az Alkotmánybíróság  hangsúlyozta: az alkotmányjogi panasz jellegének megfelelően a testület hatáskörébe a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik. Ebből következően az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogvédelem nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna.A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki, ami nem adhat alapot számára minden olyan esetben történő beavatkozásra, amikor vélt vagy esetleg valós jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor. 

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján – visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1614/2014.)

Devizakölcsön-per

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-a elleni alkotmányjogi panasz.

A panasz benyújtására az adott okot, hogy a pert, amelyben a panaszosok felperesként szerepeltek, az eljáró bíróság a támadott jogszabályi rendelkezés alapján 2014. augusztus 1. napján hozott végzésével felfüggesztette.  

Az indítványozók. szerint – sok más mellett –  a támadott rendelkezések sértik az Alaptörvénybe  foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, a per ésszerű időn belül való elbírálásához való jogot, sérti a perek ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogot, a fellebbezés kizártsága pedig a jogorvoslathoz való jogot is.  (Indítvány.pdf

+

 Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a kérelem a befogadhatóság feltételeinek megfelel-e. Az indítványnak minden esetben határozott kérelmet kell tartalmaznia. „A határozottság követelményének az alkotmányjogi panasz akkor felel meg, amennyiben eleget tesz az (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt feltételeknek.” A kiegészítő panasz vizsgálata alapján megállapítható volt, hogy a törvényben írt feltételeknek nem felel meg. A kérelem nem tartalmazza „az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, illetve az indítványban foglalt kérelem részletes indokolását.” Az indítványozó által felsorolt törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességét ugyanis pusztán állította, azonban nem fejtette ki, hogy konkrétan mely támadott norma mely alaptörvényi rendelkezéssel ellentétes, s a vélt alapjogi sérelem miben áll.  

Az Alkotmánybíróság megállapította: „Indokolás hiányában a kérelem nem felel meg határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének”. Az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyanis nem ad kellő alapot az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására, az indítványban azt is meg kellett volna jelölni, hogy a panasz az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseit milyen okból sérti. A befogadhatóság törvényben előírt formai feltételeinek meg nem felelő panasz-elemek érdemi elbírálására nincs mód, ezért  az Alkotmánybíróság a kérelmet az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.  (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1552/2014.) 

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái

Tucatnyi panasszal ütköznek. Napirendjén szerepel többek között a devizahitelesek beadványai, harcos témája lesz a késedelmi pótlék, a sikerdíj, gyülekezési joggal visszaélés,  vallási egyesület, társadalombiztosítás, pénznyerő automaták üzemeltetése, közérdekű adatszolgáltatás és kártérítés is.

Építési ügy

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.50100/2012/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: az ingatlanával szomszédos telek vonatkozásában a telekalakítási hatóság telekalakítási engedély megadásáról határozatot hozott, amelyet nem kézbesítettek, majd felhívták a jogos érdeke igazolására. Érdekeltségét arra alapította, hogy a kertes ingatlanát hátrányos következmények érték (értékcsökkenés), illetve a telekalakítási eljárásba bevont szakhatóságok jogszabálysértést követtek el. A hatóság elutasította kérelmét arra hivatkozással, hogy a telekalakítási engedély az indítványozó saját ingatlanával kapcsolatos helyzetét közvetlenül – sem előnyére, sem hátrányára – nem változtatta meg. A döntést megfellebbezte, amelyet szintén elutasítottak, mivel a határozatnak a szomszédos ingatlanok tulajdonosai részére történő kézbesítését jogszabály nem írja elő. Az indítványozó  ezt követően kezdeményezte a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, amelynek során az eljáró bíróság helybenhagyta a korábbi döntést, mivel osztotta a földhivatalok korábbi elutasító álláspontját. 

Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróság azzal, hogy az ügyféli jogállás értelmezésére nem tartja alkalmazhatónak sem a Ket. 15. § (1) bekezdését (általános szabály), sem a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. érdekelt fellebbezését szabályozó 9. § (2) bekezdését (speciális szabály), ezáltal kizárja a telekalakítási eljárásában a szomszédos ügyfél fellebbezéshez való jogát, sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát. Mindezzel összefüggésben – véleménye szerint – sérül az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés szerinti jogállamiság elve, az R) cikk (1)-(2) bekezdés szerinti jogszabályok kötelező erejére vonatkozó alapelv, a T) cikk (3) bek. szerinti normavilágosság követelménye, az I. cikk (1) és (3) bekezdés szerinti alapvető jogok tiszteletben tartásához fűződő elv, a XV. cikk (1)-(2) bekezdések szerinti diszkrimináció tilalmának elve, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való joga is.   

