Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában rámutatott: céljuk az igazságszolgáltatás területén, hogy a bírósággal való kommunikáció minél szélesebb körben és minél több ügyben elektronikus úton történjen. Emlékeztetett arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás bevezetésének időpontját többször módosították, legutóbb 2016. január 1-jére. Mint mondta, a javaslat a zökkenőmentes indulás érdekében pontosítja, egyértelművé teszi és bővíti az elektronikus kapcsolattartás szabályait a polgári perekben. Az előterjesztés pontosítja a polgári perrendtartás (pp) szabályait úgy, hogy az elektronikus kapcsolattartás az ügyfél-, illetve a hivatali kapun át történhet.

Az államtitkár közlése szerint egyértelműen meghatározzák azt, hogy elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró fél számára, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek kötelező. Hozzátette: az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek körét az ügyésszel is kibővítik. Elmondta azt is, hogy ezen kapcsolattartás során a kézbesítési vélelem megdöntése akkor lehetséges, hogy ha a kézbesítési tárhelyhez a kérelmező önhibáján kívül nem fér hozzá.

Völner Pál kitért arra, hogy ezt a kapcsolattartást felmenő rendszerben vezetik be a 2016 után indult közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálat iránti, a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre, illetve a fizetési meghagyásos eljárásra.

Ismertette, hogy a polgári perben is lehetővé teszik a távmeghallgatást, amely jelentősen megkönnyíti azok meghallgatását, akiknek megjelenése a tárgyalás helyszínén jelentős nehézséggel vagy jelentős többletköltséggel járna. A törvényjavaslat rögzíti ezért a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás, kihallgatás szabályait - jelezte, beszámolva arról is, hogy a menekültügyi eljárások esetén speciális szabályok lesznek.

Völner Pál közölte azt is, hogy alkotmányos mulasztást is orvosolnak, mert az Alkotmánybíróság (Ab) megállapította, hogy a bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárásban is végzéssel kell döntenie és azt meg kell indokolnia.

Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője pártja támogatásáról biztosította a javaslatot, majd ismertette, a törvényjavaslat legfontosabb elemeit, így az elektronikus kapcsolattartás, a távmeghallgatás szabályait.

A részletszabályok közül kiemelte azt, hogy az elektronikus kapcsolattartás során a keresetlevelet és az egyéb beadványokat a kézbesítési rendszer által biztonsággal és sérülésmentesen befogható méretű csomagban kell benyújtani, ez jelenleg 100 megabyte.

Répássy Róbert (Fidesz) „jó szívvel” ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot. Azt mondta, hogy az előterjesztés újabb lépés a bírósági eljárások gyorsítása és a hatékony igazságszolgáltatás felé. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz 2010-ben kitűzött célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése volt ezen terület függetlenségének tiszteltben tartása mellett. Az igazságszolgáltatás a jogállam garanciája, hatékony igazságszolgáltatás nélkül nem lehet jogállamról beszélni - hangoztatta.

Répássy Róbert is ismertette a törvényjavaslat lényeges elemeit, amelyek miatt támogatják azt.

Harangozó Tamás (MSZP) a javaslat előremutató és támogatható részének nevezte az előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó új rendelkezéseket. Mint mondta, fontosnak tartják, hogy a bíróság köteles legyen megindokolni, miért utasítja el a peres fél az Európai Bíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmének elutasítását. Jelezte ugyanakkor, hogy ezek a szabályok nem a kormány jogállami elkötelezettsége miatt kerültek be a javaslatba, hanem mert az Ab december 31-ei határidővel erre kötelezte az Országgyűlést.

Az ellenzéki politikus az elektronikus kapcsolattartás kiterjesztését alapvetően üdvözölte, de felhívta a figyelmet arra, hogy számtalanszor módosították az ezzel kapcsolatos határidőt. Ezért súlyos fenntartásaik vannak a törvényjavaslattal kapcsolatban - tette hozzá. Közölte, remélik, hogy „egy kiforrott szabályozást” terjeszt elő a kormány.

Harangozó Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a január 1-je közel van, és az új szabályok alkalmazása nem kis kihívást jelent az érintetteknek.

