Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök szerint a templomokból való elmaradás nem feltétlenül jelenti azt, hogy az emberek kevésbé érdeklődnének a Biblia iránt, vagy kevésbé fogadnák el az evangélium üzenetét. Ezt bizonyítja, hogy a Biblia évéhez kapcsolódó eseményeket országszerte nagy érdeklődés kísérte. Tapasztalatai alapján a Biblia tanítása népszerűségnek örvend a fiatalok vagy akár a sportolók között is, a média pedig megfelelő figyelmet szentel az egyházaknak.
  
 A püspök arra is kitért, hogy a városokban az ő egyházmegyéjében azért telnek meg jobban a templomok egy-egy szentmisére, mert nagyobb lélekszámból többen gyakorolják a vallásukat. A falvakban hagyományosabb vallásosság működik, ott az emberek kevésbé az intellektuális élményért, mint inkább saját hitük megéléséért mennek templomba – tette hozzá.
   
Szólt arról, hogy bizonyos értelemben megtisztulást is hozhat az az egyébként nem jó irányt mutató folyamat, hogy az utóbbi évtizedben egyre kevesebben járnak templomba – ha csak azok maradnak el a szentmisékről, akik korábban önérdekből, előnyszerzés céljából, megalkuvásból jártak a szertartásokra.
   
Mint azt a katolikus püspök mondta, a rendszerváltás után az egyházak nem találták meg helyüket a társadalomban. Véleménye szerint az egyháznak nem úgy kell viselkednie, hogy ő „a bölcsek kövének letéteményese”, hanem úgy, hogy a Jézus embereknek szóló megváltásáról szóló evangéliumot hitelesen hirdesse. Ehhez kapcsolódóan az egyház társadalmi tanításait is hirdetni kell az éppen aktuális kérdésekben, főleg akkor, ha az egyház úgy érzi: erkölcsi válságban van az ország.
   
Meglátása szerint a papoknak minél többször kellene prédikációik során a Szentíráshoz visszatérniük, a hitoktatást pedig kötelezően választható tantárgyként kellene szerepeltetni a tantervben. Optimális megoldásként azt említette, ha a gyerekek választhatnának az erkölcstan (etika) és az egyházak által indított hittanóra között.
  
A templomhoz kötődő keresztény közösségek szervezése ugyanakkor nagyrészt függ attól, hogy mennyire agilis azok megszervezésében az adott település lelkipásztora – közölte.
   
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek azt mondta: a templomlátogatás csökkenéséről szóló tudományos megállapításokkal nem kíván vitatkozni, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy 2004 óta 40 százalékkal többen ajánlották fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát a református egyház számára.
   
A református püspök azt hangoztatta, hogy egyházközségeiket „élettel teli közösségekké kell formálni, ez az egyetlen út”. Ezt csak a keresztény hagyományok ápolásával lehet elérni – tette hozzá.
  
Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke annak tudta be a templomot aktívan látogatók számának csökkenését, hogy sok hívük halt meg – főleg a falvakban – az elmúlt egy évtizedben. A kisvárosokban ezzel szemben az evangélikusok között lelassult az egyházközségekkel kapcsolatot tartó hívek számának csökkenése – emelte ki.
   
A püspök utalt egy másik, 2001-es reprezentatív felmérésre, mely szerint az akkori magyar társadalom 75 százaléka vallotta úgy, hogy valamilyen szintű kapcsolata van valamelyik egyházzal. A mai közéletben azonban „nem trendi dolog egyházhoz tartozónak lenni”, ezért is lehet az, hogy ennyire negatív eredmények születtek a legutóbbi vallásszociológiai kutatások során – vélekedett.
   
Mint azt kifejtette, „a mai politikai, és tömegkommunikációs helyzetben a szekularizáció sikeres”, az egyházak viszont csakis „hűséges szolgálattal” nyerhetik vissza a közösségeikbe híveiket. Problémának látta e tekintetben, hogy „a személyes kapcsolattartás nem a kívánt mértékű" a lelkészek részéről. A lelkipásztorok munkája csak akkor lehet sikeres, ha a keresztény elvekből nem engednek, mert „aki a korszellemmel házasodik, hamar megözvegyül” – idézte a dán filozófus-lelkészt, Kirkegaarde-t.