Testüregek motozására. Megsemmisített rendeletek. Van vagy nincs? Döntés három népi kezdeményezésről. Pótvizsgázott a parlament.
Meztelenre vetkőztetve..!
Alkotmányellenes, mégis jogszerűek tekinthető, hogy a rendőrök március 15-én meztelenre vetkőztették és urulógusokat idézően megmotozták a zászlófelvonásról a fogdába vitt két fiatalembert. A mindezt lehetővé tevő miniszteri rendeletet az Alkotmánybíróság tavaly novemberi határozatában ugyan megsemmisítette, de csak 2009. június 30-i hatállyal.
A rendőrségi törvény meghatározza, mikor lehet motozni, és rögzíti, hogy azt azonos nemű személynek kell végrehajtania. A motozás alapvetően csak a ruházat átvizsgálására korlátozódhat, és csak akkor, ha támadásra alkalmas eszköz elvétele a célja. A fogdák rendjét szabályozó belügyminiszteri rendelet azon rendelkezését azonban, mely szerint a fogdában tartott személyt motozásnak lehet alávetni, indokolt esetben a testüregek motozására is kiterjedhet, az Alkotmánybíróság még tavaly novemberben megsemmisítette, de csak 2009. június 30-i hatállyal. A rendelkezést elsősorban formai indokra vonatkozva semmisítették meg, mivel "a belügyminiszteri rendelet túlterjeszkedett a rendőrségi törvény által adott felhatalmazáson."
Frissen megsemmisítve!
A Taláros Testület a hét elején hozott határozatában megsemmisítette két egészségügyi miniszteri rendelet egy-egy, a betegek adatainak kezelését szabályozó rendelkezését 2009. december 31-i hatállyal.
A gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet kimondja, hogy a vényen az orvosnak fel kell tüntetnie - egyebek között - a beteg nevét, lakcímét, születési idejét és TAJ-számát, közgyógyellátásban részesülő beteg esetén a közgyógyellátási igazolvány számát. A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatásáról, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló egészségügyi miniszteri rendelkezés pedig előírja, hogy a gyógyászati segédeszköz rendelésére szolgáló vényen fel kell tüntetni a beteg kórisméjének BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódját.
Az alkotmánybírák szerint mindkét rendelkezés formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért alkotmánysértők, mert a személyes adatok védelméhez való joggal összefüggésben sértik az alkotmány 8. szakaszának (2) bekezdését, mivel rendeleti szinten írnak elő kötelező adatkezelést. Tartalmi szempontból pedig azért ellentétes a két szabály az alaptörvénnyel, mert a rendelkezésekben érintett adatok nem elengedhetetlenül szükségesek a kiadó személy számára. Az Alkotmány 59. szakaszának (1) bekezdésében megfogalmazott személyes adatok védelméhez való jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni általában csak az érintett beleegyezésével szabad, de kivételesen törvény is elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja felhasználásának módját is.
Az Alkotmánybíróság azért december 31-i hatállyal semmisítette meg a két rendelkezést, hogy a jogalkotónak megfelelő időt biztosítson a hatályát vesztő rendelkezések alkotmányos újraszabályozására. A határozathoz Balogh Elemér és Kovács Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek.
Van vagy nincs?
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. § (1) bekezdésének első mondata, valamint a közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alkotmányellenes, ezért azokat 2008. június 30-i hatállyal megsemmisíti.
A megsemmisítés időpontjának meghatározása során az Alkotmánybíróság kellő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak ahhoz, hogy az alkotmányellenes helyzet megszüntetéséhez szükséges jogalkotói feladatának eleget tegyen, ezért a megsemmisítés időpontját 2008. június 30-ában határozta meg. Mivel a törvényalkotó azóta sem alkotta meg a Közigazgatási Hivatalokról szóló (2/3-os) törvényt, ezért az Alkotmánybíróság idézett határozata alapján törvényesen nem létezik. Létezhet(ne) az egész országban Regionális Közigazgatási Hivatalnak nevezett intézmény. Így bármelyik Regionális Hivatal bármilyen intézkedést tesz, határozatot hoz, eljárást indít, az a tartalmától függetlenül törvénysértő, mivel azt egy törvényesen, sőt alkotmányosan nem létező intézmény hozza.
Döntés három népi kezdeményezésről
Három – az Országgyűlés feloszlatásával, a képviselők visszahívhatóságával és az államfő közvetlen választásával kapcsolatos – népi kezdeményezésről is döntött a Taláros Testület.
A Taláros Testület helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyet a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány képviseletében benyújtott népi kezdeményezések ügyében hozott. Az előzmény: kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 309/2008. (X. 30.) határozata ellen. Az OVB hitelesítette az Ádám Attila a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtőívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük az Alkotmány olyan tartalmú módosítását, hogy országos népszavazást lehessen tartani az Országgyűlés feloszlásáról.”
