Ismét emelkedni kezdett az államháztartás adóssága. Szeptemberben az alkalmazásban állók száma 2 670 ezer fő volt, 3,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszférában jelenleg 144 ezerrel dolgoznak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt. Csökkent a nettó keresetek vásárlóértéke.
A dicstelenül távozó elődjéhez (Gyurcsány Ferenc) hasonlóan, Bajnai György Gordon is, támogatói által felvértezve, lépten-nyomon hangsúlyozza: kormánya áldásos tevékenységének köszönhetően, rózsaszínűbb lett, s még inkább az lesz Magyarországon a világ! A hangzatos szép szavakra, ígéretekre jó emlékezni. – És emlékeztetni is!
| – Magyarország sokkal gyorsabban jöhet ki a válságból, mint a környező országok. Fontos komparatív előnyünk, hogy jobban értünk a válságok kezeléséhez, mert itt, Magyarországon sokkal többel szembesültünk – mondotta Bajnai Gordon miniszterelnök a Corvinus Egyetemen tartott a „Szükségből erény” című előadásában. Az elődökről szólva, elismerte: „A politikusok az elmúlt években a hatalom megszerzéséért, megtartásáért rossz kompromisszumokat kötöttek azzal, hogy az újraelosztás növelésével leállították a gazdaság növekedését. A részérdekek a közérdek elé kerültek, a bennfentesek - például politikusok, államigazgatók - sokszor maguk alá gyűrték az államot. Az alacsony foglalkoztatás, a rossz politikai kompromisszumok és a felzárkózási csapda vezetett oda, hogy a globális válság Magyarországot mélyebben érintette." Tanácsolta: „A meghatározó politikai erőknek az ország érdekére hivatkozva kell felhatalmazást kérniük, nem pedig szemfényvesztéssel, vagy betartott, de rossz irányba vivő ígéretekkel. Arra lenne szükség, hogy a hosszú távú növekedésben érdekeltek hangja sokkal markánsabban és ésszerűbben jelenjen meg a politikában. Prudens gazdaságpolitikát kell folytatni, mert a válság társadalmi kockázatot jelent. Erősödnek a szélsőséges mozgalmak, ezért a társadalom immunrendszerét meg kell erősíteni. Kiemelte: „Le kell szokni arról a drogról, amit a korlátlan adósságfelvétel jelentett. Magyarországnak rajta kell maradnia a józanész gazdaságpolitikájának útján, azon, amelyen elindult a válság kényszerének hatására." Hangsúlyozta: „Az ország jelenleg a kamatok csökkenésénél tart a bizalom helyreállításának útján, amit az egyensúlyteremtés, illetve az árfolyamok növekedése előzött meg. A válságkezelő kormány hatalomra kerülése óta 41 forinttal erősödött a hazai fizetőeszköz, ez 500 milliárd euróval csökkentette a lakosság adósságállományát. Ennek nyomán évente közel ezermilliárd forintos mozgástér keletkezik, és 2011-től létrejön az a kívánatos növekedési többlet, amellyel közelíteni lehet az unió szintjéhez. Most ott tartunk, hogy a kamatcsökkenésnek köszönhetően hamarosan ismét reálissá válhat a vállalkozások finanszírozása, így az exportpiacok beindulásával elindulhat egy gazdasági növekedés. Az IMF prognózisa alapján 2011-től már 4 százalék körüli GDP-bővülésre lehet számítani." |
Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint a „jóból is megárt a sok! Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb (2009. november 16–22.) jelentését ismertetjük.
Hazai folyamatok
A pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a 2009 harmadik negyedévével végződő pénzügyi évben az államháztartás finanszírozási igénye a bruttó hazai termék 6 százalékát tette ki, a harmadik negyedévben a GDP 3,9 százalékát érte el. A háztartások nettó finanszírozási képessége tovább emelkedett: a 2009 harmadik negyedévével záródó pénzügyi évben a GDP 3,4 százaléka lett, ez szezonálisan kiigazítva 4,2 százaléknak felel meg.
