Döntött azokról a panaszokról, amelyek a bírósági ügyáthelyezés lehetőségének alaptörvény-ellenességét kifogásolták. Megállapította, hogy az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő, korábban hatályos törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek voltak és nemzetközi szerződésbe ütköztek. Nem szűnik meg a 70. évüket betöltő alkotmánybírók mandátuma. Íme a legutóbbi döntéseik és a legközelebbi ülés témái.
Határozott a parlament: nem szűnik meg a 70. évüket betöltő alkotmánybírók mandátuma. Az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvénycsomag részeként elfogadott változtatás az Alkotmánybíróság már hivatalban lévő tagjaira is vonatkozik. Az új szabályozás mindössze azt köti ki, hogy 70 éven felüli jogász nem választható a Taláros Testület tagjává.
Az eddig érvényes szabályok szerint az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatási ideje tizenkét év, de ha betöltötték a 70 éves kort, megszűnik mandátumuk. A kormány által javasolt módosítást az ellenzék arra hivatkozva bírálta, hogy így öt, 2010 után megválasztott bíró 70 fölött is hivatalban maradhat: Pokol Béla három, Szívós Mária négy, Balsai István hat, Salamon László és Dienes-Oehm Egon nyolc-nyolc évvel.
Az Országgyűlés ugyanakkor eltörölte azt a már a kormányváltás után hozott rendelkezést, hogy az alkotmánybírók mandátuma automatikusan meghosszabbodik, amíg utódjukat nem sikerül megválasztani. A módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság terjesztette elő azzal az indoklással, hogy a 15 tagúra bővített testületet nem fenyegeti a határozatképtelenség veszélye, a változtatás pedig az Ab-tagokat jelölő parlamenti bizottság gyors döntését szolgálja.
Az Alkotmánybíróság legfrissebb döntései
Határozatok
Tizennégy indítványozó, mindannyian büntető ügyek vádlottjai, az ügyeikben eljáró bíróságok kijelölése miatt fordultak alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz.
Az indítványozók az ellenük különösen nagy vagyoni hátrányt okozó szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntette és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken indult, a Balassagyarmati Törvényszék előtt folyamatban lévő büntető ügyben az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének az eljáró bíróságot kijelölő határozatával összefüggésben kezdeményezték az eljárás alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések, és az ezeken alapuló határozat alaptörvény-ellenesek és egyben nemzetközi szerződésbe, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezménybe is ütköznek. A törvényes bíróhoz való jognak, a pártatlanság elvének, valamint a fegyveregyenlőség elvének sérelmét okozza, hogy a támadott rendelkezések az OBH elnökének szabad belátásán alapuló döntésére bízták az eljáró bíróság kijelölését. Állításuk szerint a védelemhez való jog sérelmét eredményezte az is, hogy a távolság (utazás, megnövekedett költségek, iratok megismerésének és az eljárási cselekményeken való részvételnek a nehezítettsége, stb.) következtében hiányoznak a védelem hatékony érvényesülésének feltételei.
Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenesség mellett hivatalból vizsgálta a kifogásolt rendelkezések nemzetközi szerződéssel, nevezetesen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezménnyel való összhangját is. A testület ugyanis figyelemmel volt arra, hogy ha egyes alapjogok, így az igazságszolgáltatás alapvető garanciáinak lényegi tartalmát az Alaptörvény az Egyezménnyel azonos módon fogalmazza meg, akkor az Alkotmánybíróság által nyújtott jogvédelem szintje nem lehet alacsonyabb az Emberi Jogok Európai Bírósága által kibontott jogvédelmi szintnél.
Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy az időközben hatályon kívül helyezett rendelkezések a tisztességes eljárás két követelményét, így a törvényes bíróhoz való jogot, illetve a pártatlan bírósághoz való jogot is sértették. A testület kifejtette, hogy az Alaptörvényben az Egyezménnyel összhangban előírt, a törvény által felállított bíróságra vonatkozó követelmény magában foglalja a törvényes bíróhoz való jogot, vagyis a törvényben előre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíróhoz való jogot. A törvényes bíróhoz való jog garanciális érvényesülése alól az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő rendelkezések úgy engedtek kivételt, hogy nem határozták meg az áthelyezések feltételeit. A szabályozás az eljáró bíróság kijelölését az Országos Bírósági Hivatal elnökének szabad belátására bízta, ami a törvényes bíróhoz való jog sérelmére vezetett.
Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a garanciális elemeket nélkülöző szabályozás a pártatlan bírósághoz való jog követelményeit is sértette. Az ügyáthelyezés e követelményekkel csak abban az esetben egyeztethető össze, ha a törvényhozó az áthelyezés szabályait átlátható, előre rögzített, világos módon megadja. A pártatlanság objektív követelménye ugyanis csak akkor teljesül, ha a szabályozás kellő garanciát biztosít minden kétely kizárásához. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések az Alaptörvényből és az Egyezményből egyaránt következő, a pártatlanság és a pártatlanság látszata követelményének nem tettek eleget.
Ugyancsak alaptörvény-ellenesnek és az Egyezménybe ütközőnek ítélte az Alkotmánybíróság, hogy a törvényhozó egyáltalán nem biztosított jogorvoslatot az érintettek számára az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyező határozata ellen. A testület rámutatott arra, hogy a támadott rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességének megállapítása elvileg a törvény erejénél fogva maga után vonja azok alkalmazásának kizárását az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügyekben, ezért erről a határozat külön nem rendelkezett.
