Varga Mihály: a magyarok válasza ma is az, mint 1956-ban

A magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban volt: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken a budapesti Fidesz október 23-i megemlékezésén, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt.

A tárcavezető szerint az európai vezetőknek nincs felhatalmazásuk az európaiaktól arra, amit ma tesznek, az emberek ugyanis „minden híradás szerint a magyar politikát támogatják, mert nem szeretnék, ha egy százezres, milliós migránstömeg érkezne az unió területére".

A magyarok tudják, nemcsak a diktatúra, az idegen megszállók okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenség, a gyengeség és a halogatás is – fogalmazott ünnepi beszédében Varga Mihály, hangsúlyozva: a magyar kormány továbbra is a magyar emberek érdekeit képviseli, saját döntéseiben bízik, és vállalja, ha küzdeni kell Magyarország nemzeti, politikai és gazdasági függetlenségéért.

Szavai szerint ahogyan az 1956-ban a tankokkal szembeszállók magukra maradtak, úgy „magára maradt Magyarország most is", amikor dönteni kellett „a tőlünk függetlenül, idegen nagyhatalmak érdekei és hibás döntései miatt" kialakult tömeges bevándorlás megállításának eszközeiről. Pedig az európai létformát, biztonságot, kultúrát és hitet példátlan veszély, „a legújabb kori világtörténelem eddigi legintenzívebb népvándorlása" fenyegeti – figyelmeztetett, jelezve: az Európába érkezők soraiban az üldözöttek mellett megélhetési bevándorlók, bűnözők, katonák, terroristák is vannak.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország őszinte részvétet érez a menekülők iránt, akik országaik rossz kormányzásának, az elhibázott nemzetközi politikai döntéseknek és az embercsempészeknek az áldozatai, de „ez nem jelentheti azt, hogy magunkat is áldozattá kell tennünk".

„A történelem során idegenek soha ilyen könnyen nem jutottak be Európába, Európa vezetői pedig arról is lemondani látszanak, hogy megállítsák és megkérdezzék őket, kik ők, honnan és miért jöttek" – mondta Varga Mihály, úgy összegezve: ha Európa ezen az úton halad tovább, gazdaságilag gyengévé, társadalmilag kiszolgáltatottá válik.

A Fidesz politikusa az 59 évvel ezelőtti forradalmat a 20. század sorsfordító eseményének nevezte, amely bebizonyította, nincsen olyan elnyomó hatalom, amelyet ne lehetne legyőzni. A kivágott közepű nemzeti lobogó – folytatta – még ma is több üzenetet hordoz, mint bármely más jelkép: a kényszer, a terror alóli szabadulás, a szabadság, az elnyomás, a nagyhatalmi kényszer elleni tiltakozás üzenetét.

1956 hősei megmutatták, „milyen tettekre vagyunk képesek a független Magyarország megteremtéséért" – hangoztatta a nemzetgazdasági miniszter, kiemelve: hősök nélkül nincsen nemzet, „ahogyan egy tábornok sem nyert meg még csatát egyedül, úgy egy kormány sem lehet sikeres a mindennapok hősei nélkül". Varga Mihály közös eredménynek nevezte, hogy Magyarország minden téren visszanyerte függetlenségét, és meg tudott küzdeni a gazdasági válság következményeivel. Bár „nem volt könnyű a magyar utat követnünk", hiszen itthon és külföldön is szembe kellett nézni a meg nem értéssel, de mára „Magyarország példaként szolgál sok európai ország számára".

A beszéd után a miniszter megkoszorúzta a Magyar Rádió épületének falán lévő 1956-os emléktáblát, ahol a megemlékezők közül is többen virágot helyeztek el.

A Magyar Rádió előtti utcarészt megtöltő ünneplők között voltak, akik lyukas zászlós kitűzőt viseltek, többen pedig nemzeti színű, Hajrá, magyarok feliratú lobogóval érkeztek. A mintegy félórás ünnepség – amelyen részt vett Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármestere (Fidesz-KDNP) is – a Himnusz, majd a Székely himnusz eléneklésével zárult.

Kósa Lajos: a mai demokráciánk 1956-ban gyökerezik

A mai magyar demokráciánk nem átmeneti, hanem 1956-ban gyökerezik – jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője pénteken Debrecenben, a nagyerdei '56-os szobornál tartott megemlékezésen.