Devizahitel

 

A Kúria 2/2014. számú PJE határozata rendelkező részének 1. pontja, indokolásának III/1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró, az előtte folyamatban levő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per felfüggesztésével egyidejűleg, állítja: a PJE rendelkező részének 1. pontja és ez e ponthoz tartozó indokolás sérti az Alaptörvény C. cikkének (1) bekezdésében foglalt hatalommegosztás alkotmányos elvét. Sérti továbbá a 25. cikk (1) bekezdésének első mondatát is, mert tartalma szerint nem az igazságszolgáltatási tevékenység keretébe tartozó, a joggyakorlat továbbfejlesztése, a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében hozott jogértelmezés, iránymutatás, hanem a jogalkotás, az elbírálandó elvi kérdésre vonatkozó norma tartalmának módosítása, jogértelmezés útján. (Indítvány. pdf.)

Devizahitel

A Kúria 6/2013. PJE határozat, a 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-a, és a 2014. évi XL. törvény 37–38. §-ai alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, - devizahitel.   

Az indítványozó szerint a Kúria határozata jogszabálytól önállósult normatartalommal rendelkezik, mivel felülírja a deviza nyilvántartású hiteljogviszony tartalmát azzal, hogy a többféle devizahitelt egy jogviszonyként értelmezi, ennek következtében pedig sérti az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdését, XXIV. cikk (1) bekezdését, 28. cikkét, B) cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (1) bekezdését, Q) cikkét és az M) cikk (2) bekezdését. Álláspontja szerint a PJE a közösségi joggal és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával is ellentétes.

Az indítványozó szerint a Kúria nem vette figyelembe, hogy a deviza alapú szerződések olyan hibrid szerződések, melyek magukban foglalnak egy kölcsön nyújtása érdekében létrehozott hiteljogviszonyt és egy – a fogyasztó előtt eltitkolt – befektetési szerződést.

Az indítványozó kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-át, valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 38. §-át, is mert azok sértik a per ésszerű időn belül való elbírálásának követelményét.
Indítvány-kiegészítésében kérte még a 2014. évi XL. törvény 37. §-a megsemmisítését is, mert az nézete szerint visszamenőleges hatályú jogalkotást valósít meg, sérti a jogbiztonságot, mert új anyagi jogszabályt alkot a devizahitelekkel kapcsolatos érvénytelenségi perekben, ugyanis kizárja az eredeti állapot helyreállítását és az érvénytelenség jogkövetkezmények nélküli megállapítását. (Indítvány. pdf.)

Versenyjog, késedelmi pótlék

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 36.Kpk.46.387/2013/9. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz és hatékony jogorvoslathoz fűződő jogot, mert helyben hagyta a GVH késedelmi pótlék végrehajtásával kapcsolatos határozatát, és úgy értelmezte az alkalmazandó jogot, hogy a kötelezett a végrehajtás felfüggesztésének időtartama alatt késedelembe eshet. A támadott rendelkezések kapcsán kifejti, hogy azok a B) cikk (1) bekezdéséből eredő visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütköznek. (Indítvány: anonim.pdf.)

Megbízási sikerdíj

A Kúria Pfv.V.21.259/2013/7. számú ítélete, a Fővárosi Törvényszék 67.Pf.632.064/2013/5. számú ítélete, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 10.P.91.571/2011/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A bíróságok a felperes keresetének megfelelően az indítványozót (alperest) megbízási sikerdíj visszafizetésére kötelezték. Az indítványozó vitatja, hogy közte és a felperes jogelődje között megbízás jött létre, szerinte munkaszerződést kötöttek, melynek alapján nem sikerdíjat, hanem prémiumot vett fel.

Álláspontja szerint az ítéletek helytelenül állapították meg a tényállást, ezért ellentétesek az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdésével és M) cikk (1) bekezdésével, és az abban foglaltak sértik a II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való jogát. Nézete szerint a Kúria ítéletével megsértette az Alaptörvény a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség követelményét, és a XII. cikk (1) bekezdésében foglalt, a munka szabad megválasztásához való jogát. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése

A Debreceni Járásbíróság 73.Szk.703/2014/4. számú végzés alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: 2013. november 21. napján reggel 8 óra körüli időben néhány társával nagyon rövid közterületi megmozdulást tartott, hogy felhívja a város polgárainak figyelmét a városvezetők floridai utazásának finanszírozási körülményeire, és arra, hogy ezt szükséges lenne kivizsgálni. Ezt követően az indítványozó ellen a Debreceni Rendőrfőkapitányságon szabálysértési eljárás indult, mert a rendezvény késedelmesen lett a hatóságnak bejelentve, amivel elkövette a gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértését. Az ügyben keletkezett rendőrségi határozatot a Debreceni Járásbíróság végzésével hatályban hagyta.

