Joseph Daul a néppárt EP-frakciója vezetőségének kihelyezett ülésén kijelentette: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a néppárti „politikai család” egyik legjelentősebb személyisége, nagy tisztelet övezi; az egész politikai család abban bízik, hogy a magyarok bizalmukról biztosítják április 11-én és 25-én az országgyűlési választásokon.

A frakcióvezető szerint, ha a Fidesz és elnöke nyeri a parlamenti választást, akkor morális tekintéllyel, bátorsággal, felelősségtudattal lát neki a kormányzásnak. Dinamizálni kell a gazdaságot – emelte ki.
   
Úgy fogalmazott: Magyarországon Orbán Viktor mindenkinél jobban tudja, hogy szükség van gazdasági növekedésre, ehhez az új politika új lendületet ad.

Szájer József, a frakció helyettes vezetője a tanácskozás első napján azt emelte ki, hogy a Fidesz európai, európai elkötelezettségű párt, és arra tesz ígéretet, hogy visszaszerzi Magyarország tekintélyét. Schmitt Pál, az EP alelnöke úgy fogalmazott: a 37 nap múlva esedékes parlamenti választás „lehet szerencsénk fordulópontja”.

Orbán Viktor szerint egy Fidesz-kormánynak úgy kell újjáépítenie Magyarország tekintélyét, hogy az ne épüljön hazugságra; a választások után el kell mondani a magyar gazdaság állapotáról az igazságot. A Fidesz elnöke az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója vezetésének ülésén kijelentette: Európának le kell győznie a kapitalizmus válságát.

A pártelnök beszédében azt mondta: az elmúlt évek „szégyent hoztak a magyarok fejére”, senki sem szereti, ha a „hazugság és saját nemzetének neve szinonimává válik” a nemzetközi közösség előtt. A tekintély és a tisztelet „kiharcolására” készen áll a Fidesz, bár tudják, hogy ez nehéz feladat lesz – jelentette ki. A választások után egy-másfél hónappal eljön a pillanat, amikor újra el kell mondani az igazat a magyar gazdaság valós állapotáról, „ezt Görögország árnyékában kell megtenni, úgy, hogy közben a maradék kis reputációnkat se veszítsük el” – mondta, hozzátéve, hogy pontosan miként teszik ezt, még maga sem tudja, de meg fogják találni a megfelelő utat.

Orbán Viktor aláhúzta: tisztában vannak a „kényes dilemmával”, azzal, hogy Magyarország tekintélyének visszaállítása nem épülhet hazugságra. A pártelnök úgy vélekedett: meg kell győzni a magyar választókat, hogy április 11-én menjenek el szavazni, a voksukat adják a változásra, nyilvánítsák ki, véget akarnak vetni a spekuláció korszakának, amely tönkretette a gazdaságot és munkahelyek százezreit szüntette meg. A magyaroknak minél egységesebben jelezniük kell – folytatta –, hogy olyan politikát és kormányzást akarnak, amely elsőbbséget ad a munkának, illetve elég erős a munkahelyteremtéshez.

Kiemelte: egy vezetésre vállalkozó politikusnak, politikai közösségnek egyetlen dologtól kell félnie: a félelemtől; ha egy közösség, egy nemzet, egy politikai család szembenéz a kihívásokkal, akkor semmi oka a félelemre. Mint mondta, Európa akkor volt erős, akkor nem rettegett semmitől, amikor volt közös célja. Orbán Viktor ilyen célnak nevezte a második világháború után a tartós európai béke megteremését, ez Európai Unió létrehozását, Európa újraegyesítését.

A pártelnök úgy vélekedett, hogy Európának nincs más választása, mint legyőzni a kapitalizmus válságát, ehhez valós emberi munkára és „állandóságtudatra” van szükség, nem lehet ugyanis folyamatosan átmeneti állapotban élni. Európának sokkal világosabban ki kell mondania, hogy a munkát támogatja, a spekulációt pedig ellenzi – mondta a Fidesz elnöke. Hangsúlyozta, elsőbbséget kell adni a „termelő kapitalizmusnak”, a civilizációnkat gyengítő „pénzkapitalizmust” pedig – amely semmibe veszi a munkát – nagyon egyértelmű, szigorú szabályok közé kell szorítani. Közölte: a szociális piacgazdaság az, amely elsőbbséget ad a munkának és a termelésnek, amely folyamatosan újjáteremti civilizációnk gazdasági alapjait.

A politikus kiemelte azt is, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb teret kell adni a kis- és középvállalkozásoknak, a családi vállalkozásoknak. Orbán Viktor szerint az európaiak közös érdeke, közös célja, hogy „minél többen legyenek”, minél többen dolgozzanak. A bankokról szólva úgy fogalmazott: egész Európában rá kell venni a pénzintézeteket, hogy ne a spekulációt, hanem a termelést finanszírozzák.  

Barroso: Közös hangon kell szólni

Az Európai Unió akkor lehet sikeres, ha képes „közös hangon szólni” és erősíteni a tagállamok közötti politikai koordinációt – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az új, Európa2020 elnevezésű versenyképességi stratégia lényege a növekedés helyreállítása. Fontos, hogy ennek megvalósításakor a szociális piacgazdaság ne kerüljön veszélybe, és a növekedés „okos” és fenntartható legyen – mondta a bizottság elnöke. Barroso beszédében elmondta: a stratégia részeként el akarják érni, hogy a 20-64 év közöttiek 75 százalékát foglalkoztassák, valamint hogy 20 millióval csökkenjen a szegénységi küszöb alatt élők száma.

Hangsúlyozta: a válság megmutatta, hogy mennyire egymásra utaltak az egyes államok gazdaságai. Az Egyesült Államok és Kína partnereként például az EU ezért csak erősebb kormányzással, a tagállamok közötti hatékonyabb politikai koordinációval lehet sikeres. A kölcsönös függés miatt, a kihívásokra erős, koherens európai választ kell találni, az egyes tagállamok sajátosságainak figyelembevétele mellett – tette hozzá.

A szociális piacgazdaságot, amely az európai értékek hordozója, ma minden korábbinál nagyobb fenyegetés éri, alapjait rázta meg a pénzügyi és gazdasági válság. Barroso hangsúlyozta, hogy az EU nagyon nehéz helyzetben van: a GDP 4 százalékkal csökkent, 22 millió ember munkanélküli, elöregszik a lakosság, szűkösek az erőforrások és az unió mindeközben éles versenyhelyzetben van.

Barroso beszédében elmondta: az új versenyképességi stratégia részeként 2020-ra el akarják érni, hogy a 20-64 év közöttiek 75 százalékát foglalkoztassák, 20 millióval csökkenjen a szegénységi küszöb alatt élők száma, az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítsák, megvalósítsák a környezetvédelmi célokat, illetve hogy a fiatalok minél nagyobb hányada felsőfokú végzettséghez jusson.

Az Európai Bizottság úgynevezett „vezérhajó”-kezdeményezései között van a foglalkoztatás növelése, a szélessávú internet elterjesztése, az erőforrások hatékony felhasználása, az európai termelő- és szolgáltatószektor előmozdítása, illetve annak megmutatása, hogy Európa több mint piac, szociális vonatkozása van. Hozzátette, hogy a célok megvalósításához közösségi és nemzeti szinten egyaránt tenni kell. Utalt arra, hogy 18 tagállam máig nem ültette át a szolgáltatási irányelvet, a kis- és középvállalkozások sok nehézséggel néznek szembe, amikor egyik országból a másikba „átlépnek”.

A bizottság elnöke szorgalmazta, hogy az unió – a világ legnagyobb tömbjeként – használja ki az összes rendelkezésre álló külpolitikai eszközt, és találjon választ arra a kihívásra, amelyet a feltörekvő országok jelentenek.

Hozzátette: nemcsak az fontos, hogy 2020-ra mit érünk el, hanem hogy most mit teszünk. Azonnali fontos feladatnak a pénzügyi rendszer reformjának megvalósítását, az államháztartások megerősítését, az euróövezeten belüli együttműködés erősítését és az európai integrációs folyamat elmélyítését nevezte a bizottság elnöke.

Az ülésről távozóban Barroso egy újságírói kérdésre a magyarországi költségvetési hiánnyal kapcsolatban azt válaszolta, hogy az összes tagállamnak – az euróövezetben és azon kívül egyaránt – meg kell tennie mindent a költségvetési fegyelemért, ennek jelentőségét Görögország jelenlegi helyzete is mutatja. Ha magas az államadósság, a pénz a tartozások törlesztésére megy el ahelyett, hogy iskolákra, az egészségügyre vagy más közszolgáltatásokra fordítanák – mondta. Hozzátette: ezért nagyon fontos kötelesség a költségvetési hiány csökkentése, amely egyben elengedhetetlen feltétele valamennyi társadalom fejlődésének.