A Blikk által készített, szervezett ,,szabadon kérdezhető" interjúban a miniszterelnök a kormány munkáját a vállalások teljesítésével minősítette. Állította: nincsenek rejtett aknák az idei költségvetésben, a büdzsé szigorú, következetes politikával végigvihető, az államháztartási hiány a cél közelében maradhat, és így az euró 2014. január 1-jén bevezethető. Azt mondta: egy évvel ezelőtt 3 feladatot vállaltak, ezek mindegyikét lényegében teljesítették. Idesorolta az ország visszafordítását gazdasági értelemben a szakadék széléről, a hosszú távú gazdasági növekedés alapjainak megteremtését, illetve hogy az ezekhez szükséges, ,,sokszor fájdalmas" intézkedéseket az elviselhetőség szintjén tartsák. A bizalom és a stabilitás jelei között említette, a járulék- és adómérséklést, továbbá, hogy 40 évre biztonságossá tették a nyugdíjrendszert. Mindennek köszönhetően a gazdasági növekedés jövőre 3-4 százalék körül lehet, amelyet megfelelő lépésekkel évekig fenn lehet tartani. Bár a kormány munkájáról számszerű értékelést nem kívánt adni, hangsúlyozta: az egy évvel ezelőtt összeállított válságkezelő program 134 pontjából 129 teljesült.  A  meg nem valósult elképzelések közé tartozó  vagyonadóról úgy vélte, hogy az Alkotmánybíróság által kifogásolt rész a jogszabályban parlamenti döntéssel könnyedén módosítható, ,,ha valakinek lesz hozzá bátorsága". A szavazatát firtató kérdésre kifejtette: ,,Azokat fogom támogatni, akik a parlamentben vállalták a jelenlegi kormányprogramot, és azt ígérik, hogy ezt a programot viszik tovább. Nehéz, népszerűséget csökkentő lépések voltak ezek, komoly politikai árat kellett értük fizetni. Bátorság és felelősségtudat kellett ahhoz, hogy egy párt ezek mögé odaálljon. Ezt a Magyar Szocialista Párt megtette. Ezek után én most nem is tehetek mást, mint hogy ezt a politikai erőt támogatom." A jövőről szólva még elmondta: helytelen lenne aktív miniszterelnökként a következő állásáról tárgyalnia, összeférhetetlenséget jelentene, zavarná a munkában. ,,Senkivel sem tárgyalok most semmiről, világosan eldöntöttem, hogy a miniszterelnöki felelősséget átadva egy hosszabb pihenőt szeretnék tartani!"

Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint, a ,,jóból is megárt a sok!" Feltehetően nem a kubai tengerparton pihen, lévén, vagyonbevallása szerint, miniszterelnökként látványosan lemondott a fizetéséről, jelképesen havi 1 forintot keresett. Segítendő a nyaralást és az eligazodást, a tűztől távolabb lévő, a bársonyszékek retorikusainál hitelesebb jelentésekre (KSH, ECOSTAT) tekintünk. Tesszük ezt annál is inkább, mert a magasztos ívű kormányértékelésekből mindezek vagy kimaradtak, kimaradnak, vagy megmásíttatnak.

Hazai folyamatok

A fogyasztói árak januárban 6,4, februárban 5,7 százalékkal nőttek. Az alacsony bázis ellenére tovább csökkent az építőipar termelése és az ipar belföldi értékesítése, a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma. A munkanélküliség is emelkedett, 10,9 százalékra. Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) a január-februári időszakban 351 milliárd forint volt, 94 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában.

Lélekszám

2010 első hónapjában 7942 gyermek született, 5,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, ami 463-mal kevesebb újszülöttet jelent. A házasságkötések száma továbbra is csökkenő irányzatot mutat. A 2010 januárjában kötött 915 házasság közel 15 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakinál. A természetes fogyás mértéke 2010 első hónapjában 3377 fő volt. A nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága ténylegesen ennél kisebb mértékben, mintegy 2000 fővel csökkent. Eszerint a népesség lélekszáma az időszak végén 10 millió 11 ezer fő.

