Az adózás rendjét támadja az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté megítélése szerint sérül a tisztességes eljáráshoz való jog, szerinte a hatósági átutalási megbízások teljesítésével kapcsolatosan kiemelkedő garanciális jelentősége lenne annak, hogy az adós a tartozás és annak jogcíme pontosan beazonosítható legyen. Legfrissebb döntések. Folytatható a Sukoró-per Szolnokon. Legközelebbi ülések napirendje.
Az emberi jogok globális elterjedését, egyetemes értékként való elfogadását tapasztaljuk – jelentette ki Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az Europe Direct Szeged által szervezett konferencián. Ugyanakkor az emberi jogi védelem utóbbi években megindult megsokszorozódása nem kizárólag pozitív folyamat.
A Taláros Testület elnöke leszögezte: elsősorban a nemzeti alkotmány feladata az alapjogok védelme. Erre épül rá az emberi jogok európai egyezményének jogvédő mechanizmusa a strasbourgi bírósággal. Az európai közösségek bírósága 1969 óta ismeri el, hogy az alapvető jogok védelme az európai közösség általános jogelvei közé tartozik. Az alapjogok chartája mint kötelező újabb jogvédő dokumentum érvényesül legalábbis a közösségi joggal összefüggő kérdésekben.
Hozzátette: a különböző fórumok egymáshoz való viszonya azonban tisztázandó, mivel párhuzamosságok, zavarok léphetnek föl az európai és a nemzeti bíróságok között különösen akkor, ha a lisszaboni szerződés alapján az uniós csatlakozni fog az emberi jogok európai egyezményéhez. Ez a többszörös jogvédelem könnyen a jogbizonytalanság növekedéséhez vezethet – értékelte.
+
Az adózás rendjéről szóló törvény azon szövegrészének megsemmisítését indítványozta az alapvető jogok biztosa, amely szerint az adóhatóság kezdeményezése alapján a hitelintézet végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni a nála vezetett bankszámlán lévő pénzösszeg behajtását.
Szabó Máté megítélése szerint sérül a tisztességes eljáráshoz való jog. A hatályos jogszabály szerint az adóhatóság hatósági átutalási megbízást küld a hitelintézetnek, és ez a megbízás csak a benyújtó nevét, számlaszámát, aláírását, a fizetésre kötelezett számlaszámát, a bizonylatszámot, a benyújtás indokát (a jogszabályszámot) valamint a közlemény rovatot tartalmazza. A pénzforgalmi bankszámlák tulajdonosai már nevük alapján is nagy pontossággal azonosíthatóak, a lakossági bankszámlák tulajdonosairól és rendelkezésre jogosultjairól például az egybehangzó gyakori nevek esetén ez egyáltalán nem mondható el. A hatósági átutalási megbízások teljesítésével kapcsolatosan kiemelkedő garanciális jelentősége lenne annak, hogy az adós a tartozás és annak jogcíme pontosan beazonosítható legyen.
További problémának tartja Szabó Máté az ügyfél-reklamáció kérdését. A pénzintézetek a fizető fél számára a hatósági átutalási megbízás adattartamán kívül érdemi információt nem tudnak adni. Ugyanakkor maga a jogszabály is rögzíti, hogy az adóhatóság megadja az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást. A hatósági átutalási megbízás benyújtásakor azonban a fizető fél, akinek a számlájáról leemelik a pénzt – különösen, ha több számlatulajdonos van, vagy tévesen nem az adós számlatulajdonossal szemben hajtják végre – lényegesen nehezebben jut hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek ahhoz szükségesek, hogy el tudja dönteni, az adóhatóság eljárása valóban jogszabálysértő volt-e. A hitelintézet értesítésének átvételétől kezdődik a végrehajtási kifogás 8 napos határideje, ugyanakkor ennek az értesítőnek az átvételekor nem minden esetben tudja megítélni a fizető fél a hatósági átutalási megbízás jogszerűségét. A követelés pontos megnevezése, jogcíme, esedékessége, járulékai olyan adatok, amelyek ismerete feltétlenül szükséges, miközben ezeket a hitelintézethez benyújtott megbízás nem tartalmazza, de a végrehajtható okirat igen. Mindezek alapján megállapítható, hogy az okirat hiánya érdemben akadályozza a jogorvoslat gyakorlását a fizető fél számára, valamint sérti a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését – indokolta alkotmánybírósági indítványát az ombudsman. (Indítványa: http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201205757Ai.doc.)
