Másodszor tanácskozik a Taláros Testület Semjén Zsolt és Navracsics Tibor, valamint a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjainak további 151 országgyűlési képviselője által benyújtott népszavazási kezdeményezéséről. A felteendő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők személyi jövedelemadó bevallásai a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek?”
Tárgyalja az Alkotmánybíróság a Fidesz és a KDNP termőfölddel kapcsolatos népszavazási kezdeményezését is, melynek kérdése: „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”
Újra ezer fölé kúszott az Alkotmánybírósághoz küldött beadványok száma, a meglévő lendületet figyelembe véve, az év végére valószínűleg eléri az ezerötszázat. Paczolay Péter a testület elnöke bejelentette: az alapjogok védelmét tartják a legfontosabbnak. Ősszel több olyan törvény esetében is szeretnének határozatot hozni, amelyek 2009. január elsején lépne életbe. Ezek között említette az ingatlanadóra és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó beadványokat.
(Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a „Lex Melegnek” becézett, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló, amely a házassággal majdnem azonos jogokat ad az élettársi kapcsolatban élő leszbikus, melegek, biszexuális és transznemű pároknak. A „boldogító igent”, ugyanúgy anyakönyvvezető előtt kell majd bejelenteniük, ahogy a házasságot. A „normál” házasságban élőkhöz hasonlón jár nekik a családi pótlék, a gyes. A vagyonjogi területen is ugyanazok a jogok és kötelezettségek vonatkoznak majd a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőkre, mint a házastársakra. 5 év együttélés esetén, az elhunyt társ halála után jogosultak lesznek az özvegyi nyugdíjra is. Váláskor, ha közös a megegyezés, nem lesz szükségük válóperre, elég, ha a közjegyző előtt nyilatkoznak a „frigy” megszűnésről.)
A törvény megsemmisítését áprilisban indítványozta az Alkotmánybíróságnál a Kereszténydemokrata Néppárt, hangsúlyozván: az egyneműek élettársi kapcsolata a házassághoz hasonlóan családi állapotnak minősül, holott a házasság a házasság egy férfi és nő kapcsolata, melyből a jövőt építő gyermekek születnek.
– Félve figyeljük az Alkotmánybíróságot – nyilatkozta viszont Mocsonaki László, a Háttér Társaság a Melegekért ügyvivője, nem titkolva: attól tartanak, hogy az alkotmánybírák még az életbelépése előtt, (2009. január 1.) „megsértve sok tízezer ember emberi jogait” megsemmisíti a törvényt.)
Nem halogatható teendője az Alkotmánybíróságnak a parkolási díjtartozások ügyének a tárgyalása, miután több száz bírósági perben függesztették fel az eljárást, hogy megvárják az Alkotmánybíróság határozatát.
(A behajtó cég, az Intrum Justitia ellenben - saját hatáskörben - újabb akciót indított: felszólító levelekben követeli az évekkel ezelőtti parkolási bírságok befizetését. Bár nyár óta törvény tiltja, hogy bíróságon hajtsák be ezeket a régi bírságokat, az Intrum Justitia abban bízik, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a jogszabályt. A mostani felszólítást figyelmen kívül hagyó autósok akkor járhatnak rosszul, ha az Alkotmánybíróság valóban megsemmisíti majd a törvényt. Ha viszont valaki most fizet, akármi is lesz az Alkotmánybíróság határozata, később nem perelheti vissza a pénzt.)
+
Az elkövetkezendő hetekben napirendre tűzi a Taláros Testület az Albert házaspárnak az egészségbiztosítás privatizációját megakadályozandó népszavazási kezdeményezését is, melynek kérdése: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?” Az Országgyűlés a népszavazás elrendeléséről ez év június 9.-én hozott határozatát (345 igen mellett, ketten voksoltak ellene (a pénzügyminiszter dr. Veres János és Mécs Imre, 3 szocialista társuk, Filló Pál, dr. Géczi József Alajos, Lénárt László pedig tartózkodott) hat magánszemély támadta meg.
+
Alkotmánybírósághoz fordult a Civilek a Mecsekért Mozgalom az Országos Területrendezési Terv és Építési Törvény 2008 júniusában történt azon módosításainak megsemmisítése érdekében, melyek eredményeként Pécs város egész közigazgatási területe kiemelt fontosságú honvédelmi terület lett, és „szentesítette” a Tubesre tervezett NATO-radar építésére kiadott engedélyt. Álláspontjuk szerint ugyanis a törvényalkotó az önkormányzatok rendelkezési jogosultságát korlátozta, s a megváltoztatott jogszabály miatt a polgárok széles körének az alkotmányban biztosított alapjogai - lelki és testi egészséghez, az egészséges környezethez fűződő jogai - is sérülnek. Ezen kívül a törvénymódosítás következményeként a Honvédelmi Minisztérium gyorsított, egyszerűsített eljárással, minimális helyi kontrollal adhat ki magának építési engedélyt, így a demokratikus döntéshozatal helyett a hierarchikus felépítésű katonai szervezet parancsuralmi rendszere érvényesül, amelyben a honvédelmi érdek elsőbbséget élvez a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a kulturális örökségvédelmi érdekekkel szemben. (A Tubesre kiadott építési engedély miatt a Fővárosi Bíróságon is tartanak a perek, és a legfrissebb, a testült sajtótitkársága által megerősített hírek szerint, a környezetüket védő civilek elfogultsági indítvány is indítottak az alperes Honvédelmi Minisztériummal „információt cserélő” bíró ellen.)
