Az Országgyűlés kedden a deviza-eladósodás kérdésköréről, illetve a munkahelyi dohányzás tilalmának lazításáról szóló javaslatok általános vitáival fejezte be munkáját. Utóbbi, két kormánypárti képviselő által írt előterjesztéssel nem értett egyet a kabinet véleményét megfogalmazó Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, aki kijelentette, nem járul hozzá ahhoz, hogy a tűz- és robbanásveszélyes munkahelyen dolgozók számára kijelölhessenek zárt légterű dohányzóhelyeket.

A Jobbik nem tudja felelőssé tenni a lakosságot a deviza-eladósodás miatt

A jobbikos Z. Kárpát Dániel úgy fogalmazott, pártja nem tudja felelőssé tenni a lakosságot a nagy arányú deviza-hitelfelvétel miatt, hiszen annak veszélyeit szerintük a pénzügyi szakértők sem tudták megfelelően felmérni.

Az ellenzéki politikus üdvözölte, hogy a kormány - mint mondta - egy évvel a Jobbik, parlamenti tárgysorozatba sem vett javaslata után végre beszél a magáncsőd intézményének bevezethetőségéről, azt ugyanakkor már elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány nem akar ezzel a lehetőséggel élni. Z. Kárpát Dániel szerint a bankokat az elmúlt húsz évben "hétszer mentették meg", míg a családokat egyszer sem, ezért ideje lenne bevezetni a családi csődvédelmet. Hangsúlyozta, a Jobbik nem azt kezdeményezi, hogy valamennyi család kapjon ilyen védelmet, hanem csak azt szeretnék, hogy a bíróság válassza ki a valóban segítségre szoruló családokat, akiknek családi csődgondnokot jelölnének ki, jogi ügyeik intézésére.

A Fidesz megköszönte a vitában elhangzottakat

Papcsák Ferenc (Fidesz) az előterjesztők nevében elmondott zárszavában leszögezte: bár markánsan eltérő vélemények hangzottak el a vitában, de üdvözlendő, hogy a határozati javaslatokat minden frakció támogatja. Hangsúlyozta: komoly felelősség terheli az előző kormányokat, amiért az előző ciklusokban a rendelkezésre álló forrásokat nem forgatták be a gazdaság alrendszereibe, így lehetővé tették, hogy az emberek ne tudják fizetni a terheiket. A kormánypárti képviselő szerint ha a fogyasztóvédelem, vagy a pénzügyi felügyelet szervezeteinek összehangolása érdekében sikerül előrelépni, akkor már érdemes volt ezt az albizottságot létrehozni.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán (Jobbik) az együttes általános vitát lezárta.

Javaslat a munkahelyi dohányzás tilalmának lazításáról

Stágel Bence (KDNP) expozéjában elmondta: a javaslat célja a januárban módosított törvény racionalizálása az eddigi tapasztalatok alapján. Így bár a javaslat továbbra is szigorú keretek között tartja a munkahelyi dohányzóhelyek kihelyezését, de a megfelelő pontosítással biztosítja a törvény végrehajthatóságát a tűz- és robbanásveszélyes munkahelyeken is.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a kormány nevében arról beszélt, hogy már a törvény megalkotásakor lehetett tudni, hogy később pontosításra lesz szükség. Stágel Bencének válaszolva az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány szándéka egyértelmű: cél a törvény jobb alkalmazhatósága, de "semmilyen körülmények között semmilyen felpuhításnak nem ad teret" a kabinet.

Göndör István (MSZP) egy szocialista politikusok által benyújtott módosító indítványról beszélt. Eszerint szállásszolgáltatást nyújtó intézményekben megfelelő és kellően szigorú feltételek esetén a nemdohányzók érdekeinek maximális figyelembevételével - az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzésével - dohányzó szobákat és kijelölt szivarszobákat lehetne üzemeltetetni. Göndör István szerint a magyar GDP 6-7 százaléka ebből a szektorból származik, hiszen a vendégeknek legalább 25-30 százaléka dohányzik, ezért a jelenlegi szabályozás mellett ezek az emberek más országokba fognak utazni.

