Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) örömmel fogadja a hírt, hogy a román képviselőház többszöri elnapolás után kedden végre jóváhagyta a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. A döntés nyomán az eddig kizárólag a magyar állam által finanszírozott intézmény román költségvetési támogatásra is jogosult - olvasható a szervezet közleményében.
Nagyváradon, végre „házon belül” államvizsgázhatnak a magyar egyetem diákjai (eddig csak más felsőoktatási intézményekben tehették), az intézmény saját egyetemi oklevelet bocsáthat ki, illetve mesteri képzést is indíthat. Ezen kívül a tanulók nemzetközi ösztöndíjprogramokban is részt vehetnek, az egyetem pedig már európai uniós pénzekre is pályázhat - olvasható az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség Nemzetpolitikai Munkacsoportjának közleményében.
A közlemény szerint a Romániai Akkreditációs Tanács már 2004 júniusában elismerte a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó oktatás jó minőségét, és akkreditálásra méltónak értékelte az intézményt, de 4 évnek kellett eltelnie a parlamenti elfogadásig. Az IKSZ Nemzetpolitikai Munkacsoportja kifejezte reményét, hogy nemsokára a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetében is hasonlóan kedvező döntés születik.
+
Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Tolnay István, az alapítvány ügyvezető elnöke, valamint Horváth Gizella, a PKE rektora a szerdán Nagyváradon sajtóértekezlet keretében is közzétett nyilatkozatában örömmel állapítja meg, hogy a román képviselőház - a szenátus októberi határozatát megerősítve - törvényben mondta ki a PKE, ezen belül pedig három képzési szak (szociális munka, német nyelv és irodalom, teológiai didaktika) végleges akkreditációját. Ezáltal közel fél évszázados megszakítás után létrejött az erdélyi magyarság első, államilag elismert, önálló magyar felsőoktatási intézménye - állapítják meg.
„Joggal feltételezzük, hogy az akkreditáció előzmény nélküli késleltetésének nem szakmai és nem csupán ügyrendi, hanem elsősorban politikai okai voltak” – hangzott el. Úgy fogalmaztak: annak ellenére, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az akkreditáció egész időszakában (2004–2008) a román kormány tagja volt, a szövetség elnöke pedig mintegy két esztendeig (2004–2006) az oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltötte be, a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni. A nyilatkozat aláírói szerint az elért eredmények az egyház, illetve az egyetem közösségi, emberi és szakmai erőfeszítéseinek a gyümölcsei.
Élve a román parlament által elfogadott akkreditáció lehetőségeivel a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) sürgetni fogja további szakok akkreditálását, új szakok indítását, a mesterképzés elkezdését, a teljes körű bolognai rendszer kiépítését, új anyagi források felkutatását, európai pályázatok benyújtását és az egyetem infrastrukturális fejlesztését.
+
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációja az erdélyi magyarság közös érdeke volt, az érdem is közös, azt mutatja, hogy az egyébként politikailag nem feltétlenül ugyanazon a platformon álló emberek képesek összefogni a közös erdélyi magyar célok megvalósítása érdekében – mondta szerdán Bukarestben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Emlékeztetett arra, hogy Tőkés László református püspök, a PKE-t működtető Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke korábban többször is segítséget kért tőle ebben az ügyben.
+
A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) szerdán Asztalos Ferencet, a képviselőház oktatási bizottságának alelnökét szólaltatta meg, aki felidézte: a PKE akkreditációjának törvénytervezetével kapcsolatosan az illetékes parlamenti bizottság első ülésén a román pártok képviselői az egyetem megnevezését kifogásolták. Véleményük szerint a Partium kifejezés „sérti, megalázza a román nemzeti érzületet”. A következő ülésen a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt képviselői kifogásolták azt a cikkelyt, mely kimondja: az egyetem nyelve magyar.
„A hangadóknak el kellett magyaráznunk, hogy a magyar nyelv használata egy magyar egyetem falain belül természetes, amire a jelenlegi román jogi keret megteremti a lehetőséget” – mondta Asztalos Ferenc. Hozzátette: ezt követően jogi érvekre hivatkozva halasztották a tervezet elfogadását. A bojkott akkor ért véget, amikor Asztalos felkérte két román kollégáját, hogy együtt, a helyszínen mérjék fel az egyetem helyzetét és akkreditációs jogosultságát. Az így készült jelentésnek sikerült meggyőznie a bizottságot, és elfogadták a tervezetet.
