Az alkotmányozás időtartamát rövidnek tartó véleményekre reagálva Salamon László elmondta: másfél évről van szó, hiszen 2010 nyarán állt fel az alkotmány-előkészítő eseti bizottság, az új alaptörvény és a kidolgozandó kétharmados törvények pedig 2012. január 1-jén fognak hatályba lépni. Megfelelő, gondos kimunkálásról van szó – tette hozzá.
    
A kereszténydemokrata szakpolitikus a „kisebb” alkotmány elvével kapcsolatban kifejtette: az alkotmányjogi szabályok emelkedett, megfogalmazásán és alaptörvényi megjelenítésén túl fontosnak tartja, hogy a szöveg tömör – az alkotmányon kívül részletkérdésektől mentes – mindenki számára érthető legyen. Mint mondta: ez nemcsak az alkotmány tisztelete miatt lényeges, hanem az alkotmányt erodáló gyakori alkotmánymódosításokat is elkerülhetővé teszi.  Megjegyezte: a garanciális jellegű részletkérdéseket kétharmados, sarkalatos törvényeknek kell tartalmazniuk.
    
Hangsúlyozta: a koncepció szerint a preambulum mértéktartóan utalna majd a nemzeti és történelmi értékekre, és megjelenítené azt a szabadságeszmét is, amely alatt a „nemes történelmi liberalizmust” érti.
    
Azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmány a házasságot csak a férfi és a nő életközösségének intézményeként ismeri el, a KDNP-s képviselő úgy fogalmazott: ezt vállalják, a „dicsőség” viszont nem az övék, ugyanis ennek kimondásával „megelőzött minket az Alkotmánybíróság”.
    
Azzal a passzussal kapcsolatban, amely szerint az államfő jogosult lenne az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja. Salamon László elmondta: házon belül is vita folyik a kérdésről, személyes álláspontja szerint azonban az államfő kivételes parlamentfeloszlatási joga nem feszíti szét a parlamentáris forma kereteit – fűzte hozzá.
    
Mint mondta, azt a passzust is sokan vitatják, amely szerint az alaptörvény csak akkor lenne módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával döntene. A kereszténydemokrata politikus úgy látja, ez a szabály az alkotmány stabilitásának biztosítását szolgálja, és a nemzetközi gyakorlatban is ismert.
    
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy most van lehetőség a végleges alkotmány megalkotására.
    
Pálinkás József emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban arra kérte néhányukat, hogy személyes tanácsadóiként mondják el véleményüket a készülő alkotmánnyal kapcsolatban. Az MTA elnöke közölte, ezt többen megtették szóban és írásban is. Ezek az új alkotmány részleteire vonatkoznak, az igazán nagy feladat azonban akkor kezdődik, amikor az alkotmány-előkészítő eseti bizottság által letett alaptörvény-koncepció alapján elkészül a kodifikált normaszöveg.
    
Pozsgay Imre előadásában úgy fogalmazott: „az alkotmányozás egy történelmi jóvátétel is: nemcsak a haza visszaszerzésének eszköze, a prédává vált ország visszaszerzésének eszköze, hanem történelmi igazságtétel is, amennyiben a megszakadt magyar jogfolytonosságot is helyre lehet állítani”.
    
A Németh-kormány egykori államminisztere, akit Orbán Viktor kért fel – mások mellett – az új alkotmány koncepciójának kidolgozására, a rendezvényen hangot adott azon véleményének is, hogy az államnak szavazati jogot kellene adnia a magyar állampolgárok számára, akárhol is éljenek.
    
Hangsúlyozta, az alkotmányozás előkészítésében nemzeti konzultációra van szükség, a parlamentnek alkotmányozó nemzetgyűléssé kell majd átalakulnia, majd ezt követően vissza kell lépnie a saját hétköznapjaiba.