Az Alkotmánybíróság szeptember 8-9-i teljes ülésének napirendje
Másodszor tanácskozik a Taláros Testület Semjén Zsolt és Navracsics Tibor, valamint a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjainak további 151 országgyűlési képviselője által benyújtott népszavazási kezdeményezéséről. A felteendő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők személyi jövedelemadó bevallásai a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek?” Az előzményekhez tartozik: az Országos Választási Bizottság határozatában még tavaly elfogadta és hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát (434/2007. - X. 24./OVB). A határozat ellen azonban (feltehetően nem a KDNP-Fidesz „holdudvarából”) alkotmányos aggályokra hivatkozva kifogást nyújtottak be, kérve annak megsemmisítését.
Tárgyalja az Alkotmánybíróság a Fidesz és a KDNP termőfölddel kapcsolatos népszavazási kezdeményezését is. Több kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság, azon határozata ellen, (170/2007.- VII. 18./OVB) amely hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”
Szerepel a Testület napirendjén Kálmán László nyelvész termőfölddel kapcsolatos népszavazási kezdeményezése is. Számosan kifogásolták az Országos Választási Bizottság azon határozatát (173/2007. - VII. 18./OVB), amely hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a földterület megművelőjét illesse meg első helyen elővásárlási jog termőföld vásárlása esetén?”
Ugyancsak kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság azon határozata ellen. (187/2008. - V. 6./ OVB), amelyben hitelesítette a Magyar Családok Országos Szövetsége képviseletében Urbán Szabó József által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a következő országgyűlési képvisel választás során a jelölteknek már ne kelljen ajánlószelvényt gyűjteni?”
Megvitatják az Országos Választási Bizottság azon határozata ellen (306/2007. - VIII 23./ OVB) benyújtott kifogást is, amelyben hitelesítette a P. T. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése, jogszabály (a Büntet Törvénykönyv) módosításával tegye szankcionálhatóvá a hálapénz adását és elfogadását az egészségügyben, a szociális szférában?”
Napirendre tűzik az Országos Választási Bizottság másik határozata ellen (90/2008. - II. 26./OVB) benyújtott kifogást is, amelyben szintén megtagadta dr. M. A. által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a jelen népszavazás eredményének kihirdetése utáni egy hónapon belül legalább négy esetben vonja meg a bizalmat a Magyar Köztársaság Kormányától?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság azon határozata ellen is (91/2008. - II. 26./OVB), amelyben megtagadta a dr. M. A. által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés egyetlen szó kivételével megegyezik a korábbi indítványával: „Akarja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a jelen népszavazás eredményének kihirdetése utáni három hónapon belül legalább négy esetben vonja meg a bizalmat a Magyar Köztársaság Kormányától?”
Ugyancsak kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 92/2008. - II. 26./OVB) határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. M. A. által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés szintén „csak” egy szóval tér el M. A. korábbi indítványaitól: „Akarja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a jelen népszavazás eredményének kihirdetése utáni tizenkét hónapon belül legalább négy esetben vonja meg a bizalmat a Magyar Köztársaság Kormányától?”
Napirendre tűzik a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét vizsgáló határozattervezetét.
Határozattervezet készült a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Szó lesz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, illetve a védett állatfajták védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet alkotmányosságáról.
Megtárgyalják a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.44.250/2005/6. számú, valamint a Fővárosi Bíróság 16.Fpk.01–02–001019/23. sz. végzéseinek alkotmányosságát.
Megvizsgálják a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 193. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.
Napirendre kerül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 340. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Megvitatják a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 10. § (2) bekezdése és a 270. § (1) bekezdése alkotmányosságával összefüggő határozattervezetet is.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 42–43. §-ait, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 79–80. §-ait veszi górcső alá.
Egy indítványozó a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 72. § (2) bekezdés a) pontjának alkotmányosságát támadta meg.
Ismét napirendre kerül a fegyveres biztonsági őrzésről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (7) bekezdése alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezet.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt a rendelkezést vizsgálja, hogy a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 25. § (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani.
