„Nem a kormánnyal, hanem a pártokkal és egyes önkormányzatokkal van bajuk azoknak a nagyköveteknek, akik nyílt levélben fejezték ki aggodalmaikat a magyarországi befektetői klímára veszélyesnek ítélt eseményekről." Az államháztartás (helyi önkormányzatok nélkül) 1047,7 milliárd forint hiánnyal zárta az első tíz hónapot. A családi támogatások, szociális juttatások közel 13 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyi év azonos hónapjától. Az ipar első háromnegyedévi termelése 21 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A dicstelenül távozó elődjéhez, Gyurcsány Ferenchez hasonlóan Bajnai György Gordon is, támogatói által felvértezve, lépten-nyomon hangsúlyozza: kormánya áldásos tevékenységének köszönhetően, rózsaszínűbb lett, s még inkább az lesz Magyarországon a világ! A hangzatos szép szavakra, ígéretekre jó emlékezni. – És emlékeztetni is!
| Az Egyesült Államok, Belgium, Franciaország, Hollandia, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia és Svájc budapesti képviselője közös nyilatkozatban hívta fel a magyarországi befektetői klímát negatívan befolyásoló veszélyekre. A nagykövetek a különösen a közszolgáltatások, hogy több alkalommal sem volt transzparens a döntések meghozatala a közszolgáltatások, a műsorszolgáltatások és az országos közlekedési infrastruktúra „nem transzparens", nem átlátható „megnyilvánulások" miatt fejezték ki aggodalmukat. Nem a kormányt kritizálták, hanem azokat a kormánytól független testületeket, szervezeteket, pártokat, önkormányzatokat, amelyek véleményük szerint külföldi befektetetők ellen irányuló lépéseket tettek! – állapította meg Bajnai Gordon miután találkozott az aggódó nagykövetekkel. A miniszterelnök szerint: „Magyarország nemzetközi megítélésnél két folyamat zajlik párhuzamosan egymással: az egyik az erősödő, visszatérő bizalomé; a másik ezzel ellentétes, hogy konkrét események miatt egyes külföldi befektetők bizalmatlanná váltak." A miniszterelnök elmondta: tájékoztatta a nagyköveteket arról, hogy milyen intézkedéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy javítsa a befektetői bizalmat, - melyek közül a korrupció elleni fellépés a legfontosabb. Arra a felvetésre, lesz-e a konkrét eredménye a találkozónak, elindít-e a megbeszélés valamilyen kezdeményezést, elmondta: „Megígértem a nagyköveteknek, hogy a kormány azonnal kivizsgálja, ha tőlük olyan panasz érkezik, amely külföldi nagybefektetőt érint." A találkozó lényegét és tanulságát összefoglalva végezetül leszögezte: „A nagykövetek szerint a kormány tevékenysége javítja a Magyarország iránt bizalmat. Egyre több érve van a nagyköveteknek a befektetőik felé, hogy miért jó, ha itt maradnak. Ez elé a pozitív folyamat elé gördít akadályt az a néhány eset, amely a közelmúltban nagy nemzetközi nyilvánosságot kapott." + Megszólalt a kormányfő az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának országos ülése előtt is. Hangsúlyozta: „A rendőrségnek elő kellett, és elő kell állítani azokat, akik pofozkodnak, de azok ellen is fel kell lépni, akik önbíráskodásra bíztatnak, provokálnak és tetteikkel veszélyeztetik az ország biztonságát, növelik a feszültséget. Aki olyan szervezetet próbál működtetni, olyan céllal masírozik, amit a bíróság korábban már betiltott, ami a rendőrség felszólításának sem tesz eleget, ami újra és újra provokál, az a Magyar Köztársaság Alkotmányával megy szembe és ennek megfelelő büntetésre is számíthat. Magyarországon rendnek kell lennie és a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a rendet szavatolja és biztosítsa." |
Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint a „jóból is megárt a sok! Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb (2009. november 9–15.) jelentését ismertetjük.
