A választási törvény módosításáról, az alapvető jogok biztosáról és a vallásszabadságról szóló törvényjavaslatok záróvitájával, és zárószavazásával ért véget a Parlament hétfői ülése, és ezzel lezárult a rendkívüli nyári ülésszak.

Elfogadta a Ház keddre virradó éjszaka az új egyházügyi törvényt, amelynek alapján tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismer el az Országgyűlés. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet majd. A KDNP-s politikusok jegyezte, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság által alapvetően átírt, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot 254 igen szavazattal, 43 nem ellenében fogadták el a képviselők. A jelenlévő ellenzéki politikusok nemmel voksoltak.
    
Az indítvány értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.

A KDNP eredeti javaslata még három kategóriát rögzített: a bevett, illetve elismert felekezeteket, a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt, illetve további olyan egyházakat, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek, és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Az utóbbi két kategóriát azonban végül nem vezették be.

A kormány a törvény alapján egyháznak nem minősülő, közfeladatot ellátó szervezetekkel legkésőbb december 31-ig megállapodást köthet. A jogszabály keretet biztosít ahhoz, hogy az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal. Garantálja továbbá, hogy az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. A hitoktatás költségeit az állam biztosítja, míg a közoktatási intézmény köteles a dologi feltételeket és más, kötelező iskolai foglalkozásokkal nem ütköző időpontot, az egyház pedig hitoktató, illetve hittanárt biztosítani. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

Több ponton változtatott a médiatörvényen az Országgyűlés, a jogszabály alapján kiszabott bírságok és a médiahatóságnak fizetendő díjak adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A hírközlési tárgyú törvények módosításával a parlament egyszersmind meghatározta azokat a témaköröket, amelyekben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét rendeletalkotási jogkör illeti meg. Ebbe a körbe tartoznak a többi között a frekvenciafelosztás és a frekvenciasávok felhasználási szabályai, valamint a frekvenciahasználati jog átruházásának szabályai is.

Eltörölte a parlament az országgyűlési választások második fordulójára vonatkozó érvényességi küszöböt, így a 2014-ig tartandó időközi voksolások második fordulójában mindenképpen betöltik a megüresedett képviselői mandátumot, kivéve akkor, ha azonos számú szavazatot kapnak a jelöltek.
   
A parlament hétfőn sarkalatos törvényben egységesítette az ombudsmani rendszert. A jövő évtől életbe lépő változtatások részeként a korábbi négy ombudsmant az alapvető jogok biztosa váltja, aki a hatóságok és a közszolgáltatást végző szervek mellett kivételesen cégeknél, bankoknál, vagy társadalmi szervezeteknél is folytathat eljárást. Az Országgyűlés döntött az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállításáról is, amely a jövő évtől akár tízmillió forintig terjedő bírsággal is sújthatja a személyes adatokkal történő visszaélést.
    
Átalakul a közfoglalkoztatás rendszere, az ellátottak az otthonuktól távoli közmunkát sem utasíthatják vissza, az álláskeresési járadék pedig legfeljebb három hónapig jár az Országgyűlés hétfői döntésével. Az álláskeresési járadékot az eddigi 270 helyett legfeljebb 90 napig folyósítják majd, egy nap folyósítási időhöz pedig öt helyett tíz nap jogosultsági idő szükséges ezután.
    
Az Országgyűlés döntése értelmében a kereszténydemokrata Salamon László váltja a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöki székében a szeptembertől alkotmánybíróként dolgozó fideszes Balsai Istvánt. A megüresedett kormánypárti bizottsági helyet a független Pősze Lajos kapta.

Két évig tartó szabadságvesztéssel sújthatók szeptembertől a futballhuligánok, a sportrendezvényekről nemcsak a helyszínen, hanem az odautazás, illetve a hazaút alatt randalírozókat is kitilthatják - döntött az Országgyűlés, bűncselekménnyé nyilvánítva a sporthuliganizmust. A büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki sportrendezvényen a létesítmény nézőktől elzárt területére jogosulatlanul belép - azaz például beszalad a pályára -, vagy oda bármit bedob. Három évig terjedő büntetés jár, ha a rendbontást csoportosan, felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el. A változások legtöbbje szeptember 1-jén lép hatályba.

Szeptembertől népegészségügyi termékadót, ismertebb nevén chipsadót vezetett be az Országgyűlés a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételekre, italokra, így a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítőkre, az energiaitalokra, az előrecsomagolt süteményekre, a sós snackekre, valamint az ételízesítők egy részére. Az adó mértéke az érintett üdítőitalok esetében 5, energiaitaloknál 250 forint literenként, az előrecsomagolt cukrozott sütemények esetében 100, snackeknél és ételízesítőknél 200 forint kilogrammonként. A törvény szeptember elsején lép hatályba.