Az indítványozó állítja: a sérelmezett végzés alaptörvény-ellenes, mert a megmozdulása nem számított gyülekezésnek, Véleménye szerint a megmozdulása „flash mob” azaz villámcsődület volt, amely nem szervezett, hanem spontán megmozdulás. A bejelentési kötelezettség pedig a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv. 6. §-a alapján csak a szervezett rendezvényekre vonatkozik. Álláspontja szerint ezért sérült az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt gyülekezési joga. (Indítvány. pdf.) 

Földbizottság állásfoglalás, jogorvoslat

A 2013. évi CXXII. törvény egyes rendelkezései, valamint a 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – földbizottság állásfoglalása, jogorvoslat.

Az indítványozó bíró  álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való alapjogot sérti az, hogy a földbizottság állásfoglalásával szemben – sem közvetlenül, sem az érdemi döntés felülvizsgálatának keretein belül – a bírósági jogorvoslati út nem biztosított, mivel a földbizottság állásfoglalása hatását tekintve érdemében eldöntheti az ügyet. Ugyanezeket az alapjogokat sérti, hogy a földbizottság állásfoglalásával szemben biztosított egyetlen jogorvoslat, a kifogás előterjesztésére csak  rövid határidő alatt van csak lehetőség. Az indítványozó szerint Alaptörvény-ellenesség mutatkozik abban is, hogy a földbizottság a hallgatásával is előidézheti ugyanezt a hatást: érdemben a szerződés hatósági jóváhagyásának megtagadását eredményezi állásfoglalásának ki nem adása. Ebben az esetben még az egyetlen, közigazgatási jogorvoslati lehetőség, az 5 napon belüli kifogás lehetőség sincs biztosítva. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Előhaszonbérleti jog gyakorlása

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. tv. 18. § (1a) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – előhaszonbérleti jog gyakorlása.  

Az indítványozó bíró álláspontja szerint ellentétes a jogbiztonság és a szerzett jogok védelme alaptörvényi követelményével a 2011. évi CI. törvény 11. §-ával a Nfatv.-be iktatott 18. § (1a) bekezdés, mivel hatálya a kihirdetése napján fennálló érvényes mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződéssel rendelkező haszonbérlőkre is kiterjedt. A támadott rendelkezés hatálybalépésekor érvényes földhaszonbérleti szerződéssel rendelkező földhaszonbérlők szerződésének megszűnését követően a jogszabályon alapuló előhaszonbérleti jog eltörlésre kerül, holott a sérelmezett rendelkezés hatályba lépése előtt gazdálkodásba fogó gazdasági szereplők joggal bízhattak abban, hogy a haszonbérleti időtartam lejárta után ismét haszonbérbe vegyék az általuk haszonbérelt és megművelt területeket. Az indítványozó bíró utal a visszaható hatály tilalmára is. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Víziközmű-szolgáltatás

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 62. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 2013. március 1. napja és 2013. december 31. napja között hatályos 62. § (5) bekezdése ellentétes a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 52. § (2) bekezdésével, ezáltal sérti az Alaptörvény 15. cikkének (4) bekezdését. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Pótmagánvádló jogi képviselete

A Debreceni Járásbíróság 44.B.2111/2013/4. számú és 44.B.2111/2013/6. számú végzése, valamint a Kúria Bfv.II.706/2014/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó pótmagánvádló vádindítványt terjesztett elő, melyet a Debreceni Járásbíróság elutasított, miként tette volt a fellebbezés során Kúria is.

Az indítványozó álláspontja szerint a bírói döntések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogot, mert azt a szűkítő értelmezést fogadják el, hogy csak a pótmagánvádló távollétében biztosítottak a jogi képviselő jogai. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Közös önkormányzati hivatal létrehozása

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. §-ának nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A perbeli esetben a Nógrád Megyei Kormányhivatal Tar községet a Mátraszőlősi Község Önkormányzati Hivatal tagjaként jelölte ki, amely határozatot az érintett Mátraszőlősi Község Önkormányzati Hivatalát önkéntesen létrehozó hat települési önkormányzat megtámadott a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt. A bíróság a keresetet elutasította.  