Legfrissebb döntések
Az Alkotmánybíróság május 7-én visszautasította a Fővárosi Törvényszék 56.Pfv.633.928/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó a végzés megsemmisítését indítványozta, mert álláspontja szerint azzal, hogy kártalanítás iránt indult perét határidő mulasztásra tekintettel megszüntették, megsértették a bírósághoz forduláshoz való jogát.
A végzés indokolása szerint a panasz nem tartalmaz bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, továbbá olyan új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés felvetése sem állapítható meg, amely indokolná a panasz befogadását. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/136/2013.)
A végzéshez Bragyova András, Lenkovics Barnabás, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményét csatoltak.
+
Az Alkotmánybíróság visszautasította a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó ellen a Fővárosi Törvényszéken indult büntetőeljárásban az OBH elnöke 248/2012. (VIII.21.) OBHE számú határozatával a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. A Kúria végzésében helybenhagyta az OBH elnökének döntését. Az indítványozó szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes eljáráshoz, a védelemhez és a jogorvoslathoz való jogot.
(Eredetileg az ügyészség – tavaly július 20-án – a Fővárosi Törvényszékhez nyújtotta be a vádiratot az igen szövevényes bűnügyben. A hűtlen kezelés kísérlete és más bűncselekmények miatt indult eljárás öt személyt érint, a vádlottak között van Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezérigazgatója, Császy Zsolt, a vagyonkezelő volt értékesítési igazgatója és Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium korábbi szakállamtitkára.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Fővárosi Törvényszék vezetőjének kezdeményezésére – a budapesti fórum nagy munkaterhe miatt – a pert tavaly augusztusban a Szolnoki Törvényszékre helyezte át. A Kúria ezt jogszerűnek találta. Az ügy egyik résztvevője ezután fordult az Alkotmánybírósághoz.)
Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó a Kúria döntését érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem jelölt meg. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3577/2012.)
A kiemelt jelentőségű büntetőügy így zavartalanul folytatódhat a Szolnoki Törvényszéken. A büntetőtanács – amely januárban a vádlottak meghallgatásával és tanúk beidézésével kezdte a tárgyalást –további tanúkat hallgat ki. Megidézték Garamhegyi Ábel volt szakállamtitkárt, kormánybiztost. Szükségessé válhat később Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő és utódja, Bajnai Gordon beidézése is.
Döntésre várva
Az Alkotmánybíróság május 13-i teljes ülésének napirendje
– Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) egyes rendelkezései ellen előterjesztett indítvány vizsgálata. – (II/648/2013.)
– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata. – (II/3484/2012.)
– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62. , 63. és 64. §-a és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a, valamint a 22/2012. (II. 16.) OBHE határozata alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. – (IV/2777/2012.)
– A Kúria Kvk.37300/2012/2. számú határozata, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 4. §-a alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3229/2012.)
Az Alkotmánybíróság 3. tanácsának legközelebbi napirendje
(Tagjai: Lenkovics Barnabás tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lévay Miklós, Salamon László, Szalay Péter.)
– Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 36. § (8) bekezdésében a „– (9) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve –” szövegrész, valamint a 36. § (9) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/3632/2012.)
– A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 100. § (5)–(6) és 202. § (1) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. – (IV/1552/2012.)
– A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi pályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 34. § d) pontja és a 160. § alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a Szombathelyi Munkaügyi Bíróság előtt 1.M.209/2012. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságuk kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/117/2013.)
– A Pesti Központi Kerületi Bíróság 19.P.89.156/2010/5. számú, a Fővárosi Bíróság 44.Pf.638.023/2010/3. számú, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.21.049/2011/6. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3418/2012.)
– A Pesti Központi Kerületi Bíróság 42.P.91.910/2009/8. számú, a Fővárosi Bíróság 44.Pf.635.105/2010/4. számú, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.20.834/2011/8. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3456/2012.)
– A Fővárosi Törvényszék 52.Pf.634.836/2011/14. sz. ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3391/2012.)