Az idei költségvetés módosításával végleg elvonták a stabilitási tartalék részeként korábban zárolt összegeket, 182,1 milliárd forinttal csökken a költségvetési fejezetek ez évi előirányzata; a tervezett hiány mértékét nem érinti a zárolás.
   
A parlament elfogadta az új, a jelenleginél rövidebb, a részletszabályokat mellőző, közbeszerzési törvényt. A Közbeszerzések Tanácsának neve Közbeszerzési Hatóságra változik.
   
Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit) jöhetnek létre az Országgyűlés hétfői döntésével. A csak nyilvános részvénytársaságként működtethető társaságoknak sem társasági, sem helyi adót nem kell fizetniük, csak tulajdonosai adóznak az osztalék és az árfolyamnyereség után. Az indoklás szerint a társaságok létrejötte segítheti, hogy Magyarország a régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon.

Rendeletben határozhatja meg a kormány a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét. Azok a vállalatok, amelyek a béremelést nem hajtják végre, nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból. A módosítással a munkaügyi ellenőrzés a jövőben arra is kiterjedhet, hogy a béremelés elvárt mértékét a cégek teljesítették-e. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

A Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válik, miután a képviselők 296 igen szavazattal, 48 nem szavazat mellett elfogadták a Magyar Művészeti Akadémia köztestületként való működéséről szóló törvényjavaslatot.
    
A képviselők elfogadták a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló új törvényt is. A sarkalatos jogszabály az új alaptörvénnyel egy időben, 2012. január elsején lép életbe. Az új honvédelmi törvény egyebek mellett az önkéntes tartalékosi rendszer fenntartásának, a fegyver nélküli katonai szolgálat visszaállításának, valamint a polgári védelmi kötelezettség kettős célú teljesítésének jogi kereteit alakította ki. Az új jogszabály szerint nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles, aki 18. életévét még nem töltötte be, katonai szolgálatra alkalmatlan, vagy aki saját háztartásában legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Ugyancsak felmentést kap a szolgálat alól, aki a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekét egyedül tartja el, vagy az a hadköteles, aki már a megelőző évben betöltötte 40. életévét.

Kétharmados többséggel sarkalatos törvénybe foglalta az Országgyűlés a köztársasági elnök jogállását. Az új szabályozás értelmében az államfőnek - a parlamenti képviselőkhöz hasonlóan - évente vagyonnyilatkozatot kell benyújtania a Háznak. A jövő év január 1-jén életbe lépő sarkalatos törvény egyebek mellett rendelkezik az államfő tiszteletdíjának, személyi védelmének, valamint lemondásának és tartós akadályoztatásának, illetve hivatalának részletszabályairól.
    
A parlament döntése értelmében 2014. május 31-ig át kell alakítani a budapesti Kossuth Lajos teret, amely így visszakaphatja 1944 előtti "képzőművészeti arculatát", a kormánynak pedig ugyaneddig az időpontig ki kell költöznie az Országház épületéből.
    
A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része, a kisajátított földek nem kerülnek automatikusan a Nemzeti Földalapba - egyebek mellett ezt tartalmazza a földügyi tárgyú törvények módosítása. A jogszabály alapján a Nemzeti Földalap felett a tulajdonosi jogokat az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja, de nem közvetlenül, hanem a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján.

A kérdések órájában Kalmár Ferenc (KDNP) arról beszélt, hogy a magánnyugdíj-pénztáraknak augusztus 31-ig ki kell fizetni az ügyfeleknek a megtakarítások hozamait. A képviselő viszont azt mondta, hogy több pénzintézet is csak a korábban közölt hozamok egy részét akarja kifizetni. Cséfalvay Zoltán kijelentette, hogy a folyamat törvényileg szabályozott és a pénzintézetek csak az eszközök átadásával és az átutalásokkal kapcsolatos tényleges banki, tőzsdei, elszámolóházi és postai költségeket számolhatja fel.

Vágó Gábor (LMP) szerint amikor "zsarolással térítették vissza az állami rendszerbe az embereket" nem érték el a kívánt hatást, hiszen a kiszivárgott koncepciók szerint jelenleg úgy tűnik, hogy az embereknek alacsonyabb és kiszámíthatatlanabb nyugdíjuk lesz. Orbán Viktor kormányfő hangsúlyozta: a kormány kétszer tárgyalta a nyugdíjkérdést és még fogja is, de még nincs elfogadott tervezet sem. Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy nyugdíjat csak a nyugdíjkasszából fizessenek ki és a nyugdíjkasszából csak nyugdíjat fizessenek ki.
    