Stágel Bence (KDNP) felszólalásában egyetértett azzal, hogy ez a javaslat nem a törvény felpuhításáról szól és a jelenlegi módosítással le is zárulnak a változtatások. Göndör Istvánnak válaszolva felvetette, hogy szerinte a dohányzás sok embert el is riaszthat a szállodák látogatásától, ezért ezt a módosítást erről az oldalról is meg kell vizsgálni.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.

Napirend után

A jobbikos Nyikos László napirend utáni felszólalásában - korábbi ígéretét betartva - folytatta a közpénzkezelés rossz példáinak bemutatását, beszédében ezúttal a Habsburg-korig jutott a bibliai időktől. Frakciótársa, Ferenczi Gábor immáron harmadik egymást követő napirend utáni felszólalásában kérte a bándi keresztút felújítását. A kormány egyik kérdésben sem szólalt meg.

Az ülést levezető Lezsák Sándor ezt követően március 19-re összehívta az Országgyűlés következő, várhatóan kétnapos ülését, majd lezárta az ülésnapot.

A lakossági deviza-eladósodást vizsgáló albizottság jelentése, valamint a szükséges kormányzati intézkedéseket megfogalmazó határozati javaslat együttes általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Fidesz: hármas felelősséget állapított meg a jelentés

A kormányok és a kormánytól független intézmények, a bankrendszer, valamint a hitelfelvevők felelőségét állapította meg jelentésében a lakossági deviza-eladósodás okait feltáró albizottság, amely egy határozati javaslatot is készített a szükséges kormányzati intézkedésekről. A jelentés és a határozati javaslat keddi általános vitájában Papcsák Ferenc (Fidesz) az alkotmányügyi bizottság előterjesztőjeként kijelentette: az albizottság munkájának célja az volt, hogy soha többet ne kerülhessenek ilyen helyzetbe a magyar családok százezrei. Mint mondta, 2008-ra a lakossági hitelállomány több mint 68 százalékát devizában vették fel az emberek, összesen több mint 6500 milliárd forint értékben.

Fidesz: a bizottság alapos jelentést terjesztett elő

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka szerint az albizottság jól kihasználta a kereteket, és alapos jelentést terjesztett elő, az anyagban szerepel az albizottság működésének és az elhangzott kérdések összefoglalója, valamint a testület javaslatai is. Megfelelően feltárták a problémát, az anyag szól a felelősökről, a határozat pedig kötelezéseket is tartalmaz - tette hozzá. A képviselő leszögezte: a devizahitelek állománya 2008. december 31-én 6552 milliárd forint volt, amely az összes lakossági hitel 68 százaléka, a devizahitel-állomány a bruttó nemzeti össztermék 24 százalékát tették ki. Hozzátette: a lakosság nem volt a rendszerváltás előtt rákényszerítve a devizahitelekre, ezért szükség lett volna lakossági tájékoztatásra, amelyből kiderül, hogy milyen veszélyei vannak a devizában felvett hitelnek. Bár ilyen tájékoztatások voltak, Vas Imre szerint ezekkel olyan rétegeket céloztak meg, akik ezeket nem tudták helyesen értelmezni, és nem voltak lépések a hitelezés korlátozása érdekében sem. Kitért arra is, hogy 2010 májusától a kormány rengeteget tett azért, hogy enyhítse a devizahitelesek problémáit, de elmondása szerint még nagyon sok teendő van hátra.

Hiányosságok miatt nem fogadják el a szocialisták a jelentést

Ipkovich György, az MSZP egyik vezérszónoka felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a bizottság nem végezhetett megalapozott munkát, mert csak a 2002 és 2010 közötti időszakot vizsgálja, holott a devizahitelek felvételét egy 2001-es szabály tette lehetővé. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelentés és az eljárás is korrekt volt, de elfogadni nem tudják. Kifejtette, az Orbán-kormány most azt kifogásolja, hogy a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok nem helyeztek hatályon kívül egy, az első Orbán-kormány által megalkotott jogszabályt. Úgy vélte, nem az volt a probléma, hogy az emberek felvehettek deviza alapú hiteleket, hanem az, hogy a 2008-as válság miatt az emberek anyagi helyzete megváltozott, ezt azonban a jelentés nem emeli ki.