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás szabályozásáról szólva hangsúlyozta, hogy az elektronikus ügyintézésé a jövő mind környezetvédelmi, mind egyszerűsítési, mind eljárásgyorsítási szempontból. Szerinte azonban az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos 2016. január 1-jei határidő bizonyos gazdálkodó szervezetnek rövid időt ad a felkészülésre. A bíróságok és az ügyvédek esetében azonban nem lát nehézséget az átállásban.

Gúr Nándor MSZP-s képviselő felszólalásában üdvözölte az elektronikus kapcsolattartás szabályaival kapcsolatos változtatásokat, megjegyezve, hogy pártja már korábban is szorgalmazta az elmozdulást a digitalizálás irányába. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy a törvényjavaslatról kikérték-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményét.

Sürgette továbbá a bírósági eljárások gyorsítását.

Az elnöklő Sneider Tamás az általás vitát lezárta, Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár zárszavában pedig arról beszélt: bízik abban, hogy mind a bírósági szervezet, mind a jogi képviselők, mind a gazdálkodó szervezetek megfelelően felkészültek lesznek az elektronikus kapcsolattartás zökkenőmentes lebonyolítására.

A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és humanitárius segítségnyújtásról szóló törvény, valamint a közbeszerzési törvény módosítása

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára expozéjában közölte: a törvényjavaslat célja, hogy Magyarország hatékonyan és gyorsan tudjon támogatást nyújtani az erre jogosult fejlődő országoknak például természeti katasztrófák esetén. Rámutatott: a jelenlegi szabályozás túl bürokratikus eljárást ír elő, ami sokszor lassítja, illetve gátolja a megítélt források eljutását az adott térségbe.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a fejlődő országokban tapasztalható szegénység a nemzetközi donortevékenységnek köszönhetően mérhetően csökkent, de a ki-kiújuló konfliktusok miatt a világ különböző régióiban továbbra is nehezek az életkörülmények.

A jelenlegi migrációs válságban is az az egyik alapvető megoldási javaslat, hogy a fejlődő és a fejlett országok együttműködésével élhető körülményeket teremtsenek a nehéz sorsú embereknek, elejét véve ezzel a tömeges útnak indulásuknak – mondta.

A módosítás célja az is, hogy nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység keretében az európai uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetén ne kelljen alkalmazni a közbeszerzések szabályait.

Magyar Levente végül beszámolt egy szerdai kormánydöntésről, amely szerint Magyarország mintegy 3 millió euróval járul hozzá az EU által felállított, Szíriát, a szíriai menekülteket segíteni hivatott alaphoz.

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka pártja nevében támogatásáról biztosította a javaslatot, amelynek céljával, a fejlődő országoknak nyújtott támogatások gyorsításával, egyetértenek.

A kormánypárti politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi év végéig az otthonukból elűzöttek száma elérte az 59,5 milliót, ami a második világháború óta a legmagasabb szám.

Bár Magyarországot a modern kori népvándorlás során kezdetben embertelen bánásmóddal vádolták a nyugati sajtóban, az igazság az, hogy a bevándorlási hivatal már a nyáron megállapodást kötött segélyszervezetekkel – mondta Dunai Mónika.

Magyarország részt vállal a nemzetközi közösség humanitárius segítségnyújtási tevékenységében – hangoztatta a képviselő.

Humanitárius segítségnyújtás

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka alapvető célként jelölte meg, hogy a jogszabály gyors és hatékony fejlesztési és humanitárius támogatásokat tudjon nyújtani a fejlődő országoknak, s ezzel egyidejűleg megfeleljen a közpénzek átláthatóságának, ellenőrizhetőségének követelményeinek.    

Értékelése szerint a rugalmas mechanizmusra a többi európai országnak is szüksége van. Kijelentette: Magyarország ki merte mondani az igazságot, hogy a világtörténelem egyik legintenzívebb népvándorlása, Európa szervezett megszállása folyik. A vallásilag is szembenálló bevándorlók, hadviselt fiatalok behozzák ellentéteiket az unióba, kiterjesztik a hadszínteret Európára – vélekedett, hozzátéve: nemcsak a határok átjárása, hanem a humánum, a tolerancia, az együttélés kerül veszélybe.