2009 szeptemberében az alkalmazásban állók száma 2 670 ezer fő volt, 3,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés elsősorban a versenyszférát érinti, ahol jelenleg 144 ezer fővel dolgoznak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt. A legnagyobb leépítések (több mint 90 ezer fő) a feldolgozóiparban voltak főként az exportlehetőségek beszőkülése miatt, ugyanakkor a belső kereslet csökkenése a szolgáltató ágazatokban is mintegy 44 ezer fő elbocsátását indukálta. A versenyszférában az éves szintű visszaesés mérséklődött augusztushoz képest, a foglalkoztatás összességében 163,4 ezer fővel csökkent. Ezt az okozta, hogy a munkaerőpiac tendenciái már tavaly szeptemberben is kedvezőtlenek voltak. Ennek alapján az is valószínűsíthető, hogy a következő hónapokban a gyenge bázis miatt a foglalkoztatás csökkenése éves szinten nem lesz olyan magas, mint nyár végén volt. Idén kedvező folyamatok zajlottak szeptemberben. Augusztushoz képest mind a vállalati kör, mind az állami szektor minimális létszámbővítést hajtott végre. A költségvetési szférában a közmunkakínálat már nem nőtt számottevően, a foglakoztatás kismértékű bővülését az üres tanári pozíciók szeptemberi betöltése eredményezte. A viszonylag kedvező adatok ismeretében sem beszélhetünk azonban trendfordulóról, mivel a munkanélküliségi ráta sokat romlott szeptemberre. Ez arra utal, hogy az alkalmazotti létszámstatisztikákban nem szereplő mikro vállalkozásoknál jelentős elbocsátásokra kerülhetett sor nyár végén és ősz elején.
2008. első három negyedévének átlagához képest 1,2 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek a teljes nemzetgazdaságban, ami a versenyszféra 4,7 százalékos kereset emelkedéséből és a közszféra 6,9 százalékos keresetcsökkenéséből adódik. A versenyszférában mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak bruttó keresetemelkedése elmarad a 4,9 százalékos átlagtól, a szektor átlagbér emelkedése leginkább abból adódik, hogy a válság során elsősorban az alacsonyabb keresető fizikai munkásokat építették le a vállalkozások. A közszféra bércsökkenését döntően a 13. havi kereset-kiegészítések korlátozása és tavalyitól eltérő folyósítása okozta, de szerepet játszott benne a több mint 83 ezer fő alacsony keresető közmunkás megjelenése is. A közmunkások foglalkoztatásának bértorzító hatása nélkül a keresetek visszaesése az állami szektorban 5,5 százalék volt. A nettó keresetek dinamikáján kismértékben érződik az évközi SZJA változás hatása (elsősorban a magasabb keresető szellemi foglalkoztatottaknál, akiket egyáltalán érintett az intézkedés), a versenyszférában a nettó keresetek gyorsabban nőttek, mint a bruttó fizetések. Az év első 9 hónapjában a nettó reálkeresetek - a 3,9 százalékos infláció mellett - 2 százalékkal csökkentek a nemzetgazdaság egészében. Ez a versenyszférában 0,4 százalékos növekedést jelent, míg a közszférában 7,8 (a közmunkások nélkül 6,5) százalékkal csökkent a nettó keresetek vásárlóértéke.
Az építőipari termelés volumene 2009 szeptemberében 1,2 százalékkal csökkent a 2008. szeptemberi szinthez képest. Az év első kilenc hónapjában a termelés 2,7 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Szezonálisan kiigazítva a termelés szeptemberben 3,7 százalékkal magasabb volt, mint augusztusban. Az építőipar termelői árai 2009. III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3 százalékkal emelkedtek. A két építményfőcsoport termelése továbbra is ellentétesen alakul: az építőipari termelés 1,2 százalékos csökkenésén belül az épületeken végzett munkák volumene 15,7 százalékkal esett vissza egy év alatt; az egyéb építményeken végzetteké emelkedett, 17 százalékkal magasabb volt, mint 2008 szeptemberében. Az egyéb építmények termelésének növekedése továbbra is az út-, vasút- és metróépítési munkáknak köszönhető. Évkezdettől számítva az épületeken végzett munkák volumene 13,2 százalékkal mérséklődött, az egyéb építményeken végzetteké 11,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Szeptemberben az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 12,3 százalékkal csökkent 2008. azonos időszakához mérten; az egyéb építmények építése ágazaté viszont jelentősen, 41,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedés az előző évek visszaesésével összefüggő alacsony bázis mellett néhány nagy értékű, állami és önkormányzati beruházással 2009-ben indított folyó munka következménye. Az építőipar termelői árai 2009. III. negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3 százalékkal emelkedtek.
2009 első kilenc hónapjában 32 millió külföldi látogatott Magyarországra, 78 százalékuk egy napra érkezett, a látogatók száma 3 százalékkal emelkedett. Ez idő alatt a magyar állampolgárok 13,2 millió alkalommal utaztak külföldre. Amíg az egynapos utazások száma kismértékben nőtt, addig a többnaposoké 7 százalékkal csökkent. Magyarországra az egynapos utazások csaknem felét (49%) vásárlási szándék motiválta, a turisztikai célú utazások 31 százalékot képviseltek, a többnapos utazásoknál ez utóbbi kategória részesedése 83 százalék volt. Külföld felé jelentős munkavégzési célú kiutazásokat tettek, ami az egynapos utazások esetében 17, a többnaposokénál 15 százalék. A külföldi vendégek 938 milliárd forintot költöttek el hazánkban, a külföldre látogató magyarok 614 milliárd forintot, 11 százalékkal többet költöttek, mint egy évvel korábban. Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 324 milliárd forintot tett ki, ami csaknem negyedével több, mint 2008 I-III. negyedévében.