Külkereskedelem

A külső dekonjunktúra enyhülése hazánk gazdasági teljesítményében is érzékelhető, ugyanakkor a válság reálgazdasági hatásai elnyújtottabbnak mutatkoznak. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a nemzetközi konjunktúrától nagymértékben függő magyar gazdaságban az enyhülés jelei némi fáziskéséssel jelentkeznek.

A külkereskedelmi termékforgalom mostanra feldolgozott részletes 2009. évi adatai az export és az import egyaránt jelentős visszaesését mutatják január-decemberi időszakban a kivitelben 12 százalékos, a behozatalban pedig 17 százalékos volumencsökkenés következett be.

A külkereskedelem forintban mért árszínvonalát a devizaárak mellett a forint árfolyama is befolyásolta. 2009 január-decemberében a forint a főbb devizákhoz képest 13 százalékkal gyengült, ezen belül az euróhoz mérten 12 százalék, a dollárhoz viszonyítva pedig 18 százalék volt a leértékelődés mértéke.

GDP

A világgazdasági recesszióval párhuzamosan a magyar gazdaság teljesítménye is visszaesett. A bruttó hazai termék (GDP) éves összehasonlításban 2008 negyedik negyedéve óta folyamatosan csökkent. 2009. I-III. negyedév átlagában 7,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A KSH és az ECOSTAT közös gyorsbecslése szerint a GDP 2009 IV. negyedévében 4 százalékkal mérséklődött. 2009 egészét tekintve a gazdaság teljesítménye az előző évi 0,6 százalékos bővülés után 6,3 százalékkal csökkent.

A belföldi felhasználás volumene az előző évek mérsékelt változása után 2009-ben rendkívül nagy mértékben, 11,5 százalékkal csökkent, értéke a GDP 93 százalékát tette ki.  Mind a végső fogyasztás, mind a bruttó felhalmozás számottevően visszaesett. A háztartások fogyasztási kiadása a korábbi kisebb-nagyobb emelkedés és a 2008. évi fél százalékos mérséklődés után tavaly az összes fogyasztási tétel közül a legnagyobb mértékben, 7,6 százalékkal csökkent.

Fokozódott a természetbeni társadalmi juttatások visszaesése is. Összességében a háztartások végső fogyasztása tavaly már a harmadik éve csökkent, de a korábbi 0,5-1, százaléknál jóval nagyobb mértékben, 6,7 százalékkal.

A közösségi fogyasztás az előző két évi mérséklődést követően 2009-ben némileg (1 százalékkal) emelkedett. Így az összes végső fogyasztás, amely a belföldi felhasználás nyolctizedét képviseli, 5,7 százalékkal) százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene az előző két évben valamelyest nőtt, 2009-ben azonban 6,5 százalékkal csökkent. Ez folyó áron is több mint 330 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. Emellett a másik nagy felhalmozási tétel, a készletváltozás hatása is jelentős volt, mivel a 2008. évi (folyó áron számított) 286 milliárd forintos növekedéssel szemben tavaly 480 milliárd forinttal csökkent a készletállomány. 

Termelési oldalról az árutermelő ágazatok teljesítménye 14,4 százalékkal, a szolgáltatásoké lényegesen kisebb mértékben, 2,3 százalékkal, csökkent. A világgazdasági folyamatokkal szoros kapcsolatban álló ipar hozzáadott értékének 16 százalékos visszaesése volt a globális csökkenés meghatározó tényezője.