A kormánypárti politikus párhuzamot volt 1956-tal, utalva arra, hogy az idegen megszállók egy nemzet vesztét okozhatják, s így tehetnek az alkalmatlan vezetők is, akik saját gyengeségük miatt elárulják, eladják nemzetük szabadságát. Európa ma tele van ilyen vezetőkkel – fogalmazott.    

Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka pártja nevében támogatásáról biztosította a javaslatot, amit azzal indokolt, hogy Magyarország nemzetközi érdekeinek hatékonyabb képviseletére, a nemzetközi szerepvállalás megerősítésére ad segít a mindenkori kormánynak. Jelezte, hogy már az eredeti jogszabályt is támogatták, mert az elősegíti a külkapcsolatok fejlődését, a hazai cégek külpiacra jutását, az oktatási, egészségügyi kapcsolatrendszer bővülését.

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka a védelem szempontjait emelte ki, jelezve, hogy ha e nélkül érkezik a humanitárius segítség, akkor az is például az Iszlám Államnál köt ki. Szóvá tette a menekülttáborokban történő erőszakot, rablást, s kitért arra is, hogy az európai állomásokon nemcsak a migránsok egymás közötti viszonya okoz feszültségeket, hanem a humanitárius segítőket is gyakran éri atrocitás. Az ellenzéki politikus szavai szerint a jogszabály-módosítás céljaival egyetértenek, de vannak aggályaik a részletekkel kapcsolatban.    

Gúr Nándor (MSZP) nyilvánvalónak nevezte, hogy a javaslatban megfogalmazott célok alapvetően támogatást kell, hogy élvezzenek. A fejlesztési együttműködésről azt mondta, hogy a tudástranszfer és a technológiai transzfer javítását is csak támogatni lehet. Lehetőség szerint minél szélesebbé kell tenni az együttműködő szervezetek körét, amelynek során be kell vonni a civileket is – jelentette ki.

Az elhangzottakra válaszolva Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára  azt mondta, alapvetően egyetértést lát a felszólalók között abban, hogy a javaslat céljai legitimek, és azok morális kötelezettségből és praktikus megfontolásokból adódnak. A javaslattal szeretnék a nemzetközi segélyezési és támogatási politika hazai bázisát kibővíteni – közölte.
Nem elég anyagi hozzájárulással segíteni a közel-keleti konfliktus megoldását, Magyarország azon kevés európai ország közé tartozik, amelyik katonai szerepet is vállal – jelentette ki. A világkvótáról azt mondta, elvárják a nemzetközi közösség erős tagjaitól, hogy járuljanak hozzá a konfliktus megoldásához.

Bürokráciacsökkentés

Összességében mintegy 10 milliárd forinttal csökkennek az emberek és a vállalkozások állami ügyintézésből adódó terhei a bürokráciacsökkentő csomag eredményeként – jelentette ki a mintegy 110 jogszabályt módosító jogszabálycsomagról szólva expozéjában a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János kifejtette: ingyenessé válik a hatósági erkölcsi bizonyítványok kiadása, amelyre eddig évente összesen 1,2 milliárd forintot költöttek az emberek, az öröklés tulajdonjogi, haszonélvezeti jogi bejegyzési díjának eltörlése pedig 1,3 milliárd forintos megtakarítást jelent a polgároknak. Az oktatási igazolványokra eddig mintegy félmilliárd forintot fordítottak a diákok évente, a jövőben erre se kell költeniük.

Az adóhatósági igazolások kiadásának ingyenessé tételével egymilliárd forint marad a vállalkozásoknál, a közzétételi díjak eltörlése által pedig összesen 1,5 milliárdot spórolnak a cégek - folytatta. Lázár János a mintegy 400 ezer ember válaszaiból kalkulált díjcsökkentések sorát csak az első lépésnek nevezte, mint mondta, tavasszal ismét megkérdezik az érintetteket, mely további kiadások eltörlését javasolnák. Beszámolt a területi közigazgatásban dolgozók életpálya-modelljének kialakításáról, amelynek eredményeként jövő júliustól az eddig mintegy 80-120 ezer forintot kereső 35 ezer hivatali ügyintéző bére 30 százalékkal emelkedik. Szólt az ügyintézési határidők jelentős csökkentéséről is. Hangot adott azon véleményének, miszerint egyáltalán nem kellene ügyintézési díjat fizetnie az állam felé annak, aki befizeti adóját, de mint mondta, ennek egyelőre nem jött el az ideje.

