Az oktatásért felelős államtitkár a Ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumának tanévnyitó ünnepségén közölte: az új köznevelési törvény nagy változásokat hoz, de nem egyszerre és nem az Önök kizsákmányolásával. Nem egyszerre, mert hiszen a Nemzeti alaptanterv, amely a hazai és egyetemes műveltség alapjait foglalja tananyagba, a kerettanterv kiválasztása és a helyi tanterv kidolgozása csak a következő év szeptember 1-jétől lesz esedékes, amint a pedagógusok és az őket segítők bérének a rendezése is.

Hoffmann Rózsa szerint a pedagógus életpályamodell életbe lépése óriási fordulatot idéz elő majd az iskolák és a tanító rend életében. Hozzátette: ez a mostani tanév a felkészülésé lesz, az iskolák állami átvétele, az önkormányzatokkal kötendő szerződések januártól hoznak változást. A szakszolgálatokkal kapcsolatos jogszabályok és a 16 éves korig érvényes tankötelezettség szintén jövő ilyenkor lép életbe, s akkortól lesznek nyitva az iskolák legalább délután négyig.

Tanévnyitó beszéd 2012 Pécs

Szeretettel köszöntök minden Diákot, Nevelőt, Oktatót és Szülőt az egész Kárpát-medencében, és köszöntöm az 1017-ik tanév megnyitóján megjelent tisztelt Személyiségeket.

Most, amikor megnyitjuk az új iskolaévet, ezen a harmadik nemzeti tanévnyitón első gondolatom, amely a jövő felé veszi lépteit, talán úgy tetszik majd első pillanatra, hogy inkább csak a közeli múltat érinti. Pedig ez az első gondolat a főhajtás sportolóink előtt, akik nem csak olimpiai szereplésükkel, de emberi megnyilatkozásukkal is lenyűgöztek minket. Példaadó módon.

A szeptember 1-jén életbe lépett új nemzeti köznevelést és felsőoktatást szabályozó törvények közül az első kiemelt hangsúlyt helyez az egész ember nevelésére: az erkölcsi, az értelmi és - most már - a testi fejlesztésre egyaránt. Hadd idézzem a Juvenalistól származó szállóigét: Imádkozzunk azért, hogy ép lélek legyen ép testben. Ő akkor a rómaiak erkölcsi, fizikai és lelki hanyatlását látva összeomlástól féltette a birodalmat. Szavai ma is figyelmeztető jelül szolgálnak: az erőtlen, eltunyult testben nehezen marad meg egészségesnek a lélek. A beteg lélek pedig nagy veszély az országra, mert nem tudja betölteni eredeti küldetését: a minősített egyéni és közösségi életet. Mi augusztus elején ajándékba kaptunk tizenhét érmet olyan magyar sportolóktól, akik élő példái a tehetségnek, a kitartásnak, az akaraterőnek, annak, hogy miképp lehet magasztos értelmet adni a sikernek, de annak is, hogy hogyan kell elviselni a fájdalmat és alkalmasint a kudarcot. Köszönet értük.

Kedves Diákok! Ti persze nem lehettek mindnyájan olimpiai bajnokok, ám kitüntetettjei lehettek az alapvető emberi erényeknek, az „ép léleknek”: a szorgalomnak, a tudni akarásnak, az önfejlesztésnek, a jellemerőnek, az áldozatkészségnek, a becsületnek, a család- és hazaszeretetnek. E cél eléréséhez nyújt majd támaszt az új törvény, és az ott szabályozott heti öt testnevelés óra is. Igen, mindennap sportolni, mozogni kell, hogy épek maradjatok, és képesek legyetek majd megvalósítani álmotokat, mások, a közösség javára is.

Irányítsuk most a figyelmünket arra a kérdésre: Miért volt szükség új törvényre?

Azért, mert a hosszú évek óta foltozgatott régi csak kullogni tudott a társadalomban végbemenő változások után, s alapfelfogása mindössze arra tette alkalmassá, hogy fegyelem, rend, követelmények híján túlélje egyik tanév a másikat. Mindenki megsínylette ezt az állapotot: diák, tanító, tanár, szülő egyaránt. Mi azt akarjuk elérni, hogy az új köznevelési rendszer hatékonyan egyengesse nemzeti közösségünk, s benne minden egyes fiatal szárnyalásának útját. Hogy egy olyan Magyarország formálódását alapozza meg, amelyben kiegyensúlyozott, dolgos emberek sokasága a képességeit, tudását úgy fordítja önmaga boldogulására, hogy az egyúttal a kisebb és nagyobb közösség, a család, a nemzet felemelkedését is szolgálja. Jól érezheti-e magát az ember, ha annyi nyomorúságot tapasztal maga körül? Aligha.  