Simon Gábor, a szocialista párt másik vezérszónoka azt hangoztatta, hogy a hitelnyújtóknak, illetve a nemzeti banknak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletnek (PSZÁF) lett volna a feladata a lakosság tájékoztatása. Szerinte a bizottság jelentése nem terjed ki a kormány intézkedéseinek, azok hatásosságának vizsgálatára, azt pedig senki nem tudta eddig cáfolni, hogy a kormány 2010-ben különböző nyilatkozataival 974 milliárdos veszteséget okozott a devizaadósoknak.

Több felelőse van a deviza-eladósodásnak a KDNP szerint

A kereszténydemokraták szerint a korábbi szocialista kormányok, illetve a felügyeletük allatt álló intézmények mellett a hitelfelvevőknek hátrányos szerződéseket kínáló bankok, valamint a kockázatokat nem megfelelően felmérő lakosság is okolható a deviza-eladósodás problémája miatt. Bagdy Gábor, a frakció egyik vezérszónoka úgy fogalmazott, a devizahitelek az árfolyamkockázat miatt már a kezdetektől irracionálisak voltak, így csak az volt kérdéses, hogy ennek kockázatai mikor jelentkeznek. A kormánypárti politikus szólt arról is, a KDNP három évvel ezelőtt jogosan kezdeményezte a családi csődvédelem inézményének bevezetését, azóta azonban szerinte megváltozott a gazdasági helyzet, továbbá az érintettek köre is kibővült, így kizárólag ezzel az eszközzel már nem lehet kezelni a deviza-eladósodás problémáját.

A személyszállításról szóló törvényjavaslat kiszámítható finanszírozást biztosít a közösségi közlekedésnek - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a javaslat keddi általános vitájában elhangzott felszólalásokra adott válaszában. Ezt követően a közpénzügyi törvények módosításának részletes vitáját folytatta le a Ház.

Jobbik: gyökeres reformra van szükség a közösségi közlekedésben

Bödecs Barna, a Jobbik képviselője szerint muszáj lenne egy gyökeres reformot végrehajtani a közösségi közlekedésben, ezt a szándékot azonban nem látják a javaslatban, ezért nem tudják támogatni. A képviselő egy integrált, ütemes kínálati menetrend mellett érvelt, szerinte ennek nyomán indulhat meg az utasszám-növekedés és működhet hatékonyabban a rendszer. Emellett egységes, szolgáltatótól független, távolságalapú díjszabást, valamint a vasút és a távolsági buszok közötti párhuzamosságok felszámolását szorgalmazta.

MSZP: a közösségi közlekedésnek garanciákat kell adnia

Lamperth Mónika, MSZP képviselője szerint a szocialistáknak a törvényjavaslattal kapcsolatos legfontosabb elvárása, hogy a közösségi közlekedésnek garanciát kell arra vállalnia, hogy az emberek eljuthassanak munkahelyükre, a gyerekek pedig az iskolákba. Utalt arra is, hogy fideszes képviselők az előző kormányzati ciklusban, ellenzékben éles hangon kritizálták a vasúti szárnyvonalak megszüntetését, most azonban nem hallani ilyen hangokat.

Fidesz: nem egyik évről a másikra valósul meg a személyszállítás átalakítása

Ivanics Ferenc fideszes képviselő szerint ellenzéki oldalról úgy tesznek, mintha a közlekedés átalakítása olyan egyszerűen megoldható lenne, mint
egy slusszkulcsot elfordítása. Mint mondta, a trianoni békeszerződés óta terhelik problémák a magyar közlekedési szervezetet, emellett az "átkos" időkben elmaradtak a fejlesztések, elmaradt a járműpark megújítása és "ez most itt van a nyakunkon". A törvényjavaslat szerinte azt teszi lehetővé, hogy korszerű európai személyszállítás valósuljon meg, de nem egyik évről a másikra. A politikus a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt-t (Gyesev) hozta példaként arra, hogy nehéz körülmények között is lehetséges jól működő vasútvonalat fenntartani.