Vejkey Imre. a KDNP országgyűlési képviselője hangsúlyozta: az állami ügyintézés reformjának egyik célja az állampolgárok és a vállalkozások azon adminisztratív terheinek egyszerűsítése, megszüntetése, amelyekből fizetési kötelezettségük keletkezik.

Felsorolta az intézkedéseket: illetékmentessé válik az állandó személyi és a lakcímigazolvány, a családi állapot változásából eredő okmánycsere, az ellopott okmány pótlása, a mozgásban korlátozott személy parkolási igazolványának pótlása, a hatósági erkölcsi, az oktatási igazolvány.

Ugyancsak illetékmentes a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása, továbbá a vállalkozási igazolvánnyal, az üzleti működési engedéllyel, a népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás, valamint a cégiratok kiállítása, a másolatuk megküldése, ha azt a cég tagja, képviselője kérte – sorolta a kereszténydemokrata politikus.

Vejkey Imre elmondta, illetékmentes lesz az első alkalommal kiállított jogosítvány, a 160 négyzetméternél kisebb lakóépületek engedélyezése az állampolgároknak, illetve valamennyi adóhatósági igazolás kiállítása. Hozzátette: nem kell díjat fizetni az adóazonosító és társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó igazolvány pótlásakor, ha azt ellopták.   

Csökkennek az állampolgárok öröklési és haszonélvezeti jog bejegyzésével kapcsolatos terhei is, valamint a jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételére vonatkozó hatósági eljárás ingyenes lesz - részletezte

Vas Imre (Fidesz) arra mutatott rá, hogy széles körű társadalmi konzultáció előzte meg a javaslat beterjesztését, az emberek a kormányhivatalokban ismertethették, mely közigazgatási díjak eltörlését vagy csökkentését tartják szükségesnek. Fontosnak ítélte a lakosság adminisztratív és anyagi terheinek csökkentését, és kiemelte a magyar állampolgárokat érintő okmányügyek és az örökléshez kapcsolódó bejegyzések díjának eltörlését.

Hangsúlyosan szólt még a diákok kedvezményeiről, a többi közt arról, hogy első alkalommal ingyenessé válik a vezetői engedélyek kiállítása.

Bárándy Gergely (MSZP) pártja nevében helyeselte a törvényjavaslatot, és további bürokráciacsökkentő lépések megtételére kérte a kormányt. Szorgalmazta, a kormány maga is lépjen a bürokráciacsökkentés útjára, mert az tarthatatlan, hogy több állami vezető, államtitkár, helyettes államtitkár dolgozik, mint ahány tagja van a parlamentnek. Kevesellte az illeték- és a díjcsökkentés mértékét, mert az a költségvetésnek csak minimális hányadát teszi ki. Szerinte lehetne máshol is spórolni, példaként a stadionépítéseket említette.

Staudt Gábor (Jobbik) is támogathatónak nevezte a javaslatot, ő is ennek a folyamatnak a folytatására szólította fel a kormányt.

Mesterházy Attila (MSZP) jó irányba tett lépésnek nevezte a törvényjavaslatot, és annak folytatására kérte a kormányt. Szerinte jó lenne, ha a beérkezett négyszázezer állampolgári felvetést megismerhetnék a pártok, hogy tudják, a polgárok mit látnak problémaként. Az ellenzéki politikus azt szorgalmazta, hogy a kormány a vállalkozásokat értelmetlenül terhelő, pluszkiadásokkal járó szabályokat is tekintse át.

Gúr Nándor (MSZP) azon véleményének adott hangot, hogy 2010 óta érzékelhetően nőttek a vállalkozások terhei. Bírálta a törvénycsomag 10 milliárd forintos nagyságrendjét, szerinte ezt még tyúklépésnek sem lehet nevezni. A bürokráciacsökkentés mellett a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépést is javasolta.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.
    
Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára Gúr Nándornak válaszolva azt mondta, nem érti miért ezen a kormányon kéri számon az állampolgárok életszínvonalának csökkentését, miközben a szocialista kabinetek emelték a rezsiköltségeket és növelték a bürokráciát. A 10 milliárd forintról azt mondta, hogy az egy 35 ezres város éves költségvetésének felel meg.    