Ahogy 1956-ban a magyarok nem haboztak megvédeni az országunkat, úgy ma mi sem habozhatunk: meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket – vont párhuzamot múlt és jelen között Kósa Lajos.

Úgy fogalmazott: „kapunk nyitva áll, de a kerítésünk nem". A kerítés – tette hozzá – nem vasfüggöny, utóbbi ugyanis börtönrács, míg a kerítés a szabadság védelmét szolgálja.

Kósa Lajos szerint „az ember nem születik hősnek, de vannak olyan pillanatok, amikor mégis hőssé válik: nem számol a realitásokkal, a szívére hallgat, s azt teszi, amit a szíve diktál". 1956 ilyen pillanat volt a nemzet életében, amikor az emberek összefogtak a diktatúra ellen, az utcára kivonuló fiatalok a szabadságot, a méltóságot védték – tette hozzá.

Európa csak akkor maradhat hű a forradalomhoz, ha egyetlen pillanatra sem enged az erőszaknak. A mi demokráciánk '56-ból fakad – erősítette meg a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint ebből kiindulva érthető, „miért állunk ki ma is – ha kell, akár a szövetségeseinkkel is vitatkozva – Magyarország és Európa határainak a megvédéséért".

A keresztény Európát ma is meg kell védeni, még akkor is, ha a Magyarországgal azonos kultúrkörhöz tartozó országok azt mondják, hogy nem – mutatott rá a politikus.

Kósa Lajos párhuzamot vont a második világháborút követő lakosságcsere és az Európai Unió által szorgalmazott menekültügyi kvótarendszer között, utóbbiról is megjegyezve, hogy „ezt nem fogadhatjuk el".

„Elvitathatatlan jogunk eldönteni, hogy kinek adunk menedéket" – mondta, hozzátéve: a kvótarendszer ellen fel kell lépni.

Kósa Lajos beszédében bírálta a baloldalt, azt mondta: „jogi és politikai tény, hogy az MSZMP utódpártja az MSZP", és mint ahogy „nem létezik reformnáci párt, úgy nincs reformkommunista párt sem".

A Fidesz ügyvezető alelnöke végezetül arról beszélt, hogy ma is nehéz időket élünk. Ma az a kérdés, lesz-e önálló, erős, szabad keresztény Európa, vagy egy folyamatosan gyengülő, párhuzamos világot építő Európa a jövő.

Mi olyan Európát akarunk, amely erős, szabad, független, nincs a nagyhatalmak játékának kitéve, és önállóan szervezi az életét – mondta mintegy kétszáz fős hallgatósága előtt Kósa Lajos.

Az ünnepi beszéd után a városi és a megyei önkormányzat, a kormányhivatal, a pártok, a rendészeti és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az 1956-os forradalom és szabadságharc debreceni emlékművét, Melocco Miklós alkotását.

Kocsis Máté: a magyarok ezer év alatt senkinek sem hagyták eltörölni a nemzetüket

A magyarok ezer év alatt senkinek sem hagyták, hogy eltörölje a nemzetüket, mindig tudták, hogy a szabadságnak és a békének ára van, azért harcolni kell, és ezt meg is tették, ha szükséges volt – mondta Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), Józsefváros polgármestere az önkormányzat által a Corvin közben rendezett 1956-os megemlékezésen.

A polgármester a VIII. kerület pénteki ünnepségén kiemelte: minden nemzedéknek megvan a maga kihívása, és ez így volt 1956-ban is, amikor sokan meghaltak a szabadságért, másokat pedig bebörtönöztek.

Ma is van kihívás, amely ugyan nem háborús fenyegetés, hanem kívülről érkező nyomás – értékelte. Hangsúlyozta: a magyarok ragaszkodnak történelmükhöz, kultúrájukhoz és hagyományaikhoz, ahhoz, hogy maguk dönthessenek, kivel és hogyan szeretnének együtt élni a hazájukban.

Kocsis Máté hangoztatta: a magyarok maguk szeretnének határozni a sorsukról, ezt már sokszor kimondták, és ez ma is így van. Magyarország most is mert nemet mondani, ahogyan tette azt 1956-ban – fűzte hozzá.