Fónagy: kiszámítható finanszírozás a közösségi közlekedésben

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra adott válaszában hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat kiszámítható finanszírozást biztosít a közösségi közlekedésben, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor költségvetési viták eredményeként, általában a "maradék elven" történt a finanszírozás, sokszor elégtelen módon. A közlekedéspolitikai koncepciót hiányoló felszólalásokra reagálva azt mondta, létezik egy 2003-2015-re szóló koncepció, amelyet 2007-ben megújítottak, valamint 2012 végére, 2013 elejére elkészül egy átfogó nemzeti közlekedéspolitikai koncepció is. Ugyanakkor hozzátette: meggyőződése, hogy bármilyen koncepció csak a levegőben lóg egy törvény nélkül. A szárnyvonal-bezárásokról azt mondta, az előző kormányzat 37 mellékvonalat bezárt, a mostani kormány viszont 11-et újranyitott.    

Az elnöklő Lezsák Sándor ezt követően elnapolta az általános vitát.

Közpénzügyi törvények módosítása

Jobbik: az önkormányzatok zárszámadásának megalapozottnak kell lenniük

Nyikos László (Jobbik) az önkormányzatok zárszámadásának könyvvizsgáló általi ellenőrzésére tett javaslatot, és szerinte a könyvvizsgálóról az államháztartásért felelős miniszternek kell gondoskodnia. Arról is beszélt, hogy a demokrácia sérül azáltal, hogy az előirányzatok közötti átcsoportosítás átkerülhet a polgármester kezébe. A politikus azt is fontosnak tartotta - és erről módosító javaslatot is beterjesztett -, hogy a Költségvetési Tanács elnöke kérdezhető legyen az Országgyűlésben. Vancsó József (Fidesz), az egyik előterjesztő válaszában azt mondta: az önkormányzat által megbízott könyvvizsgálót nekik is kell fizetniük. Kijelentette azt is: a polgármesternek tájékoztatnia kell a képviselőtestületet arról, ha az előirányzatok között át kíván csoportosítani összegeketAz ülésen elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát lezárta.

Adómentesek lennének egyes egészségügyi építmények

Adómentessé válhatnak egyes egészségügyi hasznosítású építmények, ha a képviselők elfogadják Kósa Lajos és Dancsó József fideszes képviselők előterjesztését. Dancsó József a törvényjavaslat általános vitájában elmondta, az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó egészségügyi vállalkozások esetében indokolatlan, hogy a tevékenységük végzésének helyszínéül szolgáló építmény után adókötelezettség terhelje az ingatlan tulajdonosát. Ezért mentesítenék az adó alól egyebek mellett a járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, szűrővizsgálatot, mentőszolgálatot végezőket.

A szocialista Varga József a vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánypártok által beadott módosító indítványok "kiherélik" az eredeti javaslatot, mivel jóval szűkebb körben alkalmazná az adómentességet. Megkérdezte, hogy a közszolgáltató patikák miért nem kapják meg ezt a kedvezményt. Párttársa, Tukacs István azt is megkérdezte, hogy az önkormányzati ingatlanban szolgálatot ellátó vállalkozó háziorvosok, illetve a betegszállítók élhetnek-e majd a kedvezménnyel. Gyenes Géza (Jobbik) azt mondta, támogatják a javaslatot, mert fontos, hogy kedvezményeket biztosítsanak, ugyanakkor egyetértett Varga Lászlóval abban, hogy a kormánypárti javaslatok ellentétesek a céllal.

Dancsó József zárszavában örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy alapvetően minden párt támogatja a javaslatot.

Az ülést levezető elnök ezt a vitát is lezárta.

Folytatódott a személyszállításról szóló törvényjavaslat általános vitája az Országgyűlés keddi plenáris ülésén. Az MSZP szerint a jogszabállyal hátrányt szenvednek a kistelepülések, míg a Fidesz ezzel szemben úgy véli, a törvény mindenképpen lényeges előrelépést jelent.
MSZP: a kistelepülések szenvednek hátrányt