A további bürokráciacsökkentést kérő képviselői felszólalásokra azt válaszolta, hogy ezt a törvénycsomagot tekintsék első lépésnek. Az Államreform Bizottság ennél egy jóval bővebb csomagot tárgyalt meg, de most ennek a javaslatnak a feltételei adottak.    

Az államtitkár a tulajdoni lap ingyenességével kapcsolatos felvetésekre közölte, az állampolgárok nem említették ezt a problémát az első tíz helyen.    

Kovács Zoltán utalt arra is, hogy hamarosan a Ház elé kerülhet az építési hatósági eljárásokat áttekintő javaslat.

Önkormányzatok

Kovács Zoltán államtitkár expozéjában rámutatott: meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a helyi önkormányzás joga és a hatékony működés is biztosítható legyen. Magyarország alapvetően kistelepülés-szerkezetű, ezért az önálló polgármesteri hivatal fenntartása, az azonos színvonal biztosítása a nagyobb önkormányzatokkal, rendkívüli nehézségeket okozhat. Meghatározott feltételek esetén közös önkormányzati hivatalok jönnek létre, de a vonatkozó szabály szerint azért, hogy ezek létrehozásának elmaradása ne lehetetlenítse el az önkormányzati igazgatási tevékenységet, a kormányhivatalok az érintett települések kijelölésével egyidejűleg a kapcsolódó megállapodást is pótolhatják.    

A benyújtott javaslat arra irányul, hogy összhangban az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésével, s a helyi önkormányzatok európai kartájával, szabályozzák a döntéshozatali eljárásban az önkormányzati vélemények kikérésének eljárásrendet. A helyi önkormányzatoknak a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelöléséről, illetve a pótló megállapodásról jogszabályban biztosított lehetőségük lesz a véleménynyilvánításra. Erre 15 napot határoznának meg. Az államtitkár rögzítette: figyeltek arra is, hogy a választópolgárok helyi önkormányzáshoz való joga továbbra is érvényesüljön, s az önkormányzati szervezetre háruló teher lehetőleg ne emelkedjen.

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a nagyobbik kormánypárt támogatja az előterjesztést. Az alkotmánybírósági döntés nyomán módosítani kell a törvényt, ez azonban nem magát a jogintézményt érinti, hanem a valóságban is gyakorolt véleménynyilvánítási jogot írna elő. Ezzel pótolják azon alkotmányos követelményeket amelyek hiányoznak a törvényből. Felhívta a figyelmet arra is, nem kizárólag az önkormányzatok saját működésére jönnek létre a közös hivatalok, hanem fontos, állampolgárokkal kapcsolatos közigazgatási feladatokat látnak el.

Szabó Sándor, az MSZP vezérszónoka felidézte, hogy a 2012-es törvény szólt az önkormányzati hivatalok létrehozásáról, rögzítve, hogy azon járáson belüli községeknél, amelyek közigazgatási területét egy település választja el és a 2000-et nem haladja meg a lakosság száma, közös hivatalt kell létrehozni. A törvényben előírt határidők nehezen megvalósíthatók és nem szerencsés a kormányhivatalok drasztikus beavatkozás sem a települések életébe – vélte a szocialista politikus, hozzátéve: az ösztönzők területén kellene inkább a helyi önkormányzatokkal együttműködni.    
Konkrét példát hozva rámutatott: a közös hivatalok nem működőképesek, azokat nem is kellett volna létrehozni. Szerinte komoly bonyodalmakat fog okozni, ha a törvényben előírt 2000 fő változik, ezzel megszűnhet egy már létrejött közös önkormányzati hivatal létjogosultsága is. A módosítással a problémát nem oldják meg.    

Vejkey Imre, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka kitérve a tervezett változtatás lényegi elemeire, elmondta: a módosítás lehetőséget biztosít a helyi önkormányzatoknak a véleménynyilvánításra.  

A KDNP támogatja a változtatásokat – jelentette ki politikus.

Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: kényszerházasság az a forma, amit meghatároztak az önkormányzatoknak, ami előbb-utóbb problémákat okoz, mérgezve a települések életét. A javaslatról kiemelte: valójában nem szívesen teszik meg a kormánypártok a módosítást, de foglalkozni kell a kérdéssel, mert az Alkotmánybíróság (Ab) ezt előírta. Üres formalitást kívánnak beemelni a javaslatba – állapította meg, hozzátéve: ha a módosítás beépül is, valójában semmi nem változik, a problémát nem orvosolják.   

