Íme a legközelebbi ülésen – hétfőn – tárgyalandók.

Férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó népszavazási kezdeményezés

A Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz eljárásban a bírósági döntés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló indítványok vizsgálata.

Soron kívüli eljárást rendelt el az Alkotmánybíróság elnöke a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezés kapcsán benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében. Magánszemélyek és nőszervezetek nyújtottak be két alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz, melyben támadták a népszavazást megengedő kúriai döntést.

A népszavazásra feltett kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?”
A népszavazás kezdeményezői szerint sértik az esélyegyenlőséget, ha a társadalom egyik rétegének van ilyen kedvezménye, míg másoknak pedig nincs.

A Nemzeti Választási Bizottság áprilisban megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését részben azért, mert annak költségvetési kihatása lehet, részben pedig azért, mert nem egyértelmű a kérdés.

E döntés ellen a kezdeményezők felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához. A Kúria  június végén meghozott döntésében a megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság határozatát hitelesítette a nők és férfiak egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó népszavazási kezdeményezésre vonatkozó kérdést, és ezzel utat nyitott a népszavazásnak. A legfelsőbb bírói fórum úgy ítélte meg, hogy a népszavazásra feltett kérdés nem sérti az egyértelműség követelményét, továbbá valóban lehet költségvetési kihatása, ám a költségvetés alakítására eredményes népszavazás esetén is lesz lehetősége az Országgyűlésnek.

***

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panaszok szerint a Kúria döntése alkotmányos alapjogokba ütközik. Többek között hivatkoznak az alaptörvény azon rendelkezéseire, melyek szerint „Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti”, „Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket”, valamint „törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja”.

Az alkotmányjogi panasz benyújtóinak jogi képviselője szerint a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Éppen ezt veszélyezteti a támadott népszavazás, mely ha sikeres lesz, törvényalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre. Amennyiben pedig ennek következtében a nőkre és a férfiakra egységes nyugdíjszabályokat alkotnak, megszűnik a nők pozitív diszkriminációja, ráadásul, ha ezt egy változatlan költségkeret mellett teszik, akkor nyilvánvalóan csökkenni fognak a nyugdíjak.

Az indítványozók állítják: a Kúria döntése sérti jogegyenlőséghez és egyenlő bánásmódhoz való jogukat, továbbá az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogukat. A Kúria hivatkozott határozata tartalmilag sérti az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének b) pontját is, továbbá a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelménye tekintetében indokolása megalapozatlan. (Indítvány: pdf.)

Az indítványozók másik csoportjának álláspontja szerint a Kúria döntése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése által biztosított, a jogállamiságból is levezethető (Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés) tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a nők - esélyegyenlőség megvalósulására szolgáló külön intézkedések és fokozott védelem (Alaptörvény XV. cikk (3), (5) bekezdések, valamint a XIX. cikk (4) bekezdés) révén megvalósuló - jogegyenlőséghez és egyenlő bánásmódhoz való jogát is, (Alaptörvény XV: cikk (1)-(2) bekezdések). (Indítvány: pdf.)

Pénzügyi felügyelet

A Kúria Kfv.V.35.534/2013/15. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 1.Kf.649.889/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az ügy előzményeként a PSZÁF határozataiban – felügyeleti jogkörben – kötelezettségeket állapított meg az indítványozóval szemben. Az ügyben eljárt bíróságok a határozatokat részben hatályon kívül helyezték, részben módosítottá, részben helybenhagyták, illetve az első fokon eljárt bíróság részben új eljárásra utasította a hatóságot.

Az indítványozó szerint a támadott ítéletek sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel a hatóság előbbi eljárását jóváhagyták. Az indítványozó részletesen vitatja a Kúria jogértelmezését, amely szerinte a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga mellett sérti az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében foglaltakat is. (Indítvány: anonim.pdf.)

Szövetkezet átalakulása, - elszámolás

A Kúria Gfv.VII.30.188/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó szerit a támadott ítélet sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogát, valamint a XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőség elvét. Indokolásul előadja, hogy szövetkezeti formából korlátolt felelősségű társasággá alakult át, amelynek során az eljáró bíróság az elszámolásnál a könyv szerinti értéket vette alapul. Ez az indítványozó véleménye szerint alkalmatlan az elszámolásra, helyette a vagyonelemek valós forgalmi értékéből kellett volna kiindulnia. Állítja: a Kúria azon döntésével, amely megengedte a könyv szerinti értéken való elszámolást az átalakulás során, megsértette a tulajdonhoz való jogát. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Gyülekezéshez való jog

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.Kpk.45.810/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: 2014. június 10-én a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tövény 6. §-a alapján közterületen, Budapesten az V. kerületi Markó utca 25. szám előtti járdaszakaszon 2014. június 16-án tartandó rendezvényt jelentett be a Budapesti Rendőrfőkapitányságon. A békés jellegű rendezvény a célja a figyelemfelhívás volt a bankok tevékenységére, ugyanis a Kúria elnöke aznapra jogegységi tanácsülést hívott össze a devizathitel-szerződésekkel kapcsolatos egyes vitás kérdések eldöntésére. A rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a támadott határozatában a rendőri határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasította. 

Az indítványozó álláspontja szerint több alapvető jogát sértik a támadott határozatok, többek között sérül az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt gyülekezéshez való joga, és a XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga is. (Indítvány: anonim.pdf.)

Egyéni képviselőjelölt támogatás-visszafizetési kötelezettsége

Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény 8. § (4) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A támadott jogszabály értelmében ha az országgyűlési választásokon indult képviselőjelölt nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át, akkor a felhasznált támogatást – amelyet a törvény 1. § (1) bekezdése alapján kapott – köteles visszafizetni.

Az indítványozó bíró szerint a sérelmezett rendelkezés sérti a jogbiztonság elvét (B) cikk (1) bekezdés), a tulajdonhoz való jogot (XIII. cikk), a politikai vélemény alapján való megkülönböztetés tilalmát és az esélyegyenlőséget (XV. cikk (2) és (4) bekezdés), valamint a passzív választójogot (XXIII. cikk (1) bekezdés), továbbá a kérdéses szabályozás a szükségességi-arányosági tesztnek sem felel meg. (Indítvány:_anonimizált.pdf.)

Normatív állami támogatás visszafizetése

Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró előadja: a perbeli szociális intézménynél fenntartóváltás történt. Az adóhatóság fizetési kötelezettséget állapított meg a korábbi fenntartó vonatkozásában, mivel az nem tudott a felhasznált költségvetési forrásokról egészében elszámolni. Az adóhatóság jegyzőkönyvet vett fel a kötelezett korábbi fenntartónál, amelyben megállapította, hogy nincs nála fellelhető vagyontárgy, bankszámlái fedezethiányosak, lefoglalható gépjárművel nem rendelkezik, üzletrésze, érdekeltsége nem volt más társaságban, tevékenységet nem folytatott.
Ezt követően az adóhatóság az átvevő fenntartó visszafizetési kötelezettségét állapította meg a sérelmezett jogszabályi rendelkezés alapján.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvény I. cikk (4) bekezdése szerinti elvet, amely szerint a jogi személyt is megilletik az alapvető jogok, a II. cikk szerinti emberi méltóság elvét, a B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, a XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogát, a XV. cikk szerinti diszkrimináció tilalmát, a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát.
Hangsúlyozza: mindezen alapvető jogok sérülnek, amikor a jogi szabályozás egyoldalúan, az átvevő fenntartó érdekeit figyelmen kívül hagyva, kizárólag a jogosulatlanul igénybe vett állami pénzek visszaszerzését tekinti céljának. (Indítvány: pdf.)