Hazai kereslet

A felhasználás oldaláról a hazai kereslet változása nagymértékben befolyásolja a gazdasági teljesítmény alakulását. Magyarországon - számos európai országtól eltérően - nem került sor keresletélénkítő intézkedésekre. A visszafogott bérkiáramlás és a viszonylag jelentős fogyasztói ár emelkedés éves szinten a reálbér több mint 2 százalékos csökkenését eredményezte, s csökkent a nyugdíjak és több más szociális juttatás reálértéke is, azaz a belső kereslet számottevően visszaesett. A folyamatot erősítették a hitelpiacon kialakuló bizonytalanságok. A háztartások fogyasztási kiadása -  változatlan áron számolva-  a rendelkezésre álló első háromnegyed évi adatok szerint mintegy 8 százalékkal, a GDP-nél nagyobb mértékben csökkent. Elmaradt a múlt évitől a természetbeni társadalmi juttatások mennyisége is, így kilenc hónap alatt a háztartások végső fogyasztása 7 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel a fogyasztás már harmadik éve csökken, jóval nagyobb mértékben, mint az előző években (2007-ben 1,6, 2008-ban 0,6 %) volt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás éven belül fokozódó visszaesést mutatott, kilenc hónap átlagában 5,7 százalékkal volt kevesebb a megelőző évinél. A bruttó állóeszköz-felhalmozás döntő részét kitevő beruházások volumene a legfrissebb adatok alapján 2009 IV. negyedévében 11 százalékkal, az év egészében 8,6 százalékkal csökkent. 2009-ben az ágazatok túlnyomó többségében visszaesett a beruházási kereslet, a vállalkozások csak a legszükségesebb beruházásokat hajtották végre, egyrészt a finanszírozási kínálat megváltozása, másrészt a külső és belső kereslet visszaszorulása miatt. A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar fejlesztései 15,2 százalékkal csökkentek, az ingatlanügyletek beruházásainak volumene - főként a lakásépítések második félévi erőteljes visszaesésének következtében - 5,4 százalékkal elmaradt az előző évitől. Emelkedtek ugyanakkor a szállítás, raktározás ág fejlesztései (8,3 százalékkal), aminek hátterében elsősorban az út- és autópálya-építések, valamint a vasút- és metróberuházások állnak.

A termelés oldaláról vizsgálva a globális recesszió - fő exportpiacaink felvevőképességének visszaesése révén - jelentős negatív hatást gyakorolt a külpiacilag érzékeny területekre. A hazai ipar az év folyamán kétszámjegyű visszaesést szenvedett el, bár az év második felében, főként a bázishatás és a nemzetközi gazdaság lassú élénkülése következtében, már némi enyhülés mutatkozott. Az árutermelő ágazatok közül a mezőgazdaságban az előző évi jelentős bővülés után visszaesett a teljesítmény, s a jellemzően állami megrendelésű építések bővülése ellenére ugyancsak csökkent az építőipar termelése is. A nemzetgazdaság szolgáltató ágazataira vonatkozó részlegesen rendelkezésre álló IV. negyedéves adatok további, esetenként fokozódó csökkenést mutatnak.

Államháztartás

Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) - a Pénzügyminisztérium előzetes adatai alapján - 2009-ben 925 milliárd forint volt, 14 milliárd forinttal több, mint 2008-ban.

A január-februári időszakban 351 milliárd forint volt, 94 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Mindhárom alrendszer egyenlege romlott, a legnagyobb mértékben, 74 milliárd forinttal a központi költségvetésé, amelynek hiánya 336 milliárd forintot tett ki az év első két hónapjában. A társadalombiztosítási alapokban 41 milliárd forintos deficit keletkezett, 15 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A bázisidőszakitól jelentősen, közel ötödével alacsonyabb bevételi és kiadási összeggel jellemezhető elkülönített állami pénzalapok egyenlege 26 milliárd forintos, az egy évvel korábbinál 5 milliárd forinttal kisebb aktívumot mutat az év első két hónapjában.