A szocialista Tóth Csaba kifogásolta, hogy a javaslat beterjesztése előtt nem volt érdemi egyeztetés az érintettekkel, és azt is, hogy - bár elvárható lenne – a kistelepüléseknek az nem nyújt garanciát. Szerinte vonatok százait törölné a MÁV olyan helyeken, ahol az előterjesztésben szereplő alapellátáson túl nyújt jelenleg szolgáltatást, ez azonban nem fogja jelentősen csökkenteni a vasúttársaság kiadásait. Frakciótársa, Pál Tibor azt mondta, járatritkítások várhatók, ezt azonban a kormány nem vállalja, hanem rábízza a közlekedésszervezőkre, akik az önkormányzatok és a szolgáltatók között helyezkednek majd el. Kijelentette: a javaslatban tetten érhető a kisemberellenes politika, és kifogásolta azt is, hogy az állami normatíva számos helyen csak a költségek negyedét fedezi. Hangsúlyozta azt is: az ország össztermékének felét adó főváros és agglomerációja nem omolhat össze, itt biztosítani kell a közlekedést. A szintén szocialista Steiner Pál kijelentette, hogy a fővárosi közlekedés ügye az egész ország ügye. Szerinte a rendszerváltás óta egyetlen politikai vezetés sem merte kijelenteni, hogy a közösségi közlekedést csak az adófizetők pénzéből lehet megoldani. Józsa István (MSZP) választ várt arra, mekkora forrással kívánja támogatni az állam a személyszállítást? A szintén szocialista Tukacs István egyebek mellett arról beszélt: ellenzi, hogy a taxik problémájának megoldását a helyi önkormányzatokra bízzák. Ezzel szemben valamilyen normativitást tartana helyesnek, például azt, ha a lakosságszámhoz kötnék a taxiszolgáltatás megszervezését.

Fidesz: sok pozitívumot hozott a BKK

Manninger Jenő, a Fidesz képviselője felszólalásában védelmébe vette a Budapesti Közlekedési Központot. A szervezet megjelenése szerinte sok pozitívumot hozott az elmúlt időszakban, ugyanis sok probléma származott abból, hogy a BKV saját maga végezte a közlekedés megszervezését is. A fogyasztói árkiegészítésről szólva a kormánypárti politikus azt mondta, annak „siratása" sem érthető, mert az árkiegészítés rendszerét elsősorban éppen a szocialisták tették tönkre, azzal, hogy jelentős pénzeket vontak ki. Manninger Jenő közölte: az árkiegészítés helyett egy korszerűbb szisztéma, a szociálpolitikai menetdíj fogalmát vezetik be. Összegzése szerint a személyszállítási törvény jelenlegi formájában mindenképpen lényeges előrelépést jelent.

A személyszállításról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés.

Fidesz: egyre igényesebbek az utasok

Pichler Imre arról beszélt, hogy az utasok egyre igényesebbek lesznek, egyre gyorsabban, és egyre korszerűbb közlekedési eszközökkel, valamint megfizethető áron szeretnék úti céljukat elérni. Kiemelte: a külföldi tapasztalatok szerint érdemes megteremteni a rugalmas, igényvezérelt, és a menetrendszerinti közlekedést kiegészítő közlekedés feltételeit. A fideszes képviselő célként jelölte meg a nem gazdaságosan üzemeltetett járatok kiváltását is, és szerinte lehetővé kellene tenni, hogy a nem hagyományos menetrendszerinti járatokat kisebb járművel váltsák ki.

MSZP: finanszírozhatatlanná vált a közösségi közlekedés

Kovács Tibor azt mondta, azt gondolták volna, a kormány képviseli, hogy milyen fontos a közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése. Mára a közösségi közlekedés fenntarthatatlanná és finanszírozhatatlanná vált - mutatott rá. Kiemelte: fontos lenne tudni, mekkora forrást kíván fordítani kormány e területre, mindenütt a költségvetés valamilyen módon hozzájárul a közösségi közlekedés fenntartásához. Képviselőtársa Varga Zoltán azt mondta, hogy el kellene dönteni, a javaslat hogyan szolgálja a társadalmi felemelkedést, mobilitást. Az indítvány mögött nincs igazán koncepció - vélte.

Jobbik: csalódást kelt a javaslat

Korondi Miklós üdvözölte, hogy a téma végre napirendre került. Az ellenzéki képviselő rossz döntésnek nevezte a vasútvonalak korábbi megszüntetését, és azt mondta: a korábban megnevezett felelősök mind eltűntek. A mostani javaslat azonban csalódást kelt - közölte, és kifogásolta, hogy bevezetnék az időalapú díjszabást, ami végképp nem érdeke az utasnak, és, hogy a kötött pályás közlekedés sajátosságaival egyáltalán nem számolnak. Szerinte az autóbusz nem irányítja majd rá az utasokat a kötött pályás közlekedésre és kevesebb lesz az utas. Feltételezte, hogy a kormánynak mégis van valami elképzelése arról, hogy  kihasználja a kötött pályás közlekedésben rejlő lehetőségeket, előnyöket. A tervezet nem a magyar közlekedés, hanem az IMF elvárásait fogalmazza meg, a személyszállítási szolgáltatás idegeneknek történő átjátszásának előkészítése. A nagyszámú vasúti járatok megszüntetése munkahelyek megszűnését eredményezi majd – prognosztizálta.