Most a Ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumában vagyunk, hadd idézzem hát a fentiek gyönyörű képes megfogalmazását, a ciszterci rend jelmondatát: Ardere et lucere -  lángolj és világíts! Lángolj: légy olyan ember, aki bármilyen szerény vagy köznapi munkát végez, és egyszerűen „csak” szeret (a szüleit, a testvérét, a társát, a faluját, a focit, az irodalmat, az iskoláját, a népét, a hazáját, az egyházát) azt teljes odaadással, Uram bocsá': lángoló lelkesedéssel tegye. És világíts: a példád, a lelked, a tudásod, a jellemed legyen olyan, hogy oszoljon körülötted a sötétség.

Tisztelt Kollégák, szeretett Tanártársaim!

Jól emlékszem, milyen szorongással fogadtam magam is minden változást, ami egy-egy új iskolaévet bevezetett. Mert az intézkedések és előírások következményeinek a kiszámíthatatlansága beárnyékolta a szívünket és az eszünket: mit kell már megint többet és ingyen csinálnunk.

Az új köznevelési törvény nagy változásokat hoz, de nem egyszerre és nem az Önök kizsákmányolásával. Nem egyszerre, mert hiszen a Nemzeti alaptanterv, amely a hazai és egyetemes műveltség alapjait foglalja tananyagba, a kerettanterv kiválasztása és a helyi tanterv kidolgozása csak a következő év szeptember 1-jétől lesz esedékes, amint a pedagógusok és az őket segítők bérének a rendezése is. Azaz vége az ingyenmunkáknak! A pedagógus életpályamodell életbe lépése óriási fordulatot idéz elő majd az iskolák és a tanító rend életében. Olyan pedagógusokat hív majd e gyönyörű hivatásra, akikre jellemzőek lesznek ismét  egy csíkszeredai gimnazista itt idézett szavai: „A jó tanár már az ajtóban, szavak nélkül kivívja magának a tiszteletet. Tartása van, megjelenése, és tekintélyt parancsoló kisugárzása.” Igen, sok-sok ilyen tanító emberre van szüksége Magyarországnak.

Ez a mostani tanév a felkészülésé lesz. Az iskolák állami átvétele, az önkormányzatokkal kötendő szerződések januártól hoznak változást. A szakszolgálatokkal kapcsolatos jogszabályok és a 16 éves korig érvényes tankötelezettség szintén jövő ilyenkor lép életbe, s akkortól lesznek nyitva az iskolák legalább délután négyig.

Kedves Kollégák! Nem hiszem, hogy lenne valaki Önök közül, aki a tantervekkel való alapos megismerkedést pluszmunkának tekintené. Ez a két dokumentum jelenti ugyanis a biztos fogódzót, a szakszerű és értelmes pedagógiai bédekkert.

A 2012/13-as tanév áll rendelkezésünkre ahhoz is, hogy a magyar közoktatási rendszer példátlan hiányosságát megszüntetve kipróbáljuk és tökéletesítsük a tanfelügyelet új rendszerét. Persze vannak és lesznek, akik sóhajfelhőkkel próbálják beborítani az eget, hogy milyen borzasztó ez a sok kötöttség, már az osztályban is ellenőrök settenkednek, milyen képtelenség Wass Albertet tanítani, hogy honvédelmi ismeretekkel meg hazaszeretettel tömjük a gyerek fejét, és egyáltalán, hol a szabadság?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, mi a kiszámítható, rendezett szabadságra, „a rendet szülő szabadságra”, a bizalomra és a szakértelemre épülő iskolákat ígérjük az új köznevelési törvény segítségével.

Itt most egyházi iskolában vagyunk. Ahol az évezredes múlt, a mindig küzdelmes jelen és az egyetlen biztos jövendő ugyanúgy örök érvényű, mint a folyton változó változatlan, mert nem ember alkotta értékrend. Ám az ember is hozzátette és hozzáteszi a maga megélt és helyesnek bizonyuló tapasztalatát ahhoz a belénk oltott parancsolathoz, amelynek a lényege a szeretet. Az okos szeretet. Ez a keresztény pedagógia változhatatlan alapértéke.

Kedves Barátaim!

Az új tanév a felsőoktatásban is komoly változásokat hoz illetve készít majd elő. Vállalt feladatunkat időarányosan teljesítve itt is előkészítettük azokat a lépéseket, amelyek elvezetnek majd egy ésszerű szerkezettel bíró, a hallgatók felelősségteljes pályaválasztását és kemény tanulását feltételező, a gyorsuló nemzetközi versenyben helytálló korszerű felsőoktatási rendszer megerősödéséhez.

Kívánok kedves mindannyiuknak eredményes, békés munkát, sok örömöt és szeretetteljes együttlétet az osztályteremben, a tanáriban, az iskolaudvaron, a Kárpát-medencei kirándulásokon, a kulturális programokon, a sport- és egyéb versenyeken és mindenütt, ahová a diákokkal együtt visz az útjuk.

2012. szeptember 2.