Hazai folyamatok
A KSH és az ECOSTAT gyorsbecslése alapján a bruttó hazai termék 2009 harmadik negyedévében 7,2 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg a szezonális és naptári hatás kiszűrésével számított mutató 8,0 százalékkal esett vissza.
A szezonálisan kiigazított negyedéves bázisú GDP volumenindex 1,8 százalékos kibocsátás szűkülést mutat. Októberben mérséklődött az áremelkedés átlagos rátája, az éves bázisú infláció 4,7, a szezonálisan kiigazított maginfláció 4,9, míg a változatlan adótartalmú infláció 0,9 százalék volt.
Egy év alatt a legnagyobb mértékben az alkohol és dohánytermékek drágultak (9,6%), de az átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a szabályozott árú termékek (8,7%), illetve a piaci szolgáltatások árai (5,5%) is.
Az élelmiszerek árindexe 1,4 százalékra csökkent, ami 2005 márciusa óta a legalacsonyabb növekedési ráta, amit a termékcsoport esetében regisztráltak.
Az üzemanyagok és a szabadpiaci energia 4,4, illetve 3,9 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban. Havi bázison számolva az árak nem emelkedtek szeptemberhez képest, a monetáris politika számára leginkább releváns rövid bázisú szezonálisan kiigazított maginfláció 0,1 százalékon áll.
Egy hónap alatt 0,6 százalékkal emelkedett az alkohol és dohánytermékek, 0,5 százalékkal a szabadpiaci energia átlagára. Az üzemanyagok 2,5 százalékkal lettek olcsóbbak, az élelmiszerek (0,1%), ipari termékek (0,2%), piaci szolgáltatások (0,0%) pedig az inflációs céllal összeegyeztethető mértékben drágultak.
Az adatokból egyértelműen kiderül: az áfa-emelés áthárítására változatlanul csak viszonylag kismértékben (50%) került sor. Az előrejelzési horizonton megnőtt az esélye annak, hogy a jegybank alulbecsüli az inflációs célt, így az adat teret enged a további kamatcsökkentésnek.
+
A korábbi gyorsjelentésnek megfelelően az államháztartás (helyi önkormányzatok nélkül) 1047,7 milliárd forint hiánnyal zárta az első tíz hónapot. Ez a prognózisnak megfelelően a GDP 4 százalékát teszi ki. A Pénzügyminisztérium érvényben lévő legfrissebb előrejelzése szerint továbbra is megvalósítható az államháztartás egészére tervezett, eredményforgalmi szemléletben 3,9 százalékos hiány.
Októberben a főbb adóbevételek közül a társasági adó bevételek jelentős mértékben elmaradtak az előző évi szinttől, ami egyértelműen a gazdaság zsugorodásával magyarázható. Ezen felül a személyi jövedelemadó bevételek is alacsonyabbak lettek a tavaly októberi értéknél, elsősorban az előző évitől elmaradó bér- és keresettömeg, valamint az adóterhelés év közben megvalósított, de 2009. január 1-éig visszamenőleges hatályú csökkentése következtében.
Ezzel szemben az általános forgalmi adó összege mintegy 15 milliárd forinttal, a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 51 milliárd forinttal haladták meg az előző év október havi összeget. A központi költségvetés október havi kiadásai közel 40 milliárd forinttal alacsonyabbak voltak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A kiadásokon belül az elmúlt év azonos hónapjához képest elsősorban az adósságszolgálat, kamattérítés kiadásai 27 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint tavaly. Ezen felül a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai mintegy 12 milliárd forinttal, a családi támogatások, szociális juttatások pedig közel 13 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyi év azonos hónapjától.
+
Az ipari termelés ez évi veszteségei folyamatosan mérséklődnek, 2009 szeptemberében az ágazat kibocsátása 15 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az eredményt munkanaphatás nem befolyásolta. Az ágazat szeptemberi teljesítménye közel áll az elemzői várakozásokhoz, amelyek az export kismértékű növekedésével számoltak. Havi szinten nőtt a termelés, szezonálisan és munkanap-tényezővel kiigazítva az ágazat kibocsátása 3,7 százalékkal haladta meg az augusztusit.
Az ipar javuló eredménye a feldolgozóipar termelés-bővülésének köszönhető, amely 14,5 százalékkal maradt el a tavalyitól. Az előző havinál kisebb ütemű mérséklődés viszonylag magas bázis mellett következett be. A jelentősebb súlyú ágazatok közül a termelés egyötödét képviselő járműgyártás kibocsátása az előző hónapokénál lényegesen kisebb arányban, 25,1 százalékkal csökkent.
A termelésben hasonlóan magas arányt képviselő számítógép, elektronika, optikai termékek gyártása, 14,6 százalékkal volt kisebb a bázisidőszakinál. A jórészt belföldi felhasználásra kerülő élelmiszerek és élvezeti cikkek gyártása 3 százalékkal mérséklődött. Szerény mértékű volumenbővülést ért el a villamos-berendezés, valamint a vegyi anyagok és termékek gyártása.
A kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás termelése a tavalyi alacsony szinten maradt. Az energiaipar kibocsátása szeptemberben közel 25 százalékkal maradt el a tavalyitól. A válság miatt lecsökkent energia igény alacsony szinten maradt, amelyben szerepe volt a tavalyinál melegebb időjárásnak is.
Az ipar első háromnegyedévi termelése 21 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
Az ágazati export az év első kilenc hónapjában 23, szeptemberben lényegesen kisebb mértékben, 14 százalékkal esett vissza. A villamos-berendezés, a vegyi anyag és gyógyszergyártásban nőtt az export.
A járműgyártás kiviteli elmaradása 23 százalék, a számítógép, elektronikai, optikai termékek exportvolumene 16 százalékkal csökkent. Az ágazat rendelésállománya továbbra is alacsony, az igények a tavalyinál 20 százalékkal alacsonyabbak. Valamelyes javultak a kilátások, lassult a rendelésállomány visszaesése.
Szeptemberben a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 17,5 százalékkal visszaesett 2008 azonos hónapjához viszonyítva, s ez március óta a legkisebb hanyatlás. Az új exportrendelések 17,6, az új belföldi igények 16,9 százalékkal csökkentek az előző havi 22,6, illetve 22,8 százalékos visszaesést követően. Az összes rendelésállomány 21 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az Ecostat éves szinten az ágazati termelés mintegy 17-18 százalékos visszaesésével számol. Némi emelkedést az exportértékesítés emelkedése hozhat, a belföldi értékesítés a megszorító intézkedések hatására mínusz 15 százalék közelében marad.
+
Az agrártermékek termelői árszintje az év első kilenc hónapjában 19,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami a növényi termékek 27,6 százalékos, az élőállatok és állati termékek 3,6 százalékos árcsökkenéséből adódott. Az ágazat termelői árai az év második felében folyamatosan csökkennek, s a változás mértéke is kiegyenlítettebb az előző évinél. 2009 szeptemberében az ágazat termelői árszintje 11,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 16,3; az élő állatok és állati termékeké 3,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az ágazati áralakulást alapvetően a gabonafélék ármozgása határozza meg, egyrészt a nagy volumen, másrészt a jelentős ingadozás következtében. Az első kilenc hónapban a gabonafélék termelői átlagára 36,4 százalékkal csökkent, a búza ára 27, a kukoricáé 38 százalékkal esett vissza. A burgonya ára 4,9 százalékkal nőtt, a zöldségféléké 8,2; a gyümölcsöké 20,4 százalékkal csökkent.
A szeptemberi hó/hó alapú árindexek a fentieknél mérsékeltebb mozgást jeleznek, 2008 második felében ugyanis a növényi termékek árai erőteljesen visszaestek, az élő állatok és állati termékeké alig változott. 2009 második felében hasonló tendencia érvényesült, az áresés mértéke azonban kisebb volt a tavalyinál. 2009 szeptemberében a gabonafélék termelői ára 11,2 százalékkal alacsonyabb volt az előző év szeptemberinél, az olajos növények felvásárlási ára 38,2 százalékkal csökkent. A zöldségfélék és a gyümölcsök ára a kedvező időjárás hatására 7,6 illetve 21,6 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyinál. A vágóállatok termelői átlag ára alig változott, 0,3 százalékkal csökkent a tárgyidőszakihoz képest; a vágómarha ára több havi csökkenést követően 4 százalékkal emelkedett, a vágósertésé és vágóbaromfiké valamelyest csökkent szeptemberben.
Az év első kilenc hónapjában a mezőgazdasági ráfordítások árszintje 6,4 százalékkal mérséklődött, az agrárolló az ágazat szempontjából kedvezőtlenül alakult, értéke 86,3 százalék.
Nemzetközi folyamatok
A fontosabb tőzsdék pozitív szaldóval zárták az elmúlt hetet. A tengerentúlon a Dow Jones 2,46, míg a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite 2,62 százalékot emelkedett. A londoni FTSE 100 3,00, míg a frankfurti DAX 3,62 százalékos többletet könyvelhetett el. A hazai BUX túlszárnyalta a nyugati indexeket és 5,20 százalékkal zárt magasabban pénteken, mint egy héttel korábban. Az emelkedő kockázati étvágy 270 HUF/EUR alá vitte a forint árfolyamát, ami 1,88 százalékos erősödést jelent. A hó eleji megugrás óta a benchmark hozamok újból csökkenni kezdtek, a három hónapos diszkont kincstárjegy hozama 20 bázisponttal mérséklődött, a mutató így 6,25 százalékon áll.
Az olaj hordónkénti ára négy hete 77 és 81 dollár közötti szűk sávban mozog, amiből a múlt héten sem sikerült kitörnie. A hét eleji dollárerősödéssel párhuzamosan kissé emelkedett a kurzus, ennek
hátterében a kínai energiafelhasználás növekedése, illetve a Mexikói-öböl térségéhez közelítő hurrikán állhatott. Utóbbi miatt a finomítói kapacitáskihasználtság jelentősen csökkent, ami az amerikai olajtartalékok emelkedését vonta maga után. Az olajkereslet továbbra is gyenge, ez várhatóan 80 dollár alatt tartja az olaj árát, amíg a fogyasztásban számottevő változás nem tapasztalható. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) napi 210 ezer hordóval 84,4 millió hordóra módosította az idei évre várható olajkeresleti prognózisát, ami ennek ellenére számottevően elmarad a múlt évi fogyasztástól (85,8 millió hordó). A globális kilábalás megindulására számítva az ügynökség 2010-re már napi 86,2 millió hordós kereslettel számol. Pénteken a WTI típusú kőolaj hordónként 76,35 dolláron zárta a hetet. Az arany ismét drágult, átlépte az 1100 dolláros szintet és egész héten e fölött maradt. Pénteken záráskor az arany ára unciánként 1102,3 dollár volt, 7 dollárral magasabb, mint egy héttel korábban.
Az első becslés alapján az Európai Unió idei harmadik negyedévi GDP növekedése 0,2 százalék volt az előző negyedévhez képest. A tavalyi év azonos negyedévéhez viszonyítva a recesszió enyhült, a visszaesés 4,3 százalékra mérséklődött az előző negyedévi 4,9 százalékról.
A közösségen belül összesen tíz tagállam volt képes növekedést elérni az előző három hónaphoz viszonyítva, közülük Csehország (0,8%), Németország (0,7%), Franciaország (0,3%), Portugália (0,9%), és Szlovákia (1,6%) már második alkalommal. A többi tagország szinte mindegyikében kisebb mértékű volt a zsugorodás, mint egy negyedévvel korábban. Az előző év harmadik negyedévéhez képest a visszaesés továbbra is jelentős, az adatok javulása azonban reménykeltő.
A német gazdasági zsugorodás az első negyedévi 6,7 százalékról a második negyedévben 5,8 százalékra, a harmadikban 4,8 százalékra mérséklődött.
Az Európai Unió Bizottsága az EU 27 országokra vonatkozóan 2010 első negyedévére már évesített alapon is gazdasági bővülést valószínűsít.