MSZP: a kistelepüléseken élők számára hátrányos a javaslat

A szocialista Gőgös Zoltán elkerülhetetlennek nevezte a javaslat megalkotását, de az abban szereplő megoldások szerinte tovább rontják a kis falvakban élők helyzetét. Hozzátette: hamarosan a kistelepülési hivatalok megszűnése várható, de sok helyen nincs közlekedési lehetőség a városokba, a képviselő példaként hozta Balatonalmádit. A politikus kifogásolta, hogy az alapellátás mértékének meghatározásához az előterjesztők nem mellékeltek utasszámlálási adatokat, és kijelentette azt is: hiba lenne a hatósági árak megszüntetése. Hosszas, kétperces felszólalásokból álló vitában Szili Katalin független képviselő kifogásolta, hogy az előterjesztés nem foglalkozik a fejlesztésekkel. Ipkovich György (MSZP) azt bírálta, hogy a javaslat nem szelektál a terhelt és a feladat nélküli vasútvonalak között, hanem fűnyíró elv szerint szüntetne meg vonalakat.

Jobbik: a főváros helyzetét nem oldja meg a javaslat

A jobbikos Szilágyi György azt kifogásolta, hogy az előterjesztés nem oldja meg a fővárosi tömegközlekedés helyzetét. Bírálta, hogy míg a helyi testületeknek önként vállalt feladatuk a tömegközlekedés biztosítása, addig a főváros számára ez kötelező feladat. Kijelentette ugyanakkor, hogy mivel mind a főváros, mind számos kerület élén fideszes városvezető áll, ezért „bármi történik Budapesten, akár a BKV-nál, az az önök felelőssége" – mondta. Feltette a kérdést: mivel a budapestiek fizetik a legtöbb adót, vajon az állam ebből akarja finanszírozni a vidéki városok közlekedését? Miért nem feladata Debrecennek vagy Hódmezővásárhelynek a tömegközlekedés megszervezése? Szerinte a törvénnyel a kormánypártok még jobban tönkreteszik az országot.

A KDNP éles kritikát fogalmazott meg az Európai Bizottság Magyarország elleni eljárásáról, az MSZP pedig a kormány társadalompolitikáját kifogásolta kedden napirend előtt az Országgyűlésben, ahol arról is szó volt, hogy milyen eszközzel ajánlott faragni a Nemzeti alaptanterven és mit jelentenek a csökkenő felsőoktatási jelentkezési adatok.

LMP: Baltával mennek neki a Nemzeti alaptantervnek?

Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője napirend előtt arról beszélt, hogy sok kritika érte az új Nemzeti alaptantervet a társadalmi vita során, egyes vélemények szerint a konkrét tartalom mennyisége több helyen elviselhetetlenük sok lett, máshol pedig meg is kérdőjelezhető témakörök kerültek bele. Idézte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt, aki az alaptantervvel kapcsolatban egy interjúban azt mondta: kiadta a jelszót, hogy „baltát a kézbe". „Önök eddig is baltával mentek neki az oktatási rendszernek, ezután is ezt kívánják folytatni?" – kérdezte az ellenzéki képviselő.

Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, hogy az új alaptanterv 80 százalékában ugyanazt tartalmazza mint a korábbi. Válaszában hosszasan magyarázva a balta és a fejsze közötti különbségeket azt mondta, valaminek „nekimenni" fejszével lehet, nem baltával, utóbbi ugyanis kéziszerszám, amelynek „használata különösen ajánlott vitaanyagként közzétett nemzeti alaptantervek faragásához" is, amelyek természetüknél fogva csak terebélyesedni tudnak. Ebben a munkában szikére, tűre, cérnára és baltára is szükség lesz, de fejszére semmiféleképpen – jegyezte meg.