Az érintett hat települési önkormányzat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
Az eljáró bírói tanács indítványában hivatkozik – az 1997. évi XV. törvénnyel kihirdetett - Helyi Önkormányzatok Európai Chartjának 4. cikk 6. pontjára és 6. cikkére, valamint a Helyi és Regionális Önkormányzati Kongresszus Monitoring Bizottságának jelentésére és az az alapján elfogadott Ajánlásokra, amely a Mötv. 85. §-át – amely a közös önkormányzati hivatal létrehozását intézményesítette - problematikusnak ítélte, mint amely a kistelepülések szervezetalakítási szabadságát alapvetően korlátozza. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Vallási egyesület

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 35. § (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az Ítélőtábla végzésében jogerősen elutasította a Független Történelmi Protestáns Egyház változásbejegyzés iránti kérelmét, mely az egyház vallási egyesületté átalakulására irányult.

Az indítványozók álláspontja szerint a végzés sérti az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében biztosított vallásszabadsághoz való jogot, mert a bíróság a 2011. évi CCVI. törvényben előírt feltételek ellenében sem vette nyilvántartásba a Független Történelmi Protestáns Egyház jogutódjaként a Független Történelmi Protestáns Egyesületet. Hivatkoznak továbbá a tisztességes eljáráshoz való jog, és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmére is. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Földhasználati nyilvántartás

A Kúria Kfv.III.37.725/2013/5. számú ítélete és a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.26.930/2013/8. számú ítélet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányul alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozót a földhasználati nyilvántartásba jogerősen bejegyezték, erre tekintettel agrár-környezetgazdálkodási támogatásért folyamodott, melyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jóváhagyott. A felügyeleti jogkörben eljáró hatóság az indítványozót a nyilvántartásból törölte, így megszűnt a támogatás igénybevételéhez való joga. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a határozatot jóváhagyta, a Kúria ezen ítéletet hatályában fenntartotta.  

Az indítványozó szerint a bírói döntések és a hatósági döntések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság követelményéből eredeztethető szerzett jogok védelmének elvét. A bíróság eljárása sérti továbbá a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt a tisztességes eljáráshoz való jogot is. (Ind_kieg.pdf.)

Felmondás jogellenessége 

A Kúria Mfv.I.10.655/2013/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az ügy előzményeként az indítványozó blogbejegyzéseket írt, amelyek miatt munkáltatója munkaviszonyát rendes felmondással megszűntette. Az indítványozó bírósághoz fordult, kérve a felmondás jogellenességénk megállapítását. A Kúria helyben hagyta az elsőfokú bíróságnak - az indítványozó keresetét elutasító - ítéletét.
Az indítványozó szerint a Kúria az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének megsértésével korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. Döntése sérti Alaptörvény 28. cikkében foglaltakat is. (Indítvány:_anonim. pdf.)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának legközelebbi témái

 

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.183/2014/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.  

Az indítványozó előadja: az öregségi nyugdíj megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet, és kérte korkedvezményes időszak elismerését is. A kérelmet a közigazgatási szerv elutasította annak megállapítása mellett, hogy korkedvezményre jogosító idő nem ismerhető el. A bíróság a döntést helybenhagyta.

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság azzal, hogy jogértelmezésével - azaz, hogy a korkedvezményre jogosító munkakörök taxatív felsorolását vette alapul - megfosztotta a korkedvezményes nyugdíj lehetőségétől. Döntése sérti az Alaptörvény XVII. cikke szerinti egészséges munkafeltételekhez való jog alapvető elvét és XIX. cikk szerinti szociális biztonsághoz való jogát is. (Indítvány. pdf.)

Pénznyerő automaták üzemeltetése

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.31.060/2014/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.  

Az indítványozó vendéglátó egységében internetes terminált működtetett, amelyet a NAV ellenőrei pénznyerő automatának minősítettek, és 500. 000.- forint pénzbírsággal sújtottak. Az indítványozó a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelynek során a bíróság a keresetét elutasította. 

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság döntése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel indítványa ellenére sem rendelt ki igazságügyi szakértőt, továbbá a NAV előzetes állásfoglalásával ellentétesen járt el. Továbbá sért az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát az, hogy a pertárgyérték miatt nincs helye felülvizsgálatnak. (Indítvány.pdf.)

Pénznyerő automaták üzemeltetése

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.930/2013/21. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az ügy előzményeként a NAV az indítványozóval szemben pénznyerő automaták engedély nélküli üzemeltetése miatt bírságot szabott ki. A bíróság helybenhagyta a bírságot kiszabó döntést.

