Az Alkotmánybíróság október 27-i határozatában megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. torvény 583. §- abban nem rendelkezett  az ügyész és a bíróságot terhelő tájékoztatási kötelezettségről, – a terhelt kártalanítási igényének jogalapja, az igény érvényesítésének határideje, és a határidő kezdő időpontja tekintetében. A Taláros Testület ezért felszólította az országgyűlést, hogy szabályozási feladatnak 2010. június 30-ig tegyen eleget.

Az alkotmánybírák a határozat indokolásában rámutattak: a kártalanítás a meghatározott ügyészi es bírósági határozatok alapján a büntetőeljárási törvény szerint létrejövő jogviszony az állam és a határozattal érintett személy között. A kártalanítás, az annak alapjául szolgáló nyomozást megszüntető határozat kézbesítésével, illetőleg a felmentő ítélet, az eljárást megszüntető végzés, valamint a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott határozat jogerőre emelkedésével válik esedékessé. A kártalanítást az állam köteles megfizetni! A büntetőeljárási törvény azonban a kártalanítás szabályainak körében nem írja elő külön kötelezettségként, hogy az ügyész, illetve a bíróság a kártalanítás alapjául szolgáló határozatában utaljon az igény benyújtásának lehetőségére, a hat hónapos jogvesztő határidőre és annak a határozat kihirdetésétől vagy a kézbesítésétől történő számítására. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a tájékoztatási kötelezettség törvényi előírásának hiánya a törvényalkotó olyan mulasztása, amely ellentétes a jogállamiság követelményeivel, továbbá alapjogsérelemre is vezet. A határozathoz Paczolay Péter párhuzamos indokolást csatolt, amelyhez csatlakozott Bragyova András is.

Fidesz–KDNP indítvány az alkotmányellenes helyzet felodására 

Az önkormányzati miniszterhez intézett nyílt levélben hívja fel a figyelmet Nyitrai Zsolt (Fidesz), Salamon László (KDNP) es Vejkey Imre (az Országos Választási Bizottság KDNP-s delegáltja) arra az alkotmányellenes helyzetre, hogy az Országgyűlés nem biztosította az országgyűlési választásokon a választójog gyakorlásának feltételeit bizonyos választópolgárok számára. A Varga Zoltánnak írt nyílt levélnek az ad aktualitást, hogy a külföldön történő szavazásra vonatkozó törvényi rendelkezések december 31-én hatályukat vesztik – írták, majd pontosan meg is határozták, hogy választójoguk gyakorlásában azok lehetnek akadályoztatva, akik „a választási eljárásról szóló 1997. évi C törvény 96/A paragrafus (1) bekezdésében meghatározott külképviseleti szavazás napján Magyarországon, a magyarországi szavazás napján pedig külföldöntartózkodnak".

A levélírók emlékeztettek arra, hogy a kialakult helyzet alkotmányellenes jellegét az Alkotmánybíróság egyik 2008-as határozata is megállapította már. De emlékeztettek arra is, , hogy e jogszabályi problémák rendezéséért Varga Zoltán eddig már több pártok közötti egyeztetést hívott össze, melyeken részben szakértői, részben kormányzati szinten is támogatásra tálalt a Fidesz, illetve a KDNP közös indítványa. 

A javaslat szerint – mint kifejtik – az Ab-döntésben jelzett állampolgárok a külképviseleti szavazás napján, Magyarországon egyetlen kijelölt szavazókörben adhatnák le voksukat, megfelelő garanciális szabályozás mellett – egyebekben pedig a külképviseleti szavazás szabályai egyelőre változatlanok maradnának.

A levélírók utalnak arra is, hogy Varga Zoltán szeptember 15-én elhangzott napirend előtti felszólalásban, az Országgyűlésben a Fidesz, illetve a KDNP közös javaslatáról azt nyilatkozta, hogy „ez a javaslat a kormány számára bizonyos pontosításokkal elfogadható, tehát ennek részletes kidolgozását a kormány és az Önkormányzati Minisztérium vállalja". Felszólalásában azt is megerősítette, hogy a javaslatot az igazságügyi tárca (IRM) is támogatja.

A levélírók szóvá teszik azt is: míg a kormány megvalósíthatónak tartotta a javaslatot, az MSZP és az SZDSZ egyelőre adósok maradtak a politikai állásfoglalással. „Mindezek miatt a legutóbbi, szeptember 22-i ötpárti tárgyalások óta semmilyen előrelépés nem történt, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság által jelzett határidő mar csaknem tíz honapja lejárt, illetve 2009. december 31-vel - új szabályozás hiányában – a külképviseleti szavazásra vonatkozó szabályozás hatályon kívül kerül" 

A levélírük egyrészt arra kérik a minisztert, hogy adjon tájékoztatatást a frakciók legújabb álláspontjáról, másrészt pedig arra, hogy a minisztérium még november elején terjessze be a Fidesz-KDNP javaslatai alapján kidolgozott törvényjavaslatot az Országgyűlés elé, „annak érdekében, hogy jogilag szabályozott keretek között, az Alkotmánybíróság által is meghatározott módon, kerülhessen sor az országgyűlési választásokra mind bel-, mind külföldön".

 Az Alkotmánybíróság 2009. november 2-3 -i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság elé kerül a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az alkotmánybírák folytatják az úgynevezett szuperbruttósítással kapcsolatos indítványok tárgyalását. A határozattervezet a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát vizsgálja.

Megkérdőjelezték Nagykálló Város Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 14/1991. (XII. 28.) Kt. sz. módosításaival egységes szerkezetbe foglalt rendelete 8. § b) pontja alkotmányosságát.

Napirendre tűzik a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 101. § (2) bekezdés alkotmányosságát elemző határozattervezetet.

Egy indítványozó a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. § 16. pontjának alkotmányosságát támadta meg.

Egy határozattervezet az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXII. törvény 22. § (2) bekezdése „határozott kérelmet" szövegrészének, továbbá a 48. § (1) bekezdése „akinek jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be," szövegrészének, valamint a 48. § (2) bekezdése „jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül" szövegrészének alkotmányosságát veszi górcső alá.

Szó lesz a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. § (5) bekezdésének alkotmányosságáról is.

Kedden negyedszer kerül a teljes ülés elé az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés 2008. október 20-i ülésnapján elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálata. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2008. november 12-én fordult az Alkotmánybírósághoz. Az előadó alkotmánybíró nyáron az ügyben új tervezetet, úgynevezett Problematikát készített, amelyet szeptemberben már tárgyaltak az alkotmánybírák. (A fajsúlyosabb ügyekben a bírói stáb nem kész határozattervezetet, hanem Problematikát fogalmaz meg. Ez a témakör történeti, nemzetközi összehasonlító elemzését tartalmazza, megjelölve a legfontosabb elvi kérdéseket és döntési lehetőségeket. Ezt az anyagot vitatja meg a teljes ülés és meghatározza azokat az alkotmányossági hangsúlyokat, amelyek alapján az előadó alkotmánybíró tovább dolgozhat.) A nem nyilvános tárgyalásra meghívást kapott Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

A testület megkezdi a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény alkotmányellenességének vizsgálatát.

Megtárgyalják a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 16. § (2) és (3) bekezdése, valamint a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet egészének alkotmányosságát támadó indítványt.

Tanácskoznak az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2)-(5) bekezdésének alkotmányosságáról.