MSZP: egyre többen lesznek az út szélén

Tóbiás József, az MSZP politikusa szerint a miniszterelnök ígéretével ellentétben a kormány társadalompolitikája nem hogy nem segíti a reményvesztetteket, de egyre többen lesznek az út szélén és egyre kevesebben lesznek azok, akik az úton tudnak haladni. Ilyen reményvesztett embereknek nevezte azokat, akik a közmunkaprogramban nem találják meg a lehetőségeiket, vagy akik márciustól joggal retteghetnek attól, hogy kilakoltatják őket kifizetetlen közüzemi számláik miatt. Halász János válaszában azt hangsúlyozta, hogy a kormány senkit nem hagy az út szélén. Utalt arra, hogy a kormány kilakoltatási moratóriumot vezetett be és a devizahitelesek megsegítését segítő intézkedéseket hozott. Kiemelte azt is, hogy a kormány például a hajléktalanellátásra 8,5 milliárd forintot fordít, és idén plusz 500 milliós kiegészítő forrás áll rendelkezésre erre a célra.

Jobbik: drasztikusan csökkent a felsőoktatási jelentkezők száma

Farkas Gergely, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a drasztikusan csökkent a felsőoktatási jelentkezők száma, a tavalyi 140 ezres létszámhoz képest idén 109 ezren jelentkeznek, ami szerinte a kormány elhibázott felsőoktatási politikájának első tényszerű jele. Szerinte az ügyben megfogalmazott kormányzati magyarázatok nem állják meg a helyüket, mert sem a demográfiai adatok, sem az érettségizők száma, sem a ponthatárok emelése nem indok a csökkenésre. A valós indok a tandíj, ami sok szegény sorból származó diákot elriasztott a jelentkezéstől - jelentette ki a politikus utalva arra, hogy most van a négy éves évfordulója a Fidesz által kezdeményezett, tandíjellenes népszavazásnak. Szerinte a keretszámok változása miatt kialakult káosz is csökkentette a jelentkezők számát, sokan döntöttek úgy, hogy inkább külföldön tanulnak. Halász János államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy 109 ezres létszám részadat, ugyanis figyelembe kell venni a pótfelvételi időszakát, így nyár végén várhatók a végleges számok. Szerinte számos külső tényező hat a jelentkezési adatokra, ilyen az érettségiző korosztály csökkenő létszáma, ugyanakkor ezzel együtt továbbra is túljelentkezés van az egyetemeken és főiskolákon. Kiemelte azt is, hogy idén 100 milliárd forintos uniós forrásra írnak ki pályázatot az egyetemek és főiskolák oktatási minőségének fejlesztésére.

KDNP: az Európai Bizottság minden áron büntetni akar

Pálffy István, a KDNP politikusa arról beszélt, hogy a KDNP eddig is igazságtalannak és a méltánytalannak tartotta az Európai Bizottság Magyarországgal szembeni eljárását, most azonban a bizottság „valóban a pitiáner kocsmai kártyacsalók becstelenségét meghazudtolva húzta elő a mandzsettájából az utolsó hamis kártyáját", azzal, hogy 150 milliárd forintos újabb költségvetési kiigazítást kért. Mint mondta, legutóbb a bizottság 3,25 százalékos hiányt jósolt 2013-ra, amire reagálva a kormány korrigált és megjelölte a kigígazítást, most azonban a bizottság 3,6 százalékos hiányra emelte a prognózist. „Kibújt a szög a zsákból (....) semmi nem elég Brüsszelnek(...) kiderült az, hogy az unió minden áron büntetni akar anyagilag és politikailag" - jelentette ki. Úgy fogalmazott: „a bizottság vért akar látni" és minden eredményes magyar lépés ellenére szankcionálni és fenyíteni akar.

Fidesz: száz éve született Szigethy Attila, Kapuvár 56-os mártírja

Ivanics Ferenc, fideszes képviselő napirend előtt Szigethy Attiláról, Kapuvár 56-os mártírjáról, a Dunántúli Nemzeti Tanács elnökéről emlékezett meg, aki száz éve született. Halász János államtitkár válaszában Szigethy Attila életútját méltatva azt hangsúlyozta: kötelességünk megőrizni a kivívott szabadságot és szembeszállni az elnyomott rendszerekkel.