A forint árfolyama 0,05 százalékot erősödött, az euró egy egységéért 268,93 forintot kellett pénteken fizetni. Az állampapír piacon kettősség volt megfigyelhető. Míg a diszkont kincstárjegyek hozama enyhén csökkent, a kötvények benchmarkja emelkedni kezdett. A három hónapos diszkont kincstárjegy másodpiaci hozama 8 bázisponttal 6,17 százalékra csökkent.
Nemzetközi folyamatok
A tőkepiacok vegyesen teljesítettek az elmúlt hét folyamán. A tengerentúlon a Dow Jones 0,46 százalékot emelkedett, míg a technológiai papírokat tömörítő Nasdaq Composite 1,01 százalékkal zárt alacsonyabban, mint egy héttel korábban. Európában az összes jelentősebb index veszteséget könyvelt el: a londoni FTSE 0,85, a frankfurti DAX 0,42, míg a hazai BUX 2,23 százalékkal zárt pénteken alacsonyabban, mint egy héttel korábban.
Az olaj ára a héten változatlanul a 75-80 dolláros sávban tartózkodott. Az amerikai partoknál az Ida hurrikán jelenléte hátráltatja az olajtankerek forgalmát. Az ebből adódó importvisszaesés hatására a nyersanyagtartalékok 887 ezer hordóval csökkentek. A finomított készletek is apadtak, ez azonban nem a keresletélénkülés, hanem a szokásosnál alacsonyabb finomítói kapacitáskihasználtság (79,4%) eredménye. A hurrikánveszély miatt a Mexikói-öbölben a finomítók 43 százaléka szüntette be a termelést, bár a finomítói aktivitás ettől függetlenül is alacsony. A gyenge kereslet miatt idén már három nagy amerikai finomítót zártak be. Pénteken a WTI típusú kőolaj hordónként 77,47 dolláron zárta a hetet. Az olcsó dollár, a likviditási bőség és a várakozásoknál magasabb fogyasztói árindex miatt drágult a biztonsági befektetésnek számító arany. Ebben fontos szerepe lehet a spekulánsok befektetési célú vásárlásainak. A fizikai kereslet növekedését főként a jegybankok tartalékdiverzifikációt célzó vásárlásai idézték elő. A nemesfém az idén eddig 30 százalékkal drágult, pénteken záráskor unciánként 1149 dollárba került, 30 dollárral többe, mint egy héttel korábban.
Az euró övezeti fogyasztói árindex októberben 0,1 százalékkal maradt el az előző év azonos hónapjának értékétől. Ez EU 27 országok inflációja 0,5 százalék volt a szeptemberi 0,3 százalékot követően. A tagországok a fogyasztói árindex alakulásában vegyes képet mutatnak. Míg az euró övezeti országokra - Görögországot leszámítva - defláció a jellemző, a valutaövezeten kívül eső országokban drágulás figyelhető meg. Az infláció Magyarországon (4,2%), Lengyelországban (3,8%) és Romániában (4,3%) is jelentős.
Az euró övezeti áralakulásban meghatározó szerepet játszik az energiaárak 2008 második félévétől kezdődő jelentős csökkenése. Energiaárak nélkül számítva az euró zóna fogyasztói árindexe 0,8 százalékkal emelkedett tavaly októberhez képest. Októberben az Egyesült Államokban a fogyasztói árak az elemzői várakozásoknál (0,2%) jobban, 0,3 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, ami főként az energiaárak emelkedéséből adódott. A maginfláció októberben 0,2 százalékot tett ki, a szeptemberi értékhez képest nem változott. Az előző év azonos hónapjához viszonyítva 0,2 százalékkal csökkentek az árak, ami az előző hónaphoz hasonló értékéhez (-1,3%) képest jelentős mértékű, több mint 1 százalékos defláció-enyhülést jelent.
A jövőbeni gazdasági aktivitás jelzőszámaként számon tartott építési engedélyek száma októberben 4 százalékkal mérséklődött szeptemberhez képest. Az új lakásépítések száma jelentős mértékben, 10,6 százalékkal esett vissza. Mindkét adat a kilábalás elhúzódását vetíti előre.
Bartha Szabó József