Az indítványozók kérték az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyező határozata vizsgálatát is. Az Alkotmánybíróság szerint azonban az nem bírói döntés, hanem olyan igazgatási határozat, melynek felülvizsgálatára alkotmányjogi panasz keretében nincs lehetőség. Ezért ezt az indítványt az Alkotmánybíróság visszautasította.
A határozat egyes rendelkezéseihez Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Kiss László, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt, Lévay Miklós alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. (AB határozat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény egyes rendelkezései, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről – IV/2777/2012.)
+
Az Alkotmánybíróság elutasította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131/A. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezést is.
Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – kezdeményezte annak a rendelkezésnek a megsemmisítését, amely a folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásokban is alkalmazandónak rendeli a korábbi kényszer-végrehajtási eljárásoktól eltérő, súlyosabb jogkövetkezményekkel járó kényszertörlésre vonatkozó szabályokat. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés visszamenőlegesen hátrányos jogkövetkezményt állapít meg a folyamatban lévő ügyekben.
A határozat indokolása rámutatott: az Alaptörvény nem tartalmaz kifejezetten a gazdasági társaságok létrehozására, megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó speciális szabályokat. Ennek következtében az Alaptörvény keretei között a törvényhozó nagy szabadságot élvez a gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok kialakításában, vagy éppen az ezzel kapcsolatos gazdaságpolitikai célok jogi szabályozásában. Önmagában az, hogy a jogalanyok másként cselekedtek volna, ha előre láthatták volna, hogy a jogszabály miként módosul, nem nyújt lehetőséget a jogbiztonság követelményére alapozva Alaptörvény ellenesség megállapítására. A visszaható hatályú jogalkotás tilalmának ilyen kiterjesztő értelmezése alkotmányjogilag nem indokolható. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról – III/3689/2012.).
Végzések
AB végzés a bírói kezdeményezés visszautasításáról – III/1510/2013.).
Az ügy tárgya: az 1997. évi LXXVIII. törvény 53/E. §-ával kapcsolatos bírói kezdeményezés.
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – IV/1138/2013.).
Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 43.Pkfv.630.030/2013/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz.
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – IV/706/2013.).
Az ügy tárgya: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény egyes rendelkezései ellen benyújtott alkotmányjogi panasz.
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – IV/821/2012.).
Az ügy tárgya: a Fővárosi Bíróság 52.Pf.630.183/2010/3. számú ítéletének megsemmisítése és a Fővárosi Közgyűlés 19/2005. (IV. 22.) számú rendelete 41. § (2)–(3) bekezdései, valamint 61. § (1) bekezdése alkalmazásának konkrét ügyben történő utólagos kizárására irányuló alkotmányjogi panasz.
2013.12.03 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – IV/818/2012.).
Az ügy tárgya:a 19/2005. (IV. 22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 41. § (2) bekezdése és 53. §-a alkalmazhatóságának konkrét perben történő visszamenőleges kizárása, illetve a Fővárosi Bíróság 52.Pf.630.183/2010/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz.
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – IV/823/2012.).
Az ügy tárgya: a 19/2005. (IV. 22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 41. § (2) bekezdése és 53. §-a, valamint a PKKB 4.P.85.715/2008/7. számú és a Fővárosi Bíróság 48.Pf.631.901/2009/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz.
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – IV/820/2012.).
Az ügy tárgya: a 19/2005. (IV. 22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 41. § (2) bekezdése és 53. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítása, valamint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 14.G.II.22.038/2010/7. számú és a Fővárosi Bíróság 1.Gf.76.344/2010/7. számú ítéletének alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz.
Tárgyalandók
A legközelebbi teljes ülés témái:
– Putnok Város Önkormányzatának az egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásról szóló 13/2012. (V. 23.) számú önkormányzati rendeletének 2. § (1) bekezdés b) pontja, 2. § (3) bekezdés b) és c) pontja, 2. § (8) bekezdés b) és c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata – (III/922/2013.).
– A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 36. § (2) bekezdés e) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 2.K.27.097/2013. számú ügyben való alkalmazásának a kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata – (III/1008/2013).
– A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése egyes szövegrészei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll vizsgálata – (II/504/2012.).
– Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. számú törvény 35. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálata, valamint a folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata – (III/842/2012.).
– A Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése, illetve az Országos Választási Bizottság 42/2012. számú, a Kúria végzésével helybenhagyott határozata ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/3055/2012.).
– A Budapest Környéki Törvényszék 3.Bnf.269/2013/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/1071/2013.).
A 3. öttagú tanácsának témái
(Tagjai: Lenkovics Barnabás tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lévay Miklós, Salamon László, Szalay Péter.)
– A Kúria Mfv.II.10.369/2012/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/1137/2013.).
– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv. I.10.913/2011/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/809/2013.).
– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv. III.10.145/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/924/2013.).
– A Kúria Pfv.I.22.056/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/916/2013.)
– A Kúria Pfv.VI.20.460/2012/10. számú és a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 43.Pf.638.083/2011/2. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/789/2013.).