Foglalkoztatás

2009-ben a munkanélküliségi ráta egy év alatt 7,9 százalékról 10,1 százalékra emelkedett. 2009-ben a legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 2 millió 661 ezer fő állt alkalmazásban, ez az egy évvel korábbihoz képest 3,7 százalékos (101 ezres) csökkenést jelent.

A tavalyi évre jellemző tendenciák 2010 januárjában is folytatódtak: a versenyszférában alkalmazottak száma jelentősen visszaesett, miközben a költségvetésben dolgozóké – a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése következtében – emelkedett. A vállalkozások területén alkalmazottak száma 116 ezer fővel (6,1 százalékkal) mérséklődött, leginkább az ipar területén csökkent a létszám. Emellett az építőipart és a kereskedelem, gépjárműjavítást is jelentős létszámveszteség jellemezte. A költségvetés területén jelentősebb, 27 ezres, 3,8 százalékos növekedés következett be, azonban a közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma 4 ezer fővel, 0,6 százalékkal csökkent.

Kiskereskedelem

A kiskereskedelmi forgalom csökkenése 2010 elején is folytatódott, a visszaesés üteme erősödött. Az eladások volumene 2009 januárjához képest 6 százalékkal lett kevesebb. A kiigazítás nélküli adatok szerint az első hónapban az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,7 százalékos elmaradás mutatkozott az egy évvel korábbihoz képest; ezen belül a kis súlyt képviselő élelmiszer-, ital-, dohányáruüzletek eladásai 0,3, a forgalom túlnyomó részét adó vegyes kiskereskedelem eladásai 4 százalékkal csökkentek.

A kiskereskedelmi forgalom több mint tizedrészét adó bútor-, háztartási cikk-, építőanyag-kereskedelem és a kisebb jelentőségű iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem esett vissza a leginkább, 13, illetve 19 százalékkal. A gyógyszer-, gyógyászati termék- és illatszer-, a textil-, ruházati- és lábbeli-, valamint a könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem forgalma mérsékeltebben, 1,8-5,5 százalékkal csökkent. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma 9,4 százalékkal visszaesett. A 2009 folyamán stagnáló tevékenységcsoport teljesítményére erőteljes hatást gyakorolt az üzemanyagárak számottevő emelése: a 95-ös oktánszámú autóbenzin fogyasztói átlagára a 2009. januári 232 forintról egy év alatt 317 forintra emelkedett.

A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem forgalmában 28 százalékos visszaesést mértek.

Fogyasztói árak

2010. februárjában, 2009. februárhoz viszonyítva az árak 5,7 százalékkal növekedtek. Az első két hónapban átlagosan 6,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

12 hónap alatt, 2009. februárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,1 százalékkal. Ezen belül jelentősen drágult a kávé 12,8, a tojás 9,7, a párizsi, kolbász 6,9, valamint a házon kívüli étkezés 6,6 százalékkal. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 11,1 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk, valamint 11 százalékkal az egyéb cikkek árai, főleg a jövedéki adó növelése következtében.  Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 22,3 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru 8,9 százalékkal drágult.

A szolgáltatások szintén átlag feletti 6 százalékos árnövekedésén belül a távolsági utazás 15,5, a szemétszállítás 11,9, a helyi tömegközlekedés 9,8, a csatornadíj 7,3, a vízdíj 6,8 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia egyaránt 3,6 százalékkal drágult az egy évvel azelőttihez képest, - ez utóbbin belül az elektromos energia ára kimagaslóan, 12,3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkekért 0,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

Ipar

Az ipar januári belföldi értékesítése 12,6 százalékkal csökkent 2009 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első hónapjában 11,2 százalékkal elmaradtak a 2009. januáritól, ami nagyrészt a lakossági és a beruházási kereslet visszaesésével függ össze.

Az év első hónapjában az energiaipar (villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,4 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál.

Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,7 százalékkal csökkent, elsősorban az összes értékesítés kétharmadát adó hazai eladások visszaesése következtében. Számottevő volumenbővülés figyelhető meg viszont a kisebb súlyú alágak közül a vegyi anyag, termék (23,2 %), valamint a gyógyszer gyártásában (16,7 %) is, főként az értékesítés kedvező alakulásának köszönhetően.

2010 januárjában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 6,4 százalékkal visszaesett 2009 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések kisebb mértékben, 2,9 százalékkal, az új belföldi rendelések jelentősen, 26,7 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 16,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Építőipar

Az építőipari termelés volumene 2010 januárjában 13,5 százalékkal csökkent a 2009. januárihoz képest. 12,3 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál. Az építőipari termelés 13,5 százalékos mérséklődésén belül az épületek építése - a 2009. évi tendenciát folytatva - 21 százalékkal csökkent. Decemberhez viszonyítva az épületek építése 12,5 százalékkal, az egyéb építményeké 9,4 százalékkal csökkent.

Ágazatai közül az épületek építése ágazat - ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetkész építését tartalmazza - termelése jelentősen, 28,1 százalékkal, az egyéb építmények építése ágazaté  (ami ezen egyéb építmények szerkezetkész építését tartalmazza) 5,6 százalékkal maradt el a 2009. azonos időszakihoz mérten. A speciális szaképítés ágazat  - melynek zömét szerelési és szakipari munkák adják - termelése 7,1 százalékkal  lett kevesebb 2009 azonos időszakához képest.

Ipari termelői árak

Az ipar belföldi értékesítési árai 2010. januárban az előző havihoz viszonyítva 1,8, a 2009. januárival összehasonlítva 1,6 százalékkal emelkedtek. Az ipari exportértékesítés árai a 2009. decemberinél 0,1, a 2009. ilyen korinál 2,7 százalékkal alacsonyabbak voltak. A belföldi- és az export-árváltozás eredőjeként az ipari termelői árak az előző havihoz képest 0,8 százalékkal nőttek, az egy évvel korábbihoz mérten 0,6 százalékkal csökkentek.

A feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítési árai 2010. januárban átlagosan 1,3 százalékkal haladták meg az előző havit. A legnagyobb mértékben a vegyi anyagok, termékek árai nőttek (5,9 %), alapvetően az ipari gázok közel 17 százalékos áremelkedésének következtében. A kőolaj-feldolgozásban egy hónap alatt 5,1, az egyéb feldolgozóipar, javításban 0,9, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása esetében 0,8, a villamos berendezések gyártásában 0,7, az élelmiszer- és gyógyszeriparban 0,3 százalékkal emelkedtek az árak.

Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai januárban 2,3 százalékkal magasabbak voltak a decemberinél. A víztermelés, - kezelés, -ellátás díjai 3,4 százalékkal emelkedtek.

12 havi összehasonlításban - a feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítését tekintve - a legnagyobb mértékben a kőolaj-feldolgozás (20,2 %), a vegyi anyag, termék gyártása (18,5 %), valamint a villamos berendezések gyártása (4,3 %) ágazatokban emelkedtek az árak.

A feldolgozóipar egészében az elmúlt 12 hónap alatt 3,7 százalékkal nőttek az árak. A víztermelés, -kezelés, -ellátásé 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

Az ipar forintban mért exportértékesítési árai az előző hónaphoz képest 2010. januárban 0,1, 12 havi összehasonlításban 2,7 százalékkal csökkentek.

Mezőgazdasági termelői árak

Az agrártermékek termelőiár-szintje 2010 januárjában 3,6 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 7,5 százalékkal nőtt, az élő állatok és állati termékeké 2,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

2010 januárjában a gabonafélék termelői ára 6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A búza felvásárlási ára 2010 januárjában 29,0 Ft/kg, a kukoricáé ugyanebben az időszakban 29,7 Ft/kg volt.