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kifogás nem megalapozott, ezért az OVB határozatát helybenhagyta. A Testület indokolásában emlékezetett: az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének e) pontja az Országgyűlés feloszlatásáról való döntést kifejezetten kizárja az országos népszavazás tárgyköreiből, erről a kérdésről országos népszavazást tartani (következésképp kezdeményezni) nem lehet. Népi kezdeményezés esetén ezzel szemben – mutatott rá az Alkotmánybíróság – az Országgyűlésnek a kérdés napirendre tűzésére, megtárgyalására és döntéshozatalra van kötelezettsége, de ennek a döntésnek a tartalmát a népi kezdeményezés nem köti meg. Éppen ezért a népi kezdeményezésnek mindaddig, amíg az alkotmányosság keretében marad – ellentétben a népszavazással – az Alkotmányban megfogalmazott tárgyköri korlátja nincs, és a kérdésnek nem kell konkrét jogalkotási kötelezettséget megfogalmaznia. A népi kezdeményezésből csupán törvényhozási kérdésben való vita és döntés következik. Így a népi kezdeményezés aláírásgyűjtőívén szereplő kérdéssel szemben is mindössze annyi az elvárás, hogy törvényhozási tárgykörre vonatkozzon. A határozathoz Bragyova András és Kiss László alkotmánybírák különvéleményt fűztek.
***
Ugyancsak kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 310/2008. (X. 30.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette az Ádám Attila a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtőívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy az egyéni országgyűlési képviselők a választókerületükben névjegyzékbe vett választópolgárok egyötödének kezdeményezésére tartandó szavazáson, a választókerületben névjegyzékbe vett választópolgárok szavazatainak egyszerű többségével visszahívhatók legyenek.”
Az Alkotmánybíróság megalapozatlannak találta a kifogást, s ezért – az előző határozathoz hasonló indokolással – helybenhagyta az OVB határozatát. Az indokolás felidézi: a testület korábbi határozataiban már megállapította, hogy a képviselői visszahívhatóság ellentétes az Alkotmány 20/A. § (1) bekezdésében foglaltakkal, vagyis az alaptörvény nem teszi lehetővé az országgyűlési képviselői megbízatás visszahívás útján történ megszüntetését. Annak azonban nincs alkotmányos akadálya, hogy a kérdést az Országgyűlés napirendjére tűzze, hiszen majdani döntés tartalmát a népi kezdeményezés nem köti meg. Ehhez a határozathoz is Bragyova András és Kiss László alkotmánybírák csatoltak különvéleményt.
***
Megtámadták az Országos Választási Bizottság 311/2008. (X. 30.) OVB határozatát is. Az OVB hitelesítette az Ádám Attila a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtőívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy a köztársasági elnököt a választásra jogosult választópolgárok a szavazataik egyszer többségével választhassák meg.”
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez a kifogás sem volt megalapozott, ezért az OVB határozatát helybenhagyta. A testület indokolásában kifejtette: korábbi határozatának megállapítása szerint az országos népszavazás nem irányulhat az Alkotmány – akárcsak burkolt – módosítására sem. Az alaptörvény kizárja a népszavazás lehetséges tárgyköreiből az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdéseket. Az Alkotmánybíróság szerint azonban itt sincs akadálya a népi kezdeményezésben megfogalmazott törvényhozási kérdés Országgyűlés általi megtárgyalásának. Ezzel a határozattal szemben is különvéleményt fogalmaztak meg Bragyova András és Kiss László alkotmánybírák.
Pótvizsgázott a parlament
A kartellező cégek vezető tisztségviselőit a versenytörvény elfogadott módosítása szerint két évre eltiltották volna a vezetői tisztségektől;. Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás ezt a rendelkezést – az Alkotmánybíróság határozata nyomán – elhagyta.
A tisztsségtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilamáról szóló törvényt tavaly június 2-án módosította a parlament. A köztársasági elnök nem hirdette ki a jogszabályt, - továbbította az Alkotmánybíróságnak. A Taláros Testület idén februárban alaposnak minősítette a köztársasági elnök kifogásait, ezért Sólyom László a törvényt visszaküldte az Országgyűlésnek.
A módosított versenytörvény kifogásolt rendelkezésének lényege az, hogy ha a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), majd fellebbezés folytán a bíróság jogerősen azt állapította meg, hogy a cégek kartelleztek - egyeztették az árakat, vagy felosztották a piacot - és ezért bírságot is kaptak, akkor a GVH-nak el kellett volna indítania egy újabb eljárást. A cégjegyzékből ki kellett volna keresnie az érintett cégek vezető tisztségviselőit, majd őket két évre el kellett volna tiltania a vezető tisztségviselői funkció gyakorlásától. Mind a vezető tisztség megállapítása, mind pedig az eltiltás ellen bírósághoz lehetett volna fordulni - külön-külön - a bíróság pedig nem peres eljárásban tett volna pontot az eljárás végére.
A köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság egyrészt az automatikus eljárást, másrészt a nem peres eljárásban megvalósuló jogorvoslatot kifogásolta. Az Alkotmánybíróság úgy vélte, hogy az ártatlanság vélelme nem csak a büntető-, hanem az egyéb eljárások során is megilleti az érintetteket, illetve a nem peres eljárás nem teszi lehetővé azok érdemi védekezését. (A nem peres eljárás nem nyilvános, illetve a felhozható bizonyítékok korlátozottak.)
A parlament az alkotmányellenesnek minősített rendelkezés nélkül fogadta el újra a versenytörvény módosítását, de szabályai között szerepel azonban a kartellek károsultjainak kártalanítása.