A polgármester kijelentette: annak idején a kommunisták azt hitték, bármit megtehetnek, és a nemzet, ha rákényszerítik, feladja a szabadságát, a történelmét. De nem ismerték igazán a magyarokat, nem értették meg a múlt tapasztalataiból, hogy ez a nemzet nem tűri sokáig a külföldi hatalmak elnyomását – mondta Kocsis Máté.

Véleménye szerint az '56-os hősök példaként állnak az utánuk következő nemzedékek előtt, és ma is nagy szükség van a példamutatásukra.

A megemlékezésen közreműködnek a Turay Ida Színház művészei és a Magyar Tartalékos Szövetség Hagyományőrző Tagozatának tagjai.

A rendezvény végén az önkormányzat vezetői megkoszorúzták a Corvin közi 1956-os emléktáblát.

Schmidt Mária: vannak még kutatnivaló anyagok 1956-tal kapcsolatban

Nagyon sok alapkutatás befejeződött 1956-tal kapcsolatban, sok mindent tudunk, azonban vannak még kutatnivaló anyagok – mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Schmidt Mária – aki az 1956-os forradalom jövő évi jubileumi emlékéve koordinálásáért felelős kormánybiztos is – elmondta, az emlékév egyik feladata lesz, hogy nagyobb súllyal ösztönözze „azt a kutatómunkát, amely előttünk áll". Példaként azon pereknek az egyenkénti, részletes áttanulmányozását említette, amelyeket az '56-os ügyekkel kapcsolatban még nem kutattak: kik azok, akik tettesek voltak – bíróként, ügyészként, rendőrtisztként, feljelentőként.

Az emlékévnek a büszkeségről, a magyarságról, a szabadságról, a hazaszeretetről és a nemzeti függetlenségről kell szólnia – mondta Schmidt Mária.

Zászlófelvonás

Délelőtt katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység Honvéd Díszzászlóalja vonta fel. Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekar, valamint a Nemzeti Lovas Díszegység.

Az ünnepi ceremónián jelen volt mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök, valamint a diplomáciai testület tagjai.

A zászlófelvonás után, amelyet több száz érdeklődő figyelt, a Nemzeti Táncegyüttes ad emlékműsort a Kossuth téren.

Programok

A zászlófelvonáson jelen lesz Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. Ezt követően a Nemzeti Táncegyüttes ad emlékműsort a Kossuth téren, ahol táncházzal várják az érdeklődőket, ingyenesen megtekinthető a Parlamentben a Szent Korona; a Terror Háza Múzeumban ingyenes látogatás, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban családi nap lesz.

A budapesti Fidesz a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületéhez szervez megemlékezést. A rendezvény szónoka Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter lesz.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője Szobon mond ünnepi beszédet.

Vidéken is számos helyen tartanak megemlékezést, Kaposváron a forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából koszorúzás lesz Nagy Imre mártír miniszterelnök szobránál, ahol beszédet mond M. Kiss Sándor történész.

Debrecenben már reggel kezdetét veszi az ünnepi műsor a város szervezésében az egyetemi templom előtti 56-os emlékműnél. Beszédet mond Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető.

Veszprémben, a Brusznyai-emlékműnél Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mond ünnepi beszédet.

Kiskunmajsán Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szólal fel, köszöntőt mond Ábrahám-Fúrús András polgármester.

Az ünnep alkalmából Giuseppe Verdi gyászmiséje, a Requiem hangzik el pénteken a budapesti Szent István-bazilikában. A hangverseny szólistái Szakács Ildikó (szoprán), Gion Zsuzsanna (mezzoszoprán), Molnár András (tenor) és Kováts Kolos (basszus). Az esten közreműködik a Budapesti Ifjúsági Kórus, a közelmúltban alakult Etunam Kamarakórus és a Monarchia Szimfonikus Zenekar, vezényel Virágh András.

Továbbra is megtekinthető az 1956-os eseményeket bemutató villamoskiállítás és installáció a villamosmegállókban és két nosztalgiajáraton, a 2-es és a 6-os villamos vonalán. Megállók: Móricz Zsigmond körtér, Széna tér, Jászai Mari tér, Nyugati Pályaudvar, Blaha Lujza tér, 32-esek tere, Corvin negyed, Boráros tér, Kossuth tér, Március 15. tér.