Ágh Péter (Fidesz) szerint az elmúlt évtizedben új kihívások érték el a fiatalokat, a gazdasági problémák miatt a családalapítás lassan elérhetetlen cél lett, éppen ezért nagyon fontos a Mihalovics Péter kormánybiztos által bemutatott Új Nemzedék Jövőjéért Program. A vitairat célja, hogy a fiatalok megértsék: legyenek részesei a döntéseknek, különben nélkülük teszik azt meg. Soltész Miklós államtitkár válaszában hangsúlyozta: az ország egyik legnagyobb problémája a demográfiai kérdés. A vitairattal a cél a fiatalok bevonása a gondolkodásba. Az államtitkár arra kérte a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a programhoz, véleményezzék az abban szereplő kérdéseket, mert csak így lehet olyan fiatalokról szóló politika, ami a valódi problémákat kezeli.

Varga László (MSZP) felszólalásában a szociális konzultációt bírálta. Soltész Miklós államtitkár szerint amíg az előző szocialista kormányok igyekeztek eltitkolni a terveiket, addig az új kormány újfajta konzultációt kezdeményezett, amelyben "valóban meghallgatják az emberek véleményét."

A magyar EU-elnökségről, a privatizációs szerződésekről, az Ős-Dráva-programról, a vakok és gyengénlátók segédeszközeinek támogatásáról volt szó hétfőn a parlamentben az interpellációk között. Ezek mellett a vörösiszap-katasztrófa, Bibó István születésének évfordulója, a génmódosított vetőmagok és az Országgyűlési tavaszi ülésszaka is téma volt a parlament hétfői ülésén napirend előtt. Pintér Sándor belügyminiszter felszólalásában a katasztrófavédelmi törvénynek megfelelően beszámolt a 2010 októberi kolontári vörösiszap-katasztrófa elleni védekezésről. A tárcavezető elmondta: a 10 halálos áldozattal járó iszapömlés után az állam elsősorban az életveszély megszüntetésére fektette a hangsúlyt, de újjáépített több száz házat és kármentesített földterületek is. Emellett pedig a MAL Zrt. üzemében átálltak a száraz technológiára, így a jövőben nem kell hasonló katasztrófától tartani. Az állam összesen 24,6 milliárd forintot költött a veszélyhelyzet felszámolására és az újjáépítésre. Pintér Sándor emellett bejelentette a veszélyhelyzet megszüntetését is. Soltész Miklós (KDNP) köszönetet mondott a civil és egyházi szervezeteknek és azoknak az embereknek is, akik befizettek a kármentő alapba és ezzel segítették az újjáépítést.

Mesterházy Attila (MSZP) szerint a tavaszi ülésszakban a kormány felszámolta a demokráciát, a jogbiztonságot és a jogállamot Magyarországon, a jólétet pedig a többség kárára próbálta megalkotni és nem él, hanem visszaél a többségével. Az ellenzéki frakcióvezető hozzátette: a kormány megszüntette a párbeszédet az ellenzékkel, "a közmédiában pedig ismét a megfélemlítés és a politikai tisztogatás uralkodott el". Ez elleni tiltakozásul az MSZP-s képviselők hétfőn kék szalagot tűztek a ruhájukra. Navracsics Tibor válaszában elmondta: a szocialisták szerint az igazi párbeszéd definíciója az, hogy önök mondják meg, mit kell csinálni. A gazdaságpolitikával kapcsolatban megjegyezte: az MSZP nyolc év alatt kiváló társadalmi és gazdasági kondíciókból eljuttatta oda az országot, hogy az új kormánynak radikális lépésekkel kellett újra a növekedés útjára állítani az országot. Magyarország ismét Közép-Európa legversenyképesebb országa lehet a kormány erőfeszítéseinek hatására. A miniszter hozzátette: reméli, hogy az MSZP-s képviselők nem csak a magyar újságírók, hanem az angol BBC újságírói iránt érzett szolidaritásból is tűzték a ruhájukra a kékszalagot, Angliában ugyanis többezres leépítés zajlik a médiában.

Harrach Péter (KDNP) felszólalásában az Országgyűlés tavaszi ülésszakát értékelve beszélt a lakáshitelesek megsegítéséről és a bankadóról. Hozzátette: az oktatás világát rövidesen megszabadítjuk a liberális kártevéstől. Szerinte az elmúlt fél évben az ország ellépett a szakadék széléről.