Az indítványozó kifejti, hogy számára súlyos jogsérelmet okozott, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát sérti, hogy az eljárás során a bíróság szakértők meghallgatását mellőzte. Hozzáteszi, az eljárás során sérült a fegyveregyenlőség elve is. A támadott ítélet sérti a jogorvoslathoz való jogát is, mivel azzal szemben fellebbezés előterjesztésére nincs lehetősége. Az indítványozó jogsérelmével összefüggésben részletesen hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság gyakorlatára is. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Pénznyerő automaták üzemeltetése

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.33.905/2013/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.  

Az ügy előzményeként a NAV az indítványozóval szemben pénznyerő automaták engedély nélküli üzemeltetése miatt bírságot szabott ki. A bíróság helybenhagyta a bírságot kiszabó döntést.

Az indítványozó kifejti: számára súlyos jogsérelmet okozott, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát sérti, hogy az eljárás során a bíróság a szakértők meghallgatását mellőzte. Hozzáteszi: az eljárás során sérült a fegyveregyenlőség elve is. A támadott ítélet sérti a jogorvoslathoz való jogát is, mivel fellebbezés előterjesztésére nincs lehetősége. Az indítványozó jogsérelmével összefüggésben részletesen hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság gyakorlatára is. (Indítvány: anonim.pdf.)

Pénznyerő automaták üzemeltetése

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.31.376/2014/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az ügy előzményeként a NAV az indítványozóval szemben pénznyerő automaták engedély nélküli üzemeltetése miatt bírságot szabott ki. A bíróság helybenhagyta a bírságot kiszabó döntést.

Az indítványozó kifejti: számára súlyos jogsérelmet okozott, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát sérti, hogy az eljárás során a bíróság a szakértők meghallgatását mellőzte. Hozzáteszi: az eljárás során sérült a fegyveregyenlőség elve is. A támadott ítélet sérti a jogorvoslathoz való jogát is, mivel fellebbezés előterjesztésére nincs lehetősége. Az indítványozó jogsérelmével összefüggésben részletesen hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság gyakorlatára is. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Bor szabályszerű tárolása

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 110. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A támadott jogszabályi rendelkezés bor üzlethelyiségben való árusításával, illetve tárolásával összefüggésben állapít meg rendelkezéseket. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a rendelkezés sérti az Alaptörvény M) cikkében foglaltakat, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét. Kifejti továbbá: a szabályozás sérti a XII. cikk (1) bekezdésében foglalt vállakozás jogát is azáltal, hogy kizárólag a vendéglátó-ipari üzleteknek és a kereskedelmi szálláshelyeknek teszi lehetővé bontott bor tárolását. ((Indítvány:_anonim.pdf.)

Közérdekű adatszolgáltatásra kötelezés

A Kúria Pfv.IV.20.988/2013/5. számú ítélete, a Fővárosi Törvényszék 47.Pf.639.472/2012/5. számú ítélete, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.P.85.869/2012/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.  

Az indítványozó vitatja a Kúria, illetve az ügyben eljárt bíróságok jogszabály-értelmezését, szerinte keresete eljárásjogi kérdések miatti elutasítása akadályozza az ügy érdemi elbírálását. Álláspontja szerint az ítéletek sértik a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz való jogát, továbbá a jogállamiság elvét is. (Ind kieg.pdf.)

Adóügy-túlfizetés

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 43. § (5) bekezdés „vagy adótartozás hiányában azt törli” szövegrésze tekintetében benyújtott alkotmányjogi panasz, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.31.457/2014/4. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés sérti a tulajdonhoz való jogot, mivel a túlfizetett összegtől értesítés nélkül - közérdek hiányában, illetve kártalanítás nélkül - fosztja meg a jogosultakat. Sérti a törvény előtti egyenlőség elvét is, mert az államot különleges előnyben részesíti, az érintettek – a jogvesztés következtében – bírói úton sem érvényesíthetik igényüket. Mindezek miatt a támadott rendelkezés, illetve az eljárás sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát. (Ind.kieg. pdf.)

Kártérítés megfizetése

A Kúria Pfv.V.21.132/2014/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.Az indítványozó kifejti: a Kúria támadott ítélete sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogát, mert nem biztosította meghallgatását egy olyan, ügydöntő kérdésben, amely kizárólag a kúriai ítéletben jelent meg. Hozzáteszi: az ítélet súlyos logikai és jogi tévedéseken alapul. Álláspontja szerint Kúria eljárása sérti a tulajdonhoz való jogát, mert hatályában fenntartott egy olyan ítéletet, amely számára súlyos anyagi hátrányt jelent, és sérti a jogbiztonság követelményét is. (Indítvány.anonim.pdf.)