Határidőhöz kötné Gulyás Gergely, az Alkotmánybíróság döntését a soron kívüli beadványoknál. A Fidesz jogi szakpolitikusa szerint ugyanis sérti a jogbiztonságot, hogy az AB olykor évekig nem dönt a papíron soron kívülinek minősülő bírói beadványokról. Példaként említette Biszku Béla ügyét és a semmisségi törvényt, amelyek már két éve lebzsel az Alkotmánybíróság asztalán: 30- 60 napos határidőt tartana elfogadhatónak a soron kívüli ügyek elbírálására.

Indítványát nyilván mérlegelik még a kormánypárti padsorokban is,  lévén a Taláros Testület e gyorsító kívánság nélkül sem  unatkozik: százával sokasodnak a beadványok az asztalán, s ők nem 386-an, miként az Országgyűlésben, hanem „csak” 15-en küzdenek hétről-hétre a döntésekkel.

Legfrissebb döntéseik

Határozott az Alkotmánybíróság teljes ülése a Lehet Más a Politika alkotmányjogi panaszáról.

Az indítványozó LMP 2012. március 15-én a Hősök terén kívánt megemlékezést tartani „az 1848/1849-es szabadságharcról”. A bejelentését vizsgáló BRFK a hatáskörének hiányát állapította meg, mert aznap a megjelölt helyszínt a Főpolgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodás alapján használhatta. Az indítványozó a BRFK végzésével szemben bírósághoz fordult. A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy nincs lehetősége a kérdés érdemi elbírálására, ezért az ügyet fellebbezésként áttette az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. A panaszos a Fővárosi Törvényszék döntésével szemben, majd az ORFK végzését felülvizsgáló bírói döntéssel szemben alkotmányjogi panaszt nyújtott be.

Az Alkotmánybíróság először élt az Alaptörvény-ellenesnek talált bírói döntések megsemmisítésére lehetőséget adó jogkörével. Az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében az Alkotmánybíróság 2012. január 1-jétől hatáskörrel rendelkezik arra, hogy alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntések Alaptörvénnyel való összhangját. Új hatáskörében eljárva az Alkotmánybíróság a jelen ügyben első alkalommal állapította meg a vizsgált bírói döntés alaptörvény-ellenességét, és első alkalommal döntött annak megsemmisítéséről.

Határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette az LMP 2012. március 15-ei rendezvényének bejelentéséről szóló fővárosi törvényszéki döntést. Megállapította: a Fővárosi Törvényszék döntése az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében elismert békés gyülekezéshez való jogot sértette azáltal, hogy a BRFK végzését érdemben nem vizsgálta. A bíróságnak a konkrét ügyben tekintetbe kellett volna vennie, hogy a közterület-használati megállapodás jogszerűsége és indokoltsága is kérdéses volt. A főpolgármesteri hivatalnak ugyanis nem volt szüksége közterület-használati engedélyre, ezért alappal feltételezhető, hogy a használati megállapodás megkötésekor joggal való visszaélés történt. Erre utal az a tény is, hogy a főpolgármesteri hivatal 2012. március 15-ére készletező módon az összes olyan budapesti helyszínt lefoglalta előzetesen, amely az 1848-as forradalom megemlékezését célzó, nagy létszámú résztvevőre számító rendezvény megtartására alkalmas lett volna. Továbbá, ha a bíróság érdemben vizsgálódott volna, és a főpolgármesteri hivatalnak a Hősök tere használatáról lemondó, utóbb érkezett nyilatkozatát figyelembe vette volna, akkor a panaszos által 2012. március 15-ére szervezni kívánt rendezvény a bejelentésben megjelölt helyszínen – más, annak akadályát jelentő, jogszerű indok hiányában – megtartható lett volna. Az alaptörvény-ellenesnek talált bírói döntést az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

A határozathoz Balsai István, Bihari Mihály, Pokol Béla párhuzamos indokolást, Bragyova András és Bihari Mihály különvéleményt csatolt. (A határozat teljes szövege itt olvasható.)

+

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék másik ítéletével összefüggésben, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és a bírói ítélet megsemmisítésére, valamint a támadott jogszabályi rendelkezés perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panasszal is foglalatoskodott.

Az indítványozó a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban kormánytisztviselőként dolgozott. A munkáltatói jogkör gyakorlója kormánytisztviselői jogviszonyát felmentéssel megszüntette. Az indítványozó a kormánytisztviselői jogviszonyának megszüntetése miatt keresetet terjesztett elő a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál, és annak megállapítását kérte, hogy a munkáltató jogellenes felmentéssel szüntette meg a kormánytisztviselői jogviszonyát. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság az indítványozó keresetét elutasította, hangsúlyozván: a munkáltatónak az indítványozóval szemben meghozott felmentő intézkedése mindenben megfelelt a felmentéskor hatályban volt jogszabályi rendelkezéseknek, ezért a felmentés jogszerű volt.

Az indítványozó arra kérte, az Alkotmánybíróságot, hogy  semmisítse meg az alkotmányjogi panasszal támadott bírói ítéletet. Állította: a jogerős ítélet azért alaptörvény-ellenes, mert sérti az Alaptörvényben foglalt jogállamiság elvét, a munkához való jogát, a közhivatal viseléséhez való jogát, a bírói jogvédelemhez való jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogát.

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.632.380/2011/3. számú ítéletével összefüggésben, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és a bírói ítélet megsemmisítésére, valamint a támadott jogszabályi rendelkezés perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította.  Végzéséhez Bragyova András, Bihari Mihály, Holló András, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Kiss László és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatolt. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3016/2012.)

+

Tárgyalta az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság ítéletével összefüggésben, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és a bírói ítélet megsemmisítésére, valamint a támadott jogszabályi rendelkezés perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt is.

Az indítványozó a Külügyminisztériumban – külszolgálatban – kormánytisztviselőként dolgozott. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indítványozó kormánytisztviselői jogviszonyát a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alapján indokolás nélküli felmentéssel megszüntette. Az indítványozó a munkáltató intézkedésével szemben munkaügyi pert kezdeményezett, egyebek mellett annak megállapítása iránt, hogy a munkáltató a szolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság az indítványozó keresetét elutasította. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az alkotmányjogi panasszal támadott bírói ítéletet.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése az alkotmányjogi panaszt - Bragyova András, Bihari Mihály, Holló András, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Kiss László és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményével – visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2584/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Nógrád Megyei Bíróság  két ítéletével is összefüggésben, is mérlegelte a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítványozó a Nógrád Megyei Földhivatalnál hivatalvezetőként dolgozott. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indítványozó kormánytisztviselői jogviszonyát a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény  alapján megszüntette. Az indítványozó a munkáltató intézkedésével szemben munkaügyi pert kezdeményezett. A Nógrád Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, jogerős ítéletével az indítványozó keresetét – melyben a kormánytisztviselői jogviszonya megszüntetésének jogellenességét kérte megállapítani – elutasította.

Az indítványozó azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy olyan alkotmányellenes jogszabályi rendelkezés alapján szüntették meg a szolgálati viszonyát, amely sérti Magyarország Alaptörvénye által rögzített jogállamiság elvét, az emberi méltósághoz való jogot, a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogot, a közhivatal viseléshez való jogot, valamint a garantált jogorvoslathoz való jogát.

Az Alkotmánybíróság Nógrád Megyei Bíróság  két ítéletével is összefüggő, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt – Bragyova András, Bihari Mihály, Holló András, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Kiss László és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményével – mindkét alkalommal elutasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1417/2012,  AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2488/2012.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának döntései:
(Tagjai: Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Szalay Péter.)

Az Alkotmánybíróság a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.11.119/2010/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3486/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3507/2012.)

+

1. Az Alkotmánybíróság a 2012. április 1-jéig hatályos, az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasította.

2. Az Alkotmánybíróság a 2012. március 31-ig hatályos, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. §-a (1) bekezdésének „lévő lakóingatlanon” fordulata, (2) bekezdésének a) pontja, c) pontja, c) pontjának „2011. december 30. napjáig” fordulata, valamint f) pontja „2012. január 30-ig” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat elutasította. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/2487/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. év CXXVI. törvény 45. § (5) bekezdése és 46-47/A. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt – az Alaptörvény VIII. cikk (2) és (5) bekezdésével összefüggésben – elutasította  – (IV/3478/2012.).

Döntésre várva

Az Alkotmánybíróság legközelebbi teljes ülésének témái:

– A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott alkotmányjogi panaszok vizsgálata – (IV/2352/2012.).

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/2350/2012.).

– A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. § „ötágú vöröscsillag” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/2478/2012.).

– A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata – (II/3251/2012.).

– A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata – (II/3511/2012.).

– A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (4) bekezdésének a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvény 7. § (6) bekezdésével módosított rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata – (III/105/2012.).

– A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – (II/3736/2012.).

– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 185. § (1) bekezdésének „és elnökhelyettesének” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/2309/2012.).

– Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 13. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/3005/2012.).

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legközelebbi témái:

– A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. § (1) bekezdése és 177. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló – az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján előterjesztett – alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3453/2012.).

– A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 2006. január 1-jétől 2008. szeptember 1-jéig hatályos 60. § (1) bekezdése c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve a Balassagyarmati Törvényszék előtt 10.K.21.473/2009. szám alatt folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata – (III/839/2012.).

– A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény egésze alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló – az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján előterjesztett – alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3509/2012.).

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának legközelebbi témái:

– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv. I.10.383/2011/5. számú, a Pest Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 8. Mf.22.575/2010/5. számú ítélete, valamint a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 1.M.938/2007/50. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3512/2012.).

– A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 61. § (1) bekezdésének a Fővárosi Törvényszék előtt 59.Mf.633.602/2011. számú ügyben való alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata – (III/2956/2012.).

– Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 56/2007. (XII. 20) Kgy. számú rendeletének a Budapesti XX., XXI., XXIII. kerületi Bíróság előtt 5.P. XXI. 21.341/2011. szám alatt folyamat lévő ügyben való alkalmazása kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata –  (III/1465/2012.).

– A Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.22.051/2009/4. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a fizető parkolási rendszer bevezetéséről szóló 13/1996. (III. 28.) Kgy. számú rendelete 2. § (1) és (3) bekezdése, 4. § (1) és (5) bekezdése, valamint 6. § a) és b) pontjai alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/597/2012.).

– A Fővárosi Bíróság 1.Gf.76.047/2010/5. számú ítéletével összefüggésben, Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló – 2009. május 31. napjáig hatályban volt – 19/2005. (IV.22.) Főv. Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése, valamint 53. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/592/2012.).

– A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12.K.20.413/2011/15. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. számú törvény 2010. december 31. napjáig hatályos, az Alkotmánybíróság 5/2011. (I. 28.) AB határozatával alkotmányellenesnek nyilvánított 46. §-a „közlekedési” szövegrészének a perben történő alkalmazási tilalma kimondására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/591/2012.).

– A Budapesti XX., XXI., XXII., XXIII. Kerületi Bíróság 6.P.XXI.21.968/2010. és 5.P.XXI.21.597/2010. számú perekkel összefüggésben benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/128/2013.).

– A Kúria Pfv.IV.20.188/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3554/2012.).

– A Kúria Pfv.IV.21.500/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3024/2012.).

– A Kúria Kvk. 37.300/2012/2. számú határozata, illetve az Országos Választási Bizottságnak a Kúria határozatával helybenhagyott 56/2012. (IV. 27.) OVB határozata, továbbá az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3229/2012.).

– A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.140/2012/41. számú ítélete, valamint a Fővárosi Bíróság 2.B.411/2003/434. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3423/2012.).

– Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 27. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint 27. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata – (III/3120/2012.). 

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legközelebbi témái:

– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.303/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3345/2012.).

– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv. IX. 30. 405/2011/7. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3510/2012.).

– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.373/2011/5. számú ítélete, valamint a Heves Megyei Bíróság közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során hozott 2.K.30.202/2010/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3558/2012.).

– A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény I. fejezet 14. §-a és a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXV. törvény 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3474/2012.).