Szabó Vilmos azt mondta a magyar EU-elnökségről, hogy az egyik szemük sír, a másik nevet. Komoly szakmai sikereket értek el, fontos eredmény a Duna-, illetve a romastratégia, a horvát csatlakozás előmozdítása, ugyanakkor Orbán Viktor politikájának köszönhetően romlott az ország nemzetközi tekintélye. Martonyi János külügyminiszter válaszában kiemelte: nem látunk, nem is keresünk sehol sem ellenséget, sem külföldön, sem belföldön. Önt sem tekintjük ellenségnek, hanem politikai ellenfélnek, aki ellentétes álláspontot fogalmaz meg. Hozzátette: a külföldi baloldali politikusokkal vitatkoznak őszintén, tárgyilagosan, és úgy érzi, sikeresen. Húsz éve tapasztalják, hogy bizonyos baloldali erők veszélyben látják a demokráciát amikor nem ők kormányoznak, hozzátéve: sajnálja, hogy az elnökségről is ez jut eszébe. Lett volna egy nagy lehetőség, összezárhatott volna ez az ország, büszkék lehetnénk, hogy magyarok vagyunk. Azt kérte, mindenki érezze át a sikert, a politikai előítéletei, esetleg ambíciói ne vakítsák el.
   
Lenhardt Balázs azt mondta, hogy régóta hiába várják a hazai privatizációs rablások felderítésére vonatkozó bejelentést. Fónagy János államtitkár válaszában elmondta: a kormány célja a privatizációs szerződések teljes körű felülvizsgálata, ezért külön államtitkárságot hoztak létre. Az elmúlt egy évben mintegy száz PPP-szerződést világítottak át, kiderült ezeknél minden kockázatot az állam viseli, számos túlárazott volt köztük, jelentős magánhasznot biztosítottak, és sok esetben off-shore cégeken keresztül valósultak meg. Hamarosan dönt a kormány arról, hogyan váltsák ki ezeket a szerződéséket, erre a Széll Kálmán Terv 200 milliárdot biztosít. Ugyanakkor a szerződések megszüntetése sem költségvetési hiány, sem az államadósság növekedésével nem járhat.    
   
Harrach Péter a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége kezdeményezéséről beszélt, amely az önálló életvitelüket segítő eszközök támogatását érinti. Mint mondta: a jelenleg hatályos szabályozás szerint a látássérültek csak a fehérbothoz, csak a beszélő vércukorszintmérőhöz kapnak társadalombiztosítási támogatást, pedig sok más olyan segédeszköz van a piacon, amely megkönnyítené mindennapjaikat. Azt kérik, hogy a nélkülözhetetlen termékekért ne kelljen többszörös árat fizetni a látókhoz képest, ez számításaik szerint 10-20 millió forintos állami támogatással megoldható lenne. Arra volt kíváncsi, hogy a gyógyászati segédeszközök támogatotti körbe vonásának magas díja nem csökkenthető-e, s segédeszközeik támogatására milyen lehetőség van? Szócska Miklós államtitkár válaszában elmondta: átnézték a problémát, értik és látják azt. A gyógyászati segédeszközök más területein vannak tartalékok, s ha igazolódik, hogy ekkora összeggel kezelhető ez a kérdés, akkor a belső tartalékok átforgatásával ezt meg fogják oldani.

Az azonnali kérdések során több ellenzéki képviselő is a kormányfőt kérdezte. Harangozó Tamás (MSZP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogyan lehet, hogy Pintér Sándor belügyminiszter volt biztonsági cége nyerte el több állami vállalat épületeinek őrzését is, mindezt egy olyan közbeszerzésen, ahol végül a legdrágább ajánlat nyert. Orbán Viktor válaszában visszautasította, hogy a szocialista politikus üzleti csoportok érdekében szólal fel a parlamentben. A miniszterelnök szerint egy olyan párt képviselője, amely az elmúlt négy évben kilopta az ország szemét, tönkretette az országot és sportot űzött a korrupcióból az egy ilyen ügyben ne vonjon felelősségre senkit.

Vona Gábor (Jobbik) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy szerinte létezik-e Magyarországon cigánybűnözés, megélhetési gyermekvállalás, illetve az etnikai robbanás veszélye? Orbán Viktor válaszában leszögezte: szerinte a cigánykérdés nem misztikus kérdés, ugyanolyan gyakorlati kérdés, mint bármely más probléma. Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány olyan átszervezésen dolgozik, amely figyelembe veszi az összes magyar realitást, így azt is, hogy nagy számú cigány kisebbség él velünk együtt. Vagyis figyelembe kell venni az oktatási, foglalkoztatási, közbiztonsági problémákat is.