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka azt mondta: jelen formájában nem fogják támogatni a javaslatot, maximum tartózkodást tudnak ígérni. Elgondolkodásra ad okot a Jobbik által felvetett módosítás - közölte, hozzátéve: a mostani javaslat nem old meg semmit. Nincs benne az előterjesztésben semmilyen formában, hogy az érintett önkormányzatok véleményét bármilyen módon figyelembe kellene venni - fejtette ki az LMP-s politikus.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára úgy reagált: az Ab döntése világos, a szabályozással az nincs rendben, hogy az önkormányzatok véleményét figyelembe kell venni. Megjegyezte: az érintett települések kevesebb egy százalékánál kellett csak kijelöléssel élni. Szerinte rosszabb helyzetben lesznek az önkormányzatok, ha nem fogadják el a javaslatot.

Gúr Nándor (MSZP) szavai szerint,  csak azért akarják kikérni a véleményeket, mert eleget akarnak tenni a formaságoknak, de nem kívánják azokat figyelembe venni. Leszögezte azt is, hogy az Országgyűlés mulasztásos jogsértést követett el, mert mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet hívott életre.

Hiller István levezető elnök ezt követően lezárta az általános vitát.

Kovács Zoltán államtitkár az elhangzottakra válaszolva azt felelte, nem jó, ha az Alkotmánybíróság döntését nem hajtják végre. A 2013. januárjában hatályba lépett egyik eleméről azt mondták, hogy annak egy eljárásrendjét meg kell teremteni - ismertette a problémát.

Közbeszerzési törvény

A közbeszerzésekről szóló törvény vitájában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a módosítás céljának nevezte, hogy a közpénzeket a lehető leghatékonyabban használhassák fel és az uniós szabályok betartása mellett ebbe minél több kis- és közepes vállalkozást vonjanak be.

A közbeszerzési törvény elfogadására visszautalva azt mondta, hogy az egy széles körű társadalmi és szakmai konszenzuson alapult, több ellenzéki módosítót is befogadtak. A jelenlegi módosítást ismertetve közölte: az ellenőrzési hatékonyság növelése érdekében az ajánlatkérőket a közbeszerzéseket felügyelő miniszter megbírságolhatná, ha határidőre nem tesznek eleget a közbeszerzési dokumentáció egységesítésének és a közbeszerzési felügyelet kéréseinek.

Emellett a szerződésmódosítási szabályok alkalmazhatóságát a kormány az előző közbeszerzési törvény hatálya alatt köttetett szerződésekre is ki akarja terjeszteni - tette hozzá.

A törvény végrehajtási rendeleteinek előkészítése során merült fel, hogy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekre vonatkozó külön jogszabály elkészültéig maradjanak hatályban azok a rendelkezések, amelyek az ilyen típusú beszerzéseket engedélyezik. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a kormány enyhíteni szeretne azokon a legalább 25 millió forintból megvalósuló közbeszerzési eljárásokon, ahol egyéb stratégiai megállapodások szükségessé teszik ennek a szűkítő körnek a feloldását.

Gelencsér Attila (Fidesz) azt mondta, a november 1-jén hatályba lépett új közbeszerzési törvény elfogadására azért volt szükség, mert az Európai Bizottság erre kötelezte a kormányt. Rámutatott, hogy az új közbeszerzési törvényben előtérbe került az a cél, hogy a közbeszerzések különböző stratégiai célokat segítsenek elő, ezek között említette az innovációt, a szociális célkitűzéseket, és a környezetvédelmet. Hozzátette: a közbeszerzések szabályos és eredményes lebonyolítása az uniós források megfelelő felhasználásnak előfeltétele is.

A kormánypárti politikus úgy értékelte, hogy a mostani módosításra a jogi koherencia biztosítása érdekében van szükség, illetve egyes speciális törvényeket az új közbeszerzési törvényekhez kell igazítani, az okafogyottá vált szabályokat pedig hatályon kívül kell helyezni. Mint mondta, a javaslat lehetővé teszi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közvetlenül hozzáférjen a különböző törvényekben szereplő közigazgatási nyilvántartásokhoz.