Az ipari növények termelői ára 10,8 százalékkal esett vissza, ezen belül az olajnövények ára 21,1 százalékkal csökkent. A burgonya és a zöldségfélék termelői áraiban 7,1, illetve 17,8 százalékos növekedés következett be.

A gyümölcsök termelői ára 1,4 százalékkal emelkedett. Ebben az időszakban a tárolt almának van a jelentősebb súlya (azon belül is a termelő közvetlen értékesítésének a lakosság felé), ennek ára megközelítőleg 8 százalékkal csökkent, a felvásárló szervezetek pedig 30 százalékkal fizettek többet az egy évvel korábbinál.

A vágóállatok termelői ára 2010 januárjában 2,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához mérten, ez a vágómarha árának 5,9 és a vágóbaromfi árának 2,9 százalékos emelkedéséből, illetve a vágósertés árának 9,1 százalékos csökkenéséből adódott.

2010 januárjában az előző év azonos időszakához mérten az állati termékek árai 0,8 százalékkal mérséklődtek, ezen belül az étkezési tyúktojás termelői árában 4,5 százalékos növekedés, a tej árában 0,9 százalékos csökkenés mutatkozott.

Vendéglátás

A kereskedelmi szálláshelyeken 2009-ben 7 millió külföldi és hazai vendég 18,3 millió éjszakát töltött el. A vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 8 százalékkal elmaradt a 2008. évi szinttől. A mérséklődés a külföldi vendégek körében volt erősebb, akik 10 százalékkal töltöttek nálunk kevesebb éjszakát, a belföldi vendégek forgalma 7 százalékkal lett kevesebb. A szállodák szobafoglaltsága 43 százalék volt, ami 5,5 százalékponttal elmarad az előző évben mérttől. 2009-ben mind az áruk, mind a személyek szállítása csökkent. Az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény 6 százalékkal maradt el a megelőző évitől. Valamennyi szállítási ágazatban megfigyelhető volt a mérséklődés, a legnagyobb mértékű, több mint 20 százalékos a teljesítményből 15 százalékkal részesedő vasútnál. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye 5%-kal csökkent. A mérséklődés legfontosabb tényezőit az autóbuszt igénybe vevők számának visszaesése, valamint a légi szállítás átlagos távolságának csökkenése jelentette. A helyi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye - folytatva a korábbi évek csökkenő tendenciáját - 6 százalékkal mérséklődött. 2009-ben 76 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, 57 százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban.

A vendéglátóhelyek eladási forgalma összesen 47,8 milliárd forintot tett ki 2010. januárban, 1,3 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A forgalom alakulását az alacsony bázis mellett az is befolyásolta, hogy az étkezési utalványok és üdülési csekkek adóztatása 2009-hez képest a fogyasztók számára kedvezőtlenebb.

Nemzetközi folyamatok

2009-ben a gazdasági válság az Egyesült Államokat kisebb mértékben sújtotta, mint az európai integrációt: az észak-amerikai ország bruttó hazai terméke 2,4 százalékkal, az uniósnál 1,7 százalékponttal kisebb mértékben esett vissza. Az Európai Unióhoz hasonlóan a recesszió - technikai értelemben legalábbis - az Egyesült Államokban is az év harmadik negyedévében ért véget, s 2009 utolsó negyedévében már 1,4 százalékos növekedés következett be az egy negyedévvel korábbi szinthez képest.

Japánban 2009-ben a GDP 5 százalékkal esett vissza, azok után, hogy már 2008-ban is 1,2 százalékos csökkenés volt tapasztalható. A 2009-ben a világ országai közül már legnagyobb termékexportot lebonyolító  Kínának a bruttó hazai terméke ezzel szemben közel 9 százalékkal nőtt, mindössze egy százalékponttal kisebb ütemben, mint 2008 során.

