Fenntartja a keresetét a bírák nyugdíjazása ügyében az Európai Bizottság Magyarország ellen az Európai Bíróságon, annak ellenére, hogy a magyar Alkotmánybíróság időközben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket.

Az unió legfőbb bírói testülete a brüsszeli bizottság kérésére gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel. Az Európai Unió Bíróságának Antonio Tizzano 71 éves bíró által elnökölt tanácsa hétfőn kezdte meg Luxembourgban az ügy tárgyalását. A felperes, vagyis az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény nevében Talabér-Ritz Klára, a magyar kormány nevében pedig Fehér Miklós, az igazságügyi tárca képviselője fejtette ki álláspontját.

Az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd miután nem sikerült megegyezésre jutnia a magyar kormánnyal, az uniós bírói szervhez fordult. A kötelezettségszegési eljárás indoklásakor különösen azt kifogásolta, hogy szerinte a drasztikus korhatárcsökkentést jelentő új szabályozás az érintett bírákkal szemben életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent, indokolatlan hátrányos megkülönböztetéssel sújtja őket a szolgálatban maradó pályatársaikhoz képest, ami ütközik a diszkrimináció uniós tilalmával.

Fehér Miklós kereset elutasítását kérelmezve, azzal érvelt, hogy egyfelől az alkotmánybírósági döntés megszüntette a vitatott rendelkezéseket, másfelől pedig azok a rendelkezés egyébként sem ütköztek uniós jogba, mert igazolható célra, a minőségi igazságszolgáltatás kialakítására irányultak.

Arról, hogy július 16-án a magyar Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vitatott rendelkezéseket, Talabér-Ritz Klára a bizottság képviselője a tárgyaláson, többek között, úgy vélekedett: ez nem indok a keresettől való elállásra, mert egyfelől, amikor a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a bírált intézkedések hatályosak voltak, másfelől ezen intézkedések alapján a köztársasági elnök tömegével mentett fel bírákat, az alkotmánybírósági döntés pedig a felmentett bírák sérelmét nem orvosolta, nekik perelniük kell visszavételükért vagy kártérítésükért.

A magyar kormány képviselője – arra a kérdésre, hogy a köztársasági elnök miért nem intézkedett az általa korábban felmentett bírák visszavételéről kifejtette: egyfelől az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a felmentett bírák ügyét a bírák jogállásáról szóló törvény alapján kell rendezni, a köztársasági elnök pedig csak az Országos Bírósági Hivatal előterjesztésére menthet fel, illetve nevezhet ki bírákat. A magyar kormány álláspontja szerint figyelemmel az alkotmánybírósági döntésre, valamint arra, hogy időközben szeptemberben az Országgyűlés elé kerültek azok a kormányzati alkotmány- és törvénymódosító javaslatok, amelyek a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szólnak, a mostani ügyben el kellene utasítani a brüsszeli keresetet, és az ügyben új eljárást kellene tartani.

Antonio Tizzano, a 71 éves tanácsvezető bíró arról érdeklődött, hogy ha egyszer Magyarországon évszázados gyakorlat volt a bírák nyugdíjkorhatárának az általános nyugdíjkorhatárnál magasabban tartása, akkor mi indokolta ezt a “váratlan és gyors” változtatást. Válaszában a magyar kormány képviselője utalt arra, hogy a magyar jogrendszerben egyébként is jelentős változások történtek, és ennek mentén nyílt mód a „torlódó problémák” megoldására.

További kérdések és válaszok elhangzását követően a tárgyalást Antonio Tizzano berekesztette. Ítélethozatal később várható.

+

Nyílt levéllel fordult a köztársasági elnökhöz az E-Casino Szakmai Szövetség, arra kérve Áder Jánost, kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól a szerencsejáték-törvény elfogadott módosításáról. A parlament kedden megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban működtethetők a jövőben. A szövetség szerint a törvény módosítása, illetve annak módja, több ponton alkotmányellenes. Balatonfüredi Sándor a szervezet jogásza, szolidan azt is jelezte, hogy amennyiben a köztársasági elnök nem tessz eleget a kérésnek, ők fordulnak az Alkotmánybírósághoz. 

+

Várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul a Cozma-ügy harmadrendű vádlottjának, Sztojka Ivánnak a védője is. Szikinger István szerint a tisztességes eljárás sérelmét észlelték már a nyomozás, majd a büntetőper során is, ezért ha azt ügyfele is támogatja, alkotmánybírósági panaszt fognak benyújtani.

Előzménye: Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi lokál előtt, segítségére siető társait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették. A Veszprém Megyei Bíróság 2011 júniusában első fokon, nem jogerősen életfogytiglant szabott ki minősített, több emberen elkövetett emberölés miatt az első- és a másodrendű vádlottra, Raffael Sándorra és Németh Győzőre azzal, hogy leghamarabb 30 év múlva bocsáthatók feltételes szabadságra, Sztojka Iván pedig 20 éves fegyházbüntetést kapott.

Védői fellebbezések folytán azonban a Győri Ítélőtábla az idén április 27-én jelentősen enyhítette a büntetéseket és jogerősen emberölés alapesete miatt Raffael Sándort és Németh Győzőt 18-18 év, Sztojka Ivánt pedig többrendbeli testi sértés miatt 8 év börtönre ítélte.

 A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új másodfokú eljárás lefolytatását indítványozta, részben indoklási kötelezettség megsértése, részben törvénysértő minősítés és törvénysértően enyhe büntetések miatt.

A legfelsőbb bírói fórum, a Kúria a hét elején a hatályon kívül helyezésre és az eljárás megismétlésére irányuló indítványt alaptalannak találta és elutasította. Az első- és a másodrendű vádlottra jogerősen kiszabott 18-18 éves szabadságvesztést helybenhagyta, ugyanakkor, Sztojka Iván büntetését 8 évről 13 évre súlyosbította, mivel bűnsegédként vett részt vett Marian Cozma megölésében.

Szikinger István, Sztojka Ivánnak a védője szerint az eddigi eljárás során, különösen a nyomozati szakban, de a büntetőperben is számos olyan esemény történt, amely alapvetően megkérdőjelezi az egész eljárás tisztaságát, pártatlanságát, illetve az ártatlanság vélelmének betartását. Példaként említette a Veszprém Megyei Bíróság elnökének, illetve az országos rendőrfőkapitánynak a nyilatkozatait, melyek alig néhány hónappal a történtek után, még a nyomozás kezdeti szakaszában hangzottak el, és súlyos, valótlan állításokat fogalmaztak meg a gyanúsítottakról, részben pedig mintegy prejudikálták, előrevetítették egy szigorú ítélet meghozatalát.

Szikinger István úgy véli: a nyomozás és az elsőfokú büntetőper során történtek a strasbourgi emberi jogi bíróságon is eredményesen támadhatók, ezért ha az Alkotmánybíróság előtt nem járnak sikerrel, feltehetően nemzetközi bíróságon próbálják bebizonyítani, hogy a magyar hatóságok a Cozma-ügyben megsértették a tisztességes eljárás és az ártatlanság vélelmének követelményét.

+

Változatlanul nem fenyegeti munkanélküliség a Taláros Testületet. Legközelebbi ülésük egyik kiemelten fontos témája az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos korábbi és jelenlegi gyakorlat áttekintése, különös tekintettel az AB és a Kúria eljárásának párhuzamosságára, egymásutániságára. Napirenden szerepel az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló 2010. évi CXLIV. törvény alaptörvény-ellenességének vizsgálata is. Mindemellett bírósági ítéletek tucatjainak a megsemmisítését kérő beadványok színesítik az életét.

Íme, legfrissebb döntések és a legközelebbi ülésen tárgyalandó panaszok serege.

Legfrissebb döntések

Az Alkotmánybíróság a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (1) – (2), valamint (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. 2012.10.03: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3197/2012.).

Okafogyottá vált  ezért az Alkotmánybíróság tanácsa bírói kezdeményezésre indult egyedi normakontroll eljárásban hozott végzése az eljárást megszüntette. 2012.10.03: AB végzés bírói kezdeményezés alapján indult eljárás megszüntetéséről (III/3054/2012.).

Az Alkotmánybíróság a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (1)–(2), valamint (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. 2012.10.03: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3208/2012.).

Az Alkotmánybíróság a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. 2012.10.03: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3159/2012.).

Az Alkotmánybíróság  a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Hatósági Főosztályának B-344/2/2009. sorszámú határozatával összefüggésben benyújtott, Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat 23/1996. (XII.4.) rendelete 4. §-ának alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. 2012.10.02: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/93/2012.).

Az Alkotmánybíróság a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. § (1) bekezdés második mondatának „a Magyar Honvédség (…tiszt)-je” szövegrésze, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 5. § (1) bekezdés első mondatának a Magyar Honvédség (…tiszt)-je” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. 2012.10.02: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3165/2012.).

Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. 2012.10.02: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2928/2012.).

Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (7) bekezdése és 33. § (3) bekezdése, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdése és 11. § (4) bekezdése, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 13. § (4) bekezdése, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (10)-(11) bekezdése, 62/A. §-a, 123. § (6) és (12) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (7) bekezdése és 1. számú melléklete, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 42. § (2) bekezdésének második mondata, 48. § (1) bekezdése és 49. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. 2012.10.02: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2927/2012.).

Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 183. § (1) és (4) bekezdéseivel összefüggésben mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította.. 2012.10.02: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2706/2012.).

Az Alkotmánybíróság az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 45. § (1) bekezdése, 45/A. § (1) bekezdése és a 48. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. 2012.10.02: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3075/2012.).

Az Alkotmánybíróság, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 42. § (2) bekezdésének második mondata, 48. § (2) bekezdése, valamint 49. § (6) bekezdése által kiegészített, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (15)–(19) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. 2012.10.02: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3096/2012.). 

Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (7) bekezdése és 33. § (3) bekezdése, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdése és 11. § (4) bekezdése, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 13. § (4) bekezdése, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (10)-(11) bekezdése és 62/A. §-a, 123. § (6) és (12) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (7) bekezdése, 20. § (2) bekezdése és 1. számú melléklete, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 42. § (2) bekezdésének második mondata, 48. § (1) bekezdése és 49. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. 2012.10.02: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2915/2012.).

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 6.K.33.936/2010. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény – 2009. január 1-jétől 2011. január 1-jéig hatályos – 21. § (4) bekezdésének második mondata, valamint a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet – 2010. április 1-jétől 2011. április 1-jéig hatályos – 9. § (4) bekezdés első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. 2012.10.02. AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/838/2012.).

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 4.K.30.979/2006/12. ítéletével összefüggésben benyújtott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény – 2004. január 1. napjától 2011. november 29. napjáig hatályban volt – 33. § (2) bekezdés 23. pontja alkotmányellenességének és megsemmisítésének megállapítására, valamint alkalmazhatóságának kizárására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. 2012.10.02: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/883/2012.).

Az Alkotmánybíróság a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 8.M.310/2011/5. számú jogerős ítéletével, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének KF1086-5/2012-4213. ügyiratszámú határozatával összefüggésben benyújtott, a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 17. § b) pontjának ba) alpontja, továbbá a 17. § c) pontjának cc) alpontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. 2012.10.02: AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2699/2012.).

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének október 8-i napirendje

– Az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos korábbi és jelenlegi gyakorlat áttekintése, különös tekintettel az AB és a Kúria eljárásának párhuzamosságára, valamint egymásutániságára, (XVII/3402/2012.).

– Az Alkotmánybíróság 42/2008. (IV. 17.) AB határozatával megsemmisített, a helyi önkormányzatok által 2004. évben jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről szóló 50/2006. (III. 14.) Korm. rendeletnek a Nógrád Megyei Bíróság előtt 10.K.21.198/2008. szám alatt folyamatban lévő egyedi ügyben történő alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, (III/590/2012.).

– Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló 2010. évi CXLIV. törvény egésze, illetve 2. § (1) és (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2396/2012.).

–  A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62., 63. és 64. §-a és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a, valamint a 22/2012. (II. 16.) OBHE határozata alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2777/2012.).

– A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, a bírói ítélet megsemmisítése, valamint a támadott jogszabályi rendelkezés perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról készült feljegyzés és végzéstervezet, (IV/3016/2012.).

– A Fővárosi Bíróság 51.Mf.636.420/2011/4. számú ítéletével összefüggésben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, az ítélet megsemmisítése, valamint a támadott jogszabályi rendelkezés perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2584/2012.).

– A Nógrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.774/2011/4. számú ítéletével összefüggésben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának alaptörvény-ellenességének megállapítása, valamint a perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2488/2012.).

– A Nógrád Megyei Bíróság 15.Mf.20.793/2011/3. számú ítéletével összefüggésben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, valamint a perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/1417/2012.).