Lejárt mandátum

Lejárt Paczolay Péter mandátuma a Velencei Bizottságban, az új állandó magyar delegált Székely László lehet, akit Áder János köztársasági elnök a napokban jelölt ombudsmannak.

A Velencei Bizottság magyar tagjának, Paczolay Péternek négyéves mandátuma augusztus 1-jével járt le. A bizottság szabályai szerint a szervezetben részt vevő minden állam jogosult egy tagot delegálni. Olyanok jelölésére van lehetőség, akik demokratikus intézményeknél szerzett gyakorlattal, illetve a jog- vagy a politikatudomány területén kiemelkedő tudással rendelkeznek. A tagok függetlenek, a testületbeli tevékenységükkel kapcsolatban nem utasíthatók. A jelölt mandátuma négy év, amely korlátozás nélkül megújítható. A Velencei Bizottság a tagállami delegálást tudomásul veszi, így az októberi plenáris ülésen már a jelölésnek megfelelően már Székely László lesz.

Paczolay Péter a Velencei Bizottság munkájában, amelynek 2009–11 között alelnöke is volt, póttagként 2001 óta, rendes tagként pedig 2005 óta vesz részt. A Népszabadság információ szerint a hétközi kormányülésen döntöttek arról, hogy nem hosszabítják meg a mandátumát. A lap állítása szerint ennek oka bizalomvesztés: az Ab elnöke „érzékelhetően nem tud elszakadni a sólyomi láthatatlan alkotmányozás alapfilozófiájától”, annak ellenére sem, hogy az AB-nek automatikusan már nem lehet korábbi alkotmánybírósági határozatokra hivatkoznia. Paczolay Péter ezzel kapcsolatban az MTI érdeklődésére közölte: a sajtó által emlegetett bizalomvesztés „nem értelmezhető”. A Velencei Bizottságban ugyanis a tagoknak nincs módjuk nemzeti érdeket képviselni, hiszen az olyan ügyek vitájában, amelyekben a saját országuk érintett, nem vesznek részt, ezért is hívják meg az adott ülésre az érintett kormány képviselőjét. „A bizalomvesztés az általam betöltött másik funkcióval, az Alkotmánybíróság elnöki tisztségével kapcsolatban sem értelmezhető, hiszen az alkotmánybírónak nem az őt megválasztókhoz vagy a kormányhoz, hanem az alkotmányossághoz kell hűnek maradnia”.

– Akárhogy is történik, a kapcsolatom semmiképpen sem fog megszakadni a bizottsággal, hiszen – ahogy 2001 előtt, úgy a jövőben is – szakértőként részt veszek majd a munkában – közölte az Alkotmánybíróság elnöke.

Megtisztelő kinevezés

Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára Lévay Miklós alkotmánybírót nevezte ki az ENSZ Európai Bűnmegelőzési Intézete Tanácsadó Testülete (Advisory Board of the European Institute for Crime Prevention and Control) elnökének. A megbízatás öt évre szól.

Nem pihent az ombudsman

Az Alkotmánybíróság július 22-tól augusztus 30-ig ítélkezési szünetet tartott, ám a szünet ideje alatt is változatlanul születtek alkotmányjogi panaszok.  Az alapvető jogok biztosa sem mulasztotta el élni e lehetőséggel. Számos új ügyet tett a Taláros Testület asztalára. Szabó Máté beadványa szerint aggályos az a felhatalmazás, amellyel élve az önkormányzatok a szociális támogatás feltételeként előírhatják és ellenőrizhetik a kérelmező lakókörnyezetének belső állapotát, rendezettségét. Kezdeményezte annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát is, hogy automatikusan ki lehet-e zárni az érintetteket a közfoglalkoztatásból a tankötelezettség teljesítésével, valamint a lakókörnyezet rendezettségével kapcsolatos mulasztás miatt.

Az ombudsman által a támadott szociális törvény felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy a lakókörnyezet rendezettségéhez kössék az aktív korúak ellátására való jogosultságot. Így előírható például a kérelmező lakásának vagy házának, udvarának, kertjének, a kerítéssel kívül határos területnek tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása. Aki a jegyző felszólítására sem tartja rendben lakóhelyét, attól megvonható a szociális ellátás. 

Szabó Máté szerint a jogállami követelményeket sérti, hogy a feltételek meglétének ellenőrzése szubjektív értékeléshez, önkényes jogalkalmazáshoz vezethet. Állítja: a szabályozás nem egyeztethető össze a szociális biztonsághoz való joggal, mivel a támogatásra jogosultak a szociális szempontrendszertől, rászorultságtól független körülmények miatt eshetnek el a megélhetési minimumot biztosító ellátástól. Az állam szükségtelen módon és aránytalan mértékben avatkozik be a kérelmezők magánéletébe, amikor vizsgálhatóvá teszi a külvilág elől elzárt udvar, a lakásbelső állapotát és az emberi méltósághoz való jogot is sérti, hogy a szabályozás lehetőséget teremt a szociális ellátást kérelmezők életmódja, életvezetése, magánszférája önkormányzati ellenőrzésére.

Az ombudsman civil szervezetek beadványai nyomán tekintette át a közfoglalkoztatási törvény 2013. szeptember 1-jétől hatályos módosítását. Ez tartalmazza azt is, hogy három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, akivel szemben a tanköteles gyermekének mulasztása miatt szabálysértési eljárás van folyamatban, vagy e szabálysértés miatt három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, illetve ha a lakókörnyezetét nem tartja rendben. A munkaügyi központ határozata alapján a közfoglalkoztatónak ekkor mérlegelés nélkül, azonnali felmondással meg kell szüntetnie a közfoglalkoztatási jogviszonyt, és az érintett a kizárás három hónapjára a támogatástól is elesik.

Az alapvető jogok biztosa indítványban úgy érvel, hogy a közfoglalkoztatás „kétarcú” jogintézmény, amelyben egyaránt megjelennek szociális, valamint munkajogi elemek. Sérülnek az eleve kiszolgáltatottabb helyzetben lévő közfoglalkoztatottak számára alapvető fontosságú, az egyenlő bánásmódot szavatoló garanciális szabályok, így például a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Esetükben ezzel nem fér össze külön erkölcsi, „életvezetési” szabályok megállapítása. Az indítvány kiemeli, hogy a jogbiztonság követelményének sem felelnek meg a kizárási szabályok: azok a Munka Törvénykönyvének rendszerétől idegen, azzal nem összeegyeztethető változást eredményeznek a közfoglalkoztatott hátrányára, és súlyos jogalkalmazási bizonytalansághoz vezetnek. Vélelmezi, hogy az automatikus döntéshozatallal aránytalan mértékben korlátozza az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát, illetve formálissá teszik és kiüresítik a jogorvoslati jog gyakorlását. Állítja: e feltételek ellentétesek az egyenlő bánásmód követelményével, a munkaviszony azonnali felmondásának ügyében ésszerű indok nélkül, hátrányosan különböztetik meg a közfoglalkoztatottakat más munkaviszonyban álló emberektől.

Az ombudsman szerint az is aggályos, hogy a tankötelezettség teljesítése kapcsán egy folyamatban lévő szabálysértési eljárás alapján írják elő a kizárást, azaz egy jogerősen még le nem zárult eljáráshoz kapcsolt szankciót a jogalkotó. Ez sérti tisztességes eljáráshoz való jogot. (Az indítvány itt olvasható.)

+

Az alapvető jogok biztosa szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés új, 2013. augusztus 1-jén hatályba lépő szabályai sértik a magánszférát, a jogállamiság és a hatalommegosztás elvét. Erre tekintettel az ombudsman az Alkotmánybíróságtól kéri az új jogszabály egyes részeinek megsemmisítését.

Az Országgyűlés egyéni képviselői indítvány alapján döntött a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályainak átfogó módosításáról. A változás lényege, hogy augusztus 1-jét követően nem csupán a jogviszony létrejöttét megelőzően, hanem folyamatosan is helye van nemzetbiztonsági vizsgálatnak, amelynek során évente kétszer 30 napig titkosszolgálati eszközök is alkalmazhatók.

Szabó Máté szerint – bár a nemzetbiztonsági kockázatok feltárása érdekében sor kerülhet alapjogok korlátozására – az érintett családi életére is kiterjedő, folyamatos, megalapozott gyanú nélkül is folytatható ellenőrzés a magánszféra aránytalan sérelmét jelenti. A konkrét ok és cél nélkül végezhető ellenőrző tevékenység szélsőségesen egyenlőtlen információs viszonyt alakít ki az egyébként is információs túlhatalommal rendelkező állam és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy között.

Az ombudsman kifogásolja azt is, hogy a nemzetbiztonságot felügyelő miniszternek minden szervnél vétójoga lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyok meghatározásában; ezáltal befolyásolhatja a független intézmények szervezetét, személyzeti politikáját és végső soron azok működését is. Állítja: a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek jelenleg nincs külső kontrollja, a feltárt kockázatokat, az ellenőrzés módszerét a bíróságok nem vizsgálhatják érdemben. Hangsúlyozza: a jog uralmának a nemzetbiztonsági szolgálatok működése kapcsán is érvényesülnie kell, sérti tehát a jogállamiság elvét, hogy a törvény nem teszi lehetővé annak bírói ellenőrzését, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés pártatlanul, és tisztességesen történik. (Az indítvány szövege itt elolvasható.)

+

Szabó Máté szerint a sajtó- és a szólásszabadság szempontjából aggályos, hogy a 2014. március 15-étől hatályos új Ptk. a közéleti szereplők bírálatának feltételként írja elő a „méltányolható közérdek” fennállását, melynek törvénybe való beemelése bizonytalan jogi helyzetet, aránytalan korlátozást eredményezhet.

Több panaszos, köztük országgyűlési képviselők, jogvédő civil szervezetek kérték az alapjogi biztostól, hogy a 2013. február 26-án kihirdetett új Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezései kapcsán kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását. A beadványok nyomán három kérdéskört, a hozzátartozó fogalmának meghatározására, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra és a közéleti szereplők személyiségének védelmére vonatkozó rendelkezéseket is vizsgálja, illetve vizsgálta a biztos. Az utóbbival kapcsolatban az egyik beadványozó kifogásolta, hogy az új Ptk. szövege szűkebbre szabja a közéleti szereplők bírálatának lehetőségét, a kritika megengedése felől a személyiségvédelem felé tolja el a normatív mércét.

Az új polgári jogi kódex immár külön rendelkezik a közéleti szereplő bírálhatósága és személyiségi jogai védelméről. Eszerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét. A szabályozás nyomán - a közügyek vitatását biztosító véleményszabadság érvényesülése érdekében - három feltétel együttes teljesülése esetén lehetséges az erőteljesebb bírálat: ha nem sérti az érintett emberi méltóságát, ha szükséges és arányos mértékben történik, és ha igazolható az ügyben a „méltányolható közérdek" fennállása is.

Az 1994 óta töretlen magyar alkotmánybírósági gyakorlat és európai alapjogi mérce alapján a közhatalmat gyakorló személyekkel, közszereplő politikusokkal kapcsolatos, nem szankcionálható véleménynyilvánítás köre tágabb, mint más személyeknél. A biztos szerint a közéleti szereplők bírálata során a véleménynyilvánítás kiemelt védelme mellett alkotmányos határt jelent az emberi méltóság sérelme, a szükséges és arányos mérték. Ezek a feltételek ugyanis az Alaptörvényből közvetlenül következnek, azt konkretizálják. Ezen túlmenően ugyanakkor indokolatlan megkövetelni, különösen pedig „méltányolható" jelzővel ellátva feltételül szabni a közérdek fennállását. Szabó Máté szerint a közszereplést vállalóknak akceptálniuk kell, hogy a sajtó és a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri cselekedetüket. Nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk tevékenységüket kritizáló, bíráló megnyilvánulásokkal szemben – hangsúlyozta alkotmánybírósági indítványában az ombudsman. (Szövege: http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201302249Ai.pdf)

+

Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a 2014. március 15-étől hatályos új Polgári Törvénykönyv teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés jogkövetkezményeit megállapító egyes szabályainak felülvizsgálatát is. Állítja: a teljesen korlátozó gondnokság alatt álló, fogyatékossággal élő személyek nyilatkozatainak automatikus semmissége, illetve a legszemélyesebb döntéseik megtételének általános kizárása alapjogsértő és ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal is.

Több panaszos, köztük országgyűlési képviselők, jogvédő civil szervezetek is beadványban kérték az alapvető jogok biztosától, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását. Megtette: indítványban hangsúlyozza: az új Ptk. alapján a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság és a helyettes döntéshozatal általános jelleggel korlátozza az érintetteket személyiségi jogaik gyakorlásában (házasságkötés, végrendelkezés, stb.), ami az emberi méltósághoz való jogot is alapjaiban érinti: Állítja: a teljesen korlátozó gondnokság átfogó módon avatkozik bele a fogyatékossággal élő emberek magánéletébe és döntési szabadságába ahelyett, hogy segítségnyújtásra törekedne a döntés meghozatala során.

Az ombudsman szerint a gondnokság alá helyezés alapvető alkotmányos garanciája, hogy minden esetben egyedi bírósági vizsgálat szükséges az általános jellegű jogkorlátozás elrendeléséhez. Ennek az egyedi bírósági vizsgálatnak ugyanakkor nem csupán a gondnokság alá helyezés indokoltságára, hanem az alkalmazandó jogkövetkezményekre is ki kell terjednie. Az egyedi mérlegelést kizáró, automatikus jogkövetkezmény előírása az önrendelkezéshez való jog aránytalan korlátozását jelenti. Emellett úgy látja, hogy az említett szabályok a Magyarország által vállalt nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel sincsenek összhangban, sértik a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt és az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló cikkét. A biztos ezért kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a nemzetközi szerződésbe ütközést is.(Az indítvány szövege: http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201302580ai.pdf)

Hétfőtől vége az ítélkezési szünetnek

Mozgalmas elő félévet zártak. Bőséges volt az ügyfélforgalom 2013. január–június 30. között. Rátekintve a táblázatokra el kell ismerni: nem unatkoztak, bár nem tartalmazzák azt a közel 2500 indítványt, melyet ugyanabban az ügyben nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz lényegében azonos szöveggel. És az is biztos, hogy az év második fele sem ígérkezik egyszerűbbnek.

Befejezett ügyek száma az ügyek típusa szerint, a döntéshozó szervek szerinti bontásban. A táblázat adatai tartalmazzák az egyesítés révén befejezett ügyek számát is.

Befejezett ügyek előadók szerint. A táblázat adatai tartalmazzák az egyesítés révén befejezett ügyek számát is.

Folyamatban lévő, már kiszignált ügyek száma