Magyarország közvetlen nemzetközi környezetének, az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes gazdasági teljesítménye 2009-ben 4,1 százalékkal esett vissza. A legnagyobb csökkenés a második negyedévben következett be (5,0 %), az év utolsó három hónapjában - nagyrészt a viszonyítás alapjául szolgáló alacsony bázisra visszavezethetően - ennél kisebb, 2,3 százalékos mérséklődés volt megfigyelhető. A megelőző negyedévhez viszonyított indexek az év második felében már a gazdasági teljesítmény bővülését jelzik, bár annak mértéke egyelőre igen szerény (a harmadik negyedévben 0,3 százalékos, az utolsóban pedig 0,1 százalékos). Lengyelország kivételével valamennyi tagállamban csökkent a GDP volumene, a nagy tagállamok közül a visszaesés mértéke Franciaországban 2,2 százalékos volt, Nagy-Britanniában, Németországban és a már 2008-ban is visszaeséssel jellemezhető Olaszországban pedig 4,7-5,0 százalék közötti.

Az EU 27 tagországában 2010. januárban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2009. januárban. Árcsökkenés volt megfigyelhető többek között Lettországban (3,3 %) és Írországban (2,4 %), a legnagyobb áremelkedést pedig Magyarországon (6,2 %) és Romániában (5,2%) és mérték.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2010 januárjában az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 1,6, az eurózóna országaiban 1,3 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző évihez mérten. Az országok nem teljes körére rendelkezésre álló éves adatok szerint növekedést négy országban tapasztaltak (Svédországban, Máltán, Ausztriában és Portugáliában) a többi országban csökkent a forgalom, a legnagyobb visszaesés Lettországban volt (16 %) 2009 azonos időszakához képest.

2010 januárjában – az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító – gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 28,3 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az olaj árfolyama a múlt héten hordónként 79,13 és 83,08 dollár között mozgott. Az olaj jegyzése a múlt hét első napján csökkent, majd a második és harmadik napon emelkedett, csütörtökön és pénteken ismét csökkent a kurzus. A hétfői visszaesés a dollár erősödésével, valamint az európai országok államadósság-felhalmozásai körüli aggodalmakkal magyarázható.

Az első becslés szerint 2009 utolsó negyedévében az Európai Unió foglalkoztatottsága 2,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A valutaövezeti ráta -2,0 százalék volt. Az előző negyedévhez viszonyítva Németországban, Portugáliában és Nagy-Britanniában megállt a foglalkoztatottság csökkenése, Ausztriában 0,1, Csehországban 0,2 százalékos bővülést mértek. A múlt évben az állások megszűnése a balti országokat és Spanyolországot érintette legintenzívebben, 2008-hoz viszonyítva a német ráta stagnált. Az álláshelyek csökkenése a szolgáltatói szektort elkerülte, 2009-ben a foglalkoztatottság e területen 1,3 százalékkal bővült az EU-ban. A foglalkoztatottság mérséklődése az unió egészében az építőiparban 6,4, a feldolgozóiparban 5,2, a kereskedelmi és szállítási ágazatban 4,8, a mezőgazdaságban 1,3 százalék volt.

Februárban mérséklődött az Európai Unió fogyasztói árainak növekedési üteme. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az euróövezeti infláció 0,9, az EU egészére vonatkozó ráta 1,4 százalékot tett ki. Az unióban a fogyasztói árak alakulásában jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes tagállamok között. A valutaövezeten kívüli országok átlagos rátája meghaladja az eurózónáét, annak ellenére, hogy a balti államokban 0,3-4,3 százalék közötti defláció tapasztalható.

Az euróval nem rendelkező tagországok átlagos drágulási ütemét a magyar (5,6 %), a román (4,5 %) és a lengyel (3,4 %) inflációs ráta emeli. Az euróövezetben a szállítási költségek 4,3 százalékkal nőttek az előző év azonos hónapjához képest, ami az energiaárak 3,1 százalékos növekedésére vezethető vissza. Energiaárak nélkül számítva a februári euróövezeti infláció 0,6